A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

 

Az ezen oldalon a XVIII. század végétől látható leszármazási tábla, mint a többi részletező leszármazási tábla is, elsősorban azok számára fontos, akik ezen az ágon vannak! Azért lett feltéve az internetre, hogy elsősorban a családtagok és rokonok számára elérhető legyen, és akit érdekel megnézhesse,- természetesen mások is láthatják, de itt a megjegyzéseim személyesek!


Azért nem rajzos változatban írtam itt a leszármazást, mert itt a hozzánk kapcsolódó, közvetlen rokonság teljes leszármazását is idetettem, és ezt másként itt a honlapon nem tudtam megoldani, a rajzos ábrázolásnak itt szűkek a korlátai! Túl bonyolult lenne, és a betűk is akkor túl aprók lennének. Így egy olvasható változatot választottam!
Fontosnak tartottam, hogy láthatóak legyenek a XIX. században élt kiemelkedő személyek, és előkelő rokonság. Mint például az, hogy nagymamám egyik nagynénje Condé hercegnő volt, ugyanzen a vonalon, volt egyik ükapám, Klucsovkszy Antal hg. Lengyelországból, az orosz cár elől menekült mágnás, szintén ezen ágon egyik ükanyám, Guthy Ilona unokaöccse volt Lónyay Menyhért miniszterelnök, és Gróf Lónyay Elemér, aki Stefánia Főhercegnőt, Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül 1906-ban, és ezért lett Ausztriai Birodalmi Herceg. Minthogy Stefánia főhercegnő a Belga király lánya volt, és a Szász- Coburg-Góthai Wettin fejedelmi házból való volt, rokona, unokatestvére volt a Bolgár király is, aki szintén Coburg volt, Koháry-Coburg, unokatestvére volt Wettin Albert is, Viktória királynő férje is, akitől a mai Windsor- ház származik. A Wettin nevet változtatták Windsorra, az I. Világháború idején, mert az angolok nemzeti önérzetét sértette, hogy ellenséges német fejedelmi nevet visel a királyuk! Így aztán az összes európai királyi házzal atyafiságban vagyunk, még az orosz cári családdal is. A Condék azok Bourbonok, így a spanyol királyi házzal is távoli atyafiságban vagyunk! Ezért írtam ide, hogy ez az oldal saját használatra készült! Dédnagyanyám, Füleky Izabella őse, eredeti nevén Czucz Márton, későbbi nevén Fülekvári Füleky Márton, füleki várkapitány, 1723-ban foglalta vissza Fulk tatár vezértől Fülek várát. A Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány kipusztította a lakosságot, az ország belsejében szabadon jártak mindenféle csavargók, a tatár csapatok is. Füleky Márton megkapta III. Károly királytól Fülek várát, Fülekvári Füleky névvel. Nyitra várának krónikájában olvasható Borovszky: Nyitra kötetében, hogy Nyitra várát megostromolták Füleky Márton fellázadt cigány hadai! Mint Felsőmagyarországi Főkapitány, ezek szerint, nagyobbára kóbor cigányokból verbuvált hadat! A füleki vár alatt most is cigányok laknak!
Ez is érdekesség! Valószínű, hogy amikor magánhadakat szerveztek, gyakran fogadtak fel katonának verekedős cigányokat!
Őseink a Wattayak is, így a lázadó pogány vezér Wata és fia János is az ősünk!
A táblákat ükapámmal Lehotzky János arany- és ezüst-bányász bányamérnökkel kezdem, akinek felesége Muzsik Katalin volt. A Besztercebányai levéltárból annak idején megkaptam tőle kezdődően az összes hivatalos anyakönyvi kivonat hitelesített másolatát, még a kommunista időben, a Csehszlovák Nagykövetségen keresztül kaptam meg, követségi futár hozta az értesítést, hogy menjek érte a Nagykövetségre. A levéltáros azt írta nekem, hogy csak 1790-ben rendelték el a plébániák anyakönyvezését, így nem tudja, hogy Lehotzky János és Muzsik Katalin hol született, ezért itt a hiteles iratok megszakadnak! Fiuknak Lehotzky Mátyásnak, aki szintén bányamérnök lett, már megvan a keresztlevele, és a feleségének, Nittskó Zsuzsannának is itt van a keresztlevele, egyazon évben, és ugyanott, Moderstolnán születtek, 1813-ban, és Vysokán voltak keresztelve. Gyerekszerelemből házasodtak, ezért aztán amikor 1852-ben meghalt dégynagyapám anyja, Nittskó Zsuzsanna , ükapám, a férje sem élt sokáig, bánatában 3 év múlva meghalt!-/ A lenti táblázaton hibásan írtam 1855. évet Nittskó Zsuzanna halála évének! /- Így a 14 éves dédnagyapám árva maradt. Bátyja, Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, és nővére Lehotzky Anna nevelte, aki aki a kismartoni Esterházy uradalom jószágigazgatójának, Pucz Antalnak volt a felesége!
Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, Borovszky. Magyarország vármegyéi sorozat,- Hont vármege- kötetében : nagy magyarosító volt, egész megyében ismert személy!
Hegybánya 2 km-re van Selmecbányától, annak elővárosa, félúton van a Klopacska, bányalejáró és fából készült bányaharang. Itt az 1852.- évi, robbanásos, nagy bányaszerencsétlenség hősihalottai közt látom a táblán kiírva Lehotzky Jánost! Ez a nagy bányarobbanás rengeteg járaton és tárnán át hatoló robbanás volt.  Az évezredes bányaművelés olyan sok alagutat és járatot készített a felvidéki bányavárosoknál, hogy például az Alacsony Tátra alatt át lehetett jutni a föld alatt Zólyom megyéből Liptó megyébe is! A Robbanás végig rohant a Selmecbánya környéki számos járatba, melyekkel össze volt kötve. Ezt a bányaszerencsétlenséget a legnagyobb bányaszerencsétlenségként tartják számon a selmecbányaiak.

  Következtetésem, és nem hiteles adat, de szerintem a Klopacskára kiírt Lehotzky János lehetett az ükapa apja, és nála járhatott a bányában a robbanáskor dédnagyapám anyja, Nittskó Zsuzanna! Ők a Vysoka /Magaslak/ és Hegybánya közt a hegyekben fekvő Modestolna, /Magyartárna/ Bányatelepen dolgoztak. Itt volt a tárnájuk. Itt elsősorban ezöstöt bányásztak. Ide is átjött a robbnás hatása.

Itt az interneten találtam meg Moderstolna google képét, és egy szlovák ismertetőt, hogy az ott lévő bányatavat és bányaműveket Nittman Adalbert tervezte. Itt van az anyakönyvi kivonatokon, hogy Nittskó Zsuzsanna keresztanyja Nittman Katalin. A Nitt, Nittskó és Nittman az ugyanannak a bányászcsaládnak a neve!
Mint mondtam Lehotzky János bányásznál leállt az anyakönyv, mely az itt nálam lévő iratokon mind a Magaslaki, / Vysokai/ Plébánián voltak vezetve. A rokonokból látszik, hogy mind arany- és ezüstbányász- családok, Bars megye nemesi családai!
Minthogy az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatainál Hont megyében 1 József van, lehet, hogy ő az ős, de ez nem biztos! Azért írom ide, mert aki elkezd a plébániák anyagainál kutatni, lehet, hogy mégis megtalálja az anyakönyvi kivonatokat, minthogy Muzsik Katalin neve miatt azonosítható a többi Lehotky János közt! Az összes plébánia anyaga a Besztercebányai Levéltárban van! Pontos címét beírtam az alábbi kis leszármazási táblák első képébe!
    Minthogy 1754/55-ben, az országos nemesi összeírási listán Alsórásztókon be tudtam azonosítani a nagy családfán, a III. Táblán lévő: Lászlót és Sándort, mert Alsórásztókon éltek, itt a honlapon az 5. oldalon pirossal bejelöltem őket! de József testvérük is van írva a családfán! Így ő lehet akár a Hont megyei József is azon évben, de lehet abban az évben a Királylehotán jegyzett 2 József egyike is, de az is lehet, hogy ő meghalt,- ez a táblázatból nem derül ki!
Úgyhogy ez beazonosításra vár!
Azonban sem apám, sem Dr. Lehoczky Károly nagybátyám nem emlékezett arra, hogy a kisrákói előnevet használtunk volna, mert nálunk a Lehotai előnév volt a hagyományban, és az Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky változat, csakúgy, minz az alsókubinyi ágnál is! Ezért én az águnkat a IV. táblára teszem, I. András ágára, mely sajnos elég hiányos leszármazási tábla. Az előző 6. oldalon, a IV. Táblán fiktíven helyeztem be az águnkat. Ha valaki ellenkező adatot talál, akkor korrigálni kell ezt! De ez az ág végig katolikus, és a mi águnk is tudtunkkal végig katolikus, bár látható az I. táblán is, hogy III. György Lutheránus ágán is Márton tábornok ágazata katolikus, az ő testvére, László nyitrai kanonok! Más ágaknál is volt visszakatolizálás! Királylehotán Fényes Elek Geográfiai szótárában 1852-ben 321 katholikus és 641 evngelikus és 28 zsidó lakos van jegyezve, tehát a lakosság egyharmada is katolikus, annak ellenére, hogy a falu temploma evangelikus. Katholikus templom a szomszádos Hybbén volt, ahol Balassi Bálint is el van temetve! Abban az évben a családnak összesen 400 tagja volt, férfiakon kívül a született  Lehoczky- lányokat is értve ez alatt!/A feleségek nincsenek beleszámolva ebbe!/  

Tehát én a IV. táblára feltételezem az águnkat! Ezen az ágon volt 1560-ban Bálint túróci alispán is, és szerintem a családi követ Ambróz is 1552-ben, és az első oldalon említett Menyhért is aki 1551-ben az aranybánya ügyében vitatkozott a Szentiványiakkal! A Királylehotai családi igazgatók legtöbbje a Bartosovje ágból való volt,-szerintem ez a IV. Tábla a Bartosovje ág, vagyis a Bartos-Lehotai ág! Minthogy Bartos Lehota kb. 6 km-re van Körmöcbányától. Bartos-Lehota egészében mindig egyházi birtok volt, de valószínűleg itt részbirtoka volt a családnak! A IV. táblán látható, hogy az 1754-ben Túrócban élt Ignác szolgabíró, aki Nagyrákón volt birtokos/ Lehoczki Henrik könyvében ő járt közben Pest megyei ág nemességigazolásának ügyében! / az ő unokái mát betelepültek Körmöcbányára. Volt egy másik ág is, amely Körmöcbánya városi birtokaiban nagyobb birtokon birtokolt, a bányaművekben is érdekelt volt, és bormérési joga volt a városban. Ők Királylehotai előnevet használtak, nagy családi házuk a város főterén volt!
Tehát a Bartosovje ágat és a mi águnkat is ide teszem, hozzá jön az aranybányászat mint szakma is!
Ezen az ágon lehetett Lehoczky Venantéc zniói prépost is az 1600-as években, és a zempléni ágak is valószínűleg itt vannak. Zemplénben Lehoczky Endre plébános szintén híres magyarosító volt. A IV. Táblán, Ignác szólgabíró leszármazottja a Munkácsi honfoglalási leleteket saját költségen feltáró Lehoczky Tivadar is, a Munkácsi Lehoczky Múzeum alapítója!
A Lehoczky-Semmelweisz ág alapítója, Lehoczky Kálmán pozsonyi ítélőtáblai elnök, és Valőságos Belső Titkos Tanácsos az V. Táblán lávő zempléni ágon van!
Tehát jó sokat írtam előszóként, de tartoztam a részletekkel annak aki ezt olvassa!
Lehotzky Libor Vince Pál, dédnagyapám sírja és feleségének Szelepcsényi Franciskának a sírja is Hegybánya temetőjében van, egy fekete gránitoszlop!
Mint írtam, Lehotzky Egyed hegybányai plébános nagy magyarosító volt, de Libor dédnagyapa nagyon rosszul beszélt magyarul, nagybátyém, Dr. Lehoczky Károly még ismerte, és ő mondta ezt nekem!
Dédnagyapa szabó mesterséget tanult, és egy 8 segéddel dolgozó nagy cége volt! Tehát gazdag ember volt!
Felesége, Szelepcsényi Franciska Hontnémetiben született, itt kötöttek házasságot is, és Genhont István: Hont vármegye műemlékei kötetében- itt volt egy kúriájuk, "Szelepcsényi, majd Lehoczky" -ként van írva a könyvben!
Hontnémeti a birtokjegyzékekben az esztergomi káptalan birtoka, de valószínűleg Szelepcsényi György esztergomi érsek örökségeként a káptalantól járadék járt dédnagyanya családjának! Szelepcsényi György esztergomi érsek, aki a XVII. század második felében élt, és többek közt Bars vármegye főispánja is volt, sok örökséget hagyott rokonaira, Így például báró Lehoczky Márton tábornokra egy csehországi várat is. Márton tábornok felesége Báró Poghroneczi Jókay Zsuzsanna volt. Szelepcsényi György primás érsek rokona. A Szelepcsényi, Poghroneczi Jókay, és Báró Maholányi családok az egy család, három ág. Nagy Iván könyvében mind a három ág kihalt, de téved, mert ma is él a Szelepcsényi ág, bár lehet, hogy a Báró Maholányi ág egyik ágának folytatása! Mindenesetre dénagymama élt, Hontnémetiben, majd Hegybányán!!
Nagyapám már Szegeden élt, a Szegedi Királyi Ítélőtábla Polgári Perek Tanácsának Elnöke volt, " kúriai jopggal felruházott királyi ítélőtáblai tanácselnök " volt a titulusa, " Méltóságos" címmel!
Sógora, Horánszky Miklós pedig a Szegedi Királyi Ítélőtábla Főügyésze volt, apám keresztapja!

A VI. Táblán anyai nagyszüleim vannak. Nagyapám, Antal József,  Torontál vármegyében, a Nagybecskerek melletti,  Bega folyó partján lévő Itabén született.

Itt sokan bírták a falut, mint Itabei Kiss Ernő altábornagy, aradi vértanű örökösei. Ettől délre van 20 km-re, a Delibláti Homokpusztán túl, Antalfalva! Sok rokon él most is Novij Itabén! /Antalok és Krizbaiak/

 Nagymamám Bócsán született, Pest-Pilis-Solt -Kiskun vármegyében! Bugacon és Szankon éltek. Családja Szankon van eltemetve.

Antal József és Papp Borbála Kecskeméten éltek, itt született anyukám és nagybátyáim, Antal ferenc és József is. József 18 évesen meghalt.

Antal nagyszüleim és Feri bátyám Csengelén vannak eltemetve, szüleim Gyermelyen.

 

Befejezem az írást, tehát jönnek a leszármazási táblák!

 

 

eles_sajat_csaladfa_1.old..jpg

 

 

sajat_csaladfa_2..jpg

 

  

eles_sajat_csaladfa_3..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_4._old.jpg

 

sajat_csaladfa_eles_5..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_6..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_7..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_8..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_9..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_10..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_11..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_12..jpg

 

 

 

lehoczky_karoly_iii._eves_juratus.jpg        Harmadéves egri jurátus korában

Lehoczky Károly

kúriai joggal felruházott,

szegedi királyi itélőtáblai tanácselnök 

/született 1882. Hegybánya/

Lehoczky Károly nagyapa szibériai,  Első Világháborús fényképeit Lehoczky Tamás unokatestvérem összeállította, itt lehet megnézni: 

 

https://photos.google.com/share/AF1QipOcqfZaDcFHXfMp-gQFwyTWvuIELh6lejbGZCL9Qcud42D6_M7rxr1BBmwX7HQ57Q?key=bTl5d2YtNGx0QkZkWWhhOTZNYUEtOGthVjZZQkpn 

  

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 23
Tegnapi: 11
Heti: 60
Havi: 573
Össz.: 132 978

Látogatottság növelés
Oldal: 9.oldal Lehoczky József ágazatának részletes családfája 1790-től /6. old. folytatása/
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2020 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »