Az ezen oldalon a XVIII. század közepétől és végétől látható a saját ágam leszármazási táblája. Mint a többi részletező leszármazási tábla is, elsősorban azok számára fontos, akik ezen az ágon vannak! Azért lett feltéve az internetre, hogy elsősorban a közeli családtagok és közeli rokonok számára elérhető legyen, és akit érdekel megnézhesse,- természetesen mások is láthatják, de itt a megjegyzéseim személyesek!

Azért nem mindenütt rajzos változatban írtam itt a leszármazást, mert itt a hozzánk kapcsolódó, közvetlen rokonság teljes leszármazását is idetettem, és ezt másként itt a honlapon nem tudtam megoldani, a rajzos ábrázolásnak itt szűkek a korlátai! Túl bonyolult lenne, és a betűk is akkor túl aprók lennének. Így egy olvasható változatot választottam!

 LENT A VILÁGOS KÉK MEZŐKBEN VAN A LESZÁRMZÁSI TÁBLA, amiről most szó van!!
Fontosnak tartottam, hogy láthatóak legyenek a XIX. században élt kiemelkedő személyek, és előkelő rokonság. Mint például az, hogy nagymamám egyik nagynénje a teljes rokonság állítása szerint Condé hercegnő volt

A "Condé hercegnő" megnevezést  megkérdőjeleztem rokonok előtt, mert a nagyapám, Lehoczky Károly táblabíró is egy jegyzetében úgy írta a nagymama nagynénjét, hogy "Pókateleki Kondé Erzsébet", mivel volt magyar törzsökös  "Kondé" nemesi család is. Ezt kritikaként én is mondtam olyan öreg, már meghalt rokonoknak, akik azt állították, hogy "Condé hercegnő",  de a válasz az volt, hogy "a nagyapa  rosszul tudta". 

 Szintén ezen ágon egyik ükanyám, Guthy Ilona unokaöccse volt Guthy Ferenc törvényszéki elnök, akinek unokaöccse volt Gróf Lónyay Gábor, akinek Kazinczy Ottiliától, a feleségétől a fia volt Gróf Lónyay Ödön, akinek pedig a fia volt Gróf Lónyay Elemér, aki Stefánia Főhercegnőt, Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül, aki aztán így lett 1917-ben Ausztriai Birodalmi Herceg. Minthogy Stefánia főhercegnő a Belga király lánya volt, és a Szász- Coburg-Góthai Wettin fejedelmi házból való volt, rokona, unokatestvére volt a Bolgár király is, aki szintén Coburg volt, Koháry-Coburg, unokatestvére volt Wettin Albert is, Viktória királynő férje is, akitől a mai Windsor- ház származik. A Wettin nevet változtatták Windsorra, az I. Világháború idején, mert az angolok nemzeti önérzetét sértette, hogy ellenséges német fejedelmi nevet visel a királyuk! Így aztán az összes európai királyi házzal atyafiságban vagyunk, még az orosz cári családdal is.

Szintén rokon volt Gróf Lónyay Menyhért Miniszterelnök, akinek apja Lóyay János (Valóságos Belső Titkos Tanácsos) és anyja  Lónyay Florentina, aki a másik Lónyay ágon lévő Lónyay Gábornak, Elemér herceg nagypjának a nővére volt, (az ő szüleik Lónyay Gábor főispán és Báró Prónay Piroska.)

 Wikipédiában Lónyay Elemér herceg életrajza, erre kell kattintani:

Lónyay Elemér – Wikipédia

 Elemér herceg apai ága:

Lónyay János ( Felesége: Lónyay Florentina

____________________________________________

Lónyay Gábor Bereg vm. főispán + 1824 

felesége Br. Prónay Piroska

___________________________________________

FLORENTINA                Gábor  felesége Kazinczy Ottilia 

Lónyay Jánosné            __________

___________                  Ödön

Menyhért                        _________

miniszterelnök              Elemér herceg

 

Másik ág, Menyhért miniszterelnök apjának leszármazása:

 Menyhért orsz.gy. követ+ 1815 felesége Szemere Erzse

____________________________________________

József sz.1790              János 1796-1859        András sz.1802 

                       feleség: Lónyay FLORENTINA

                       _________________________

                        Menyhért  miniszterelnök

                       (Fiai: Béla, Menyhért, Gábor)       

Gróf Lónyay Menyhért miniszterelnök életrajra a Wikipédiában:

Erre kell kattintani: 

    Lónyay Menyhért – Wikipédia

       

 Lent a szöveges leszármazási táblázatoknál a Lónyayak leszármazási táblája hibásan van írva, elkeveredtem a rokonházasságoknál a hasonló keresztnevek nevek közt. Az itt fentebb közölt leszármazási tábla mutatja a helyes rokoni összefüggést Lónyay Menyhért miniszterelnök és Lónyay Elemér herceg között. ("Az is megtévesztő, hogy amikor a feljegyzésben az van írva, hogy Guthy Ilona unokaöccse Guthy Ferenc törvényszéki elnök, akinek unokaöccse Lónyay Gábor"- -Az  "unokaöccs" az jelent fiatalabb férfi unokatestvért is , és jelenti azt is, hogy "nagybátyja az illető az unokaöccsének,"- És a távolabbi unokatestvért is nevezhetem "unokaöccsnek". Így a Lónyay családfán nem tudtam beazonosítani Guthy Ferenc törvényszéki elnökkel a pontos kapcsolatot. Maradok a feljegyzés szavainál:"Guthy Ilona unokaöccse volt Guthy Ferenc törvényszéki elnök, akinak unokaöccse volt Lónyay Gábor akinek unokája Elemér herceg." . Egy nemzedék időelrés is lehetséges. Mindenesetre a Lónyayak és Guthyak házasságok révén többszörösen rokonok.)

Dédnagyanyám, Füleky Izabella őse, , későbbi nevén Fülekvári Füleky Márton,( más néven Czucz Márton is ő volt) füleki várkapitány, 1723-ban foglalta vissza Fulk tatár vezértől Fülek várát. A Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány kipusztította a lakosságot, az ország belsejében szabadon jártak mindenféle csavargók, a tatár csapatok is. Füleky Márton megkapta III. Károly királytól Fülek várát, Fülekvári Füleky névvel. (Címere, melyet III. Károly királytól kapott, lila alapon fehét békegalamb volt, csőrében babérággal). Nyitra várának krónikájában olvasható Borovszky: Nyitra kötetében, hogy  "Nyitra várát megostromolták Füleky Márton fellázadt cigány hadai! " Mint Felsőmagyarországi Főkapitány, ezek szerint, nagyobbára kóbor cigányokból is verbuvált hadat! A füleki vár alatt most is cigányok laknak!  Valószínű, hogy amikor magánhadakat szerveztek, gyakran fogadtak fel katonának verekedős cigányokat!

A fentebb említett Lónyay Elemér herceg nagyapjának, Gróf Lónyay Gábornak vagy a nagybátyja, vagy unokatestvére volt Guthy Ferenc törvényszéki elnök, akinek nagynénje volt az ükanyám, Fülekyné Guthy Ilona,- a Guthyak Aba nemzetségből származnak! Az Aba nemzetségbe való volt Aba Sámuel király is, Szent István király sógora, és az ő őse volt a honfoglaló három kijevi kun törzs (kabarok) vezérei közül Ed és fia Edömér, akik a középkori hagyomány szerint Attila király egyenesági leszármazottai voltak. (Tehát az Aba nembéli családok a középkori hagyomány szerint Attila király leszármazottai!- ( A harmadik kijevi kun törzs vezére Böngér vezér volt, akinek fia volt Bors vezér, a gyarmati Balassák őse!) A Guthyak címere a saját farkába harapó sárkánygyík, fején koronával, a sárkánygyűrűben a három fog: ez a  svéd eredetű Guth-Keled nemből származó  Nagybátori és  Ecsedi Báthoryak címerével azonos. A Guthy rokonságból származó Guthi Országhok címerével is azonos.-  De a Guthyak, Guti Országhok és a velük rokon Adyak is Aba nemzetségből származtatták magukat, csakúgy mint a másik Báthory család, a Gágyi Báthoryak is.

Úgyhogy az azonos címer ellenére az Nagybátori és Ecsedi Báthoryakat ( erdélyi fejedelmi és lengyel király ház ház) és a Gágyi Báthory, Guti Országh, valamint a Guthy családot és az Ady családot is, az Aba nemzetséghez kell sorolni. Birtokaik szomszédosak voltak,  házasságok révén többszörös rokonok voltak, így lett a szokásjog által azonos a címer. (Ráadásul a Zsigmond király által alapított, majd Mátyás király által újra életbe léptetett Sárkány rend jelvénye is azonos volt ezzel a címerel, csak ott a három fog nélkül.)

Nagyanyámnak, Lakárdy Szrogh Katalinnak apja: Lakárdy Szrogh Lajos Anyja Füleky Izabella, akinek sógornője volt "Condé hercegnő", anyja Klucsovszky Lujza, Füleky Antalné,- füleky Antal apja Füleky József, anyja Guthy Ilona, akinek unokaöccsének, Guthy Ferencnek volt unokaöccse  Lónyay Gábor, Elemér herceg nagyapja. Lásd fentebb a jegyzetet a Condé  és a Lónyay családról!

Lehoczky fiági leszármazási tábla, I.György fia I. Imre ága:

I. Imre fia János, ősünk ott volt 1563-ban Miksa király koronázásán, ekkor aranysarkantyús lovagokat avattak a koronázáson lévő előkelő nemesifjak közül, ekkor kaptak címerújtást és nemesség megerőstést a Prónayak is és Lehoczky János és testvére Lénárd is. A Prónayak a sziklacsúcson ülő koronában álló darut, a két Lehoczky testvér pedig a rák hátán álló darut nyerték címerújításként, úgy mintha azt már IV. Béla király adományozta volna! ( IV. Béla király még nem adományozott címert, az 1244. évi Kisrákói adomány levél sem tartalmazza, ezért mivel a korábbi, ténylegesen ősi hagyománycímer," a nyakán átlőtt, ágaskodó szarvas" volt az ősi címer (ellentétvben a köztudattal!)-  ezért a rák hátán álló daru valójában új címer, I. Ferdinánd király által úgy adományozva, mintha azt már IV. Béla király adta volna! ) 

 

 I. Imre fiának, Jánosnak fia Imre ága az Alsórásztóki ág.

III. Tábla, az I. Táblán I. Imrének, I. György fiának ága

 

                          .                          I. Imre

____________________________I_______________________________________

János 1563                     György                          Lénárd 1563                         Ferenc

Címerújítás         ________I__________            Címerújítás                             ?

I. Ferdinándtól     Benedek       Hyob +          I. Ferdinándtól            Királylehota

/folyt. III./b /    _____I____________           / „Leonardi ág”/

                                Hyob          Mátyás +    __________I___________   

                               _____I__                           Ráfáel               György +

                               András                             ____I__

                    ___________I______                  János

                   Ferenc          György +         _______I_____________________________                      

                   ___I____________                János         László +       György       András

                   György +     János               ___I___                                    ?                   ?

                                       ____I___           Ferenc                                 Királylehota

                                        János                ___I__

                                Gyöngyösön           Tamás   1754 Királylehotán

                                /1754 Heves/       ____I___

                                                                  Ferenc   Kecskeméten 1780-ban 

 

 

 

III. / B tábla, - I. Imre fia János ágának folytatása

 

János, ki címerújítást kap I. Ferdinánd királytól, a rák hátán álló darut!

___________________I___________________________________________

György /Trencséni ág /             Imre / Alsó-Rásztóki ág /              Márk

___I_________________            __I___                                                 __I_____

Gábor                   Márton           Miklós                                                  István

Vadicson           Moyson          __ I__                        István fiai mind meghalnak:

____I__               ___I____           János                     Márk, Zsigmond és György +

Folytatás           Folytatás          ___I______________

alább:                 alább:             Gáspár  +  Imre fiai: Imre, László, József, Sándor  

                                                                                                /1754/ Alsó-Rásztókon

                                                                                              az országos nemesi össszeírásban

A Trencséni ág folytatása:

_________________I___________________________________________________

Gábor Vadicson:                                                                               Márton Moyson

_______________I_________________                  _______________I___________

Gábor                  Imre               György                  András        István         Gáspár             

___I_                    fiai:              ____I____                ___I____           ?          ____I_____

József           Zsigmond          István                   Gáspár                           Pál /1754/

                      Sándor                   fiai:                         ?                              ______I____

                      Imre              _______I_____________________              Pál hadnagy

                                         István, Sándor, Ádám, Gábor, György               /1780/

Fentebbi Imre fiai közül Zsigmond fiai:

__________________________I_________

Mátyás                   Imre                    György

     ?                         __I__        ________I______________________________

                                 Imre          Mátyás        György        István                 Illés

 

 

 

 

 

 

A fenti leszármazási táblán 1754. évi országos nemesi összeíráskor Liptó vármegyében, Alsórásztókon Imre, László és Sándor van jegyezve, József, aki kékkel van a leszármazási táblába írva 1754-ben az országos nemesi összeíráskor Hont vármegyében van összeírva. Az ő ágán foytatódik a leszármazási táblánk!

                     József

  _____1754. Hont  vármegyében_____

         ____ Tamás(?)_____

        János aranybányász bányamérnök

____ felesége: Muzsik Katalin _______

      Mátyás aranybányász bányamérnök

Született 1813. Moderstolna bányatelepen,

felesége Nittskó Zsuzsanna szintén 1813 Moderstolna bányatelepen, mely aranybánya bányatelep Hegybánya és Vysoka között fenn van a hegyekben. Mindketten 1813-ban  _________keresztelve Vysokán_______

3 gyerek:

Egyed plébános, Libor Vince dédnagyapa, és Anna báró Pucz Antalné.

Lehotzky Libor Vince Pál, dédnagyapám sírja és feleségének Szelepcsényi Franciskának a sírja is Hegybánya temetőjében van, egy fekete gránitoszlop!
 Lehotzky Egyed hegybányai plébános nagy magyarosító volt. (Borovszky Hont vm. kötet)

1852. évben Selmecbánya történetében a legnagyobb bányaszerencsétlenség történt. Ekkorhalt meg dédnagyapám nagyapja Lehotzky János is, és a nála a tárnában látogatóban volt menye, a dédnagyapa anyja, Nittskó Zsuzsanna is. (A Selmecbánya és Hegybánya közt, félúton, mindkettőtől 1-2 km-re lévő Klopacska. Ide van írva Lehotzky János neve a hősi halottak közt.) Dédnagyapa apja, Mátyás, bánatában 3 év múlva meghalt, 1855-ben.

Dédnagyapa, mivel árva lett, ezért nővére, Anna, Báró Pucz Antalné neveltette és az ő férje, aki a kismartoni Esterházy uradalom jószágigazgatója volt. (Pucz Antal családja az 1600-as évek végefelé, "ausztriai báróból" indigenált "magyar nemes" volt.) Dédnagyapa kitanulta a szabó mesterséget, és egy 8 segéddel dolgozó nagy céget hozott létre! Ő már gazdag vállalkozó lett! (Ezért támogatta később is a nagyapa, Lehoczky Károly szegedi királyi ítélőtáblai tanácselnök is a Szalézi szerzetesrendet, akik az árva gyerekeket iparra tanították!)

A Liptó vármegyében lévő, Alsórásztokon birtokló harmadfokú unokatestvérek birtokán is, káposzta termesztésen kívül, lent és kendert termesztettek, és vásznat szőttek. Iparral lett már kapcsolva ott is a földbirtok! De már a bányászat is iparral kapcsolódott! (A családból az Alsórásztókon maradt birtokosok  ágából származtak az Ungvári ágazat, később "kisrákói és bisztricskai" előnevet használva.  Közülük Kisrákói és bisztricskai Lehotzky József a XIX. században Ungvár polgármestere volt! Szintén Alsórásztókról származott a XX. században élt Dr. Lehoczky Oszkár kúriai, legfelsőbb bírósági bíró. Az ő ágazata birtokolt utoljára Alsórásztókon, "kisrákói és alsórásztóki" előnevet használva, vele az az ág kihalt. A mi águnk "Lehotai" előnév változatot használta, tradícióban pedig "Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky" hagyományt tartotta. A "Kisrákói és Alsórásztóki" előnév változatot az 1754 utáni elágazás után kezdték használni Alsórásztókon. )

   Dédnagyapám, Lehotzky Libor Vince Pál felesége Szelepcsényi Franciska  Hontnémetiben született, itt kötöttek házasságot is, és Genhont István: Hont vármegye műemlékei kötetben itt volt egy kúriájuk " Szelepcsényi, majd Lehoczky"-ként van írva a könyvben. 

Hontnémeti a birtokjegyzékekben az esztergomi káptalan birtoka, de valószínűleg Szelepcsényi György esztergomi érsek örökségeként a káptalantól járadék járt dédnagyanya családjának! Szelepcsényi György esztergomi érsek, Wikipédiában:

Szelepcsényi György – Wikipédia

 aki a XVII. század második felében élt (meghalt 1685. jan. 14. 1666. jan. 15-től esztergomi érsek, már korábban I. Leopold alatt főkancellár, 1667-1673. magyarországi helytartó volt.) és többek közt Bars vármegye főispánja is volt, sok örökséget hagyott rokonaira, így például báró Lehoczky Márton tábornokra egy csehországi várat is. Márton tábornok felesége Báró Poghroneczi Jókay Zsuzsanna volt, Szelepcsényi György primás érsek rokona. A Szelepcsényi, Poghroneczi Jókay, és Báró Maholányi családok az egy család, három ág. Nagy Iván könyvében mind a három ág kihalt, de téved, mert ma is él  Szelepcsényi ág, bár lehet, hogy a Báró Maholányi ág egyik ágának folytatása! Mindenesetre dénagymama élt, Hontnémetiben, majd Hegybányán!! Hontnémetiben szép gyümölcsös kertek voltak.
Nagyapám már Szegeden élt, a Szegedi Királyi Ítélőtábla Polgári Perek Tanácsának Elnöke volt, " kúriai joggal felruházott királyi ítélőtáblai tanácselnök " volt a titulusa, " Méltóságos" címmel!
Sógora, Horánszky Miklós pedig a Szegedi Királyi Ítélőtábla Főügyésze volt, apám keresztapja!

 Ezen az oldalon, az ide bemásolt leszármazási szöveges táblák közül  a VI. Táblán anyai nagyszüleim vannak. Nagyapám, Antal József,  Torontál vármegyében, a Nagybecskerek melletti,  Bega folyó partján lévő Itabén született.

 

Itabétől délre van 20 km-re, a Delibláti Homokpusztán túl, Antalfalva! Sok rokon él most is Novij Itabén! /Antalok és Krizbaiak/

 Nagymamám Bócsán született, Pest-Pilis-Solt -Kiskun vármegyében! Bugacon és Szankon éltek. Családja Szankon van eltemetve.

Antal József és Papp Borbála Kecskeméten éltek, itt született anyukám és nagybátyáim, Antal Ferenc és József is. József 18 évesen meghalt.

Antal nagyszüleim és Feri bátyám Csengelén vannak eltemetve, szüleim Gyermelyen.

 

Befejezem a bevezető  írást, tehát jönnek a leszármazási táblák!

 

 

 

 

Az előbbi kis táblán Nittskó Zsuzsana halálának éve, véletlenül hibásan lett beírva, mert nem 1855-ben, hanem 1852-ben halt meg, 39 évesen! Rá három évre halt meg, bánatában, valójában fiatalon,- 42 évesen,-  Lehotzky Mátyás a dédnagyapa apja! 

  

 

Fenti kis táblán hibásan van beírva Lehoczky Károly ügyvéd életkora a halálakor nem 85 év, hanem: 97 év volt! (1912-2009). Lehoczky Miklós építészmérnök 2014 január 16-án halt meg, élete 91. évében.

Fenti kis táblán Lehoczky Gabriella, Lehoczky Sándor lánya nem 1942-ben, hanem 1943-ban szültett, Béla 1955. áprilisban született, Lehoczky Károly ügyvéd fia, Lehoczky Tamás pedig 1955. júniusában született Szegeden. 

 

 

Itt, a fentebbi szöveg hibás! Helyesen ezek a családi-rokoni összefüggések: 

Guthy Ilona unokaöccse volt Guthy Ferenc törvényszéki elnök, az ő feleségének húga volt Kazinczy Ottilia, Gróf Lónyay Gábor felesége. Az ő fiuk volt Gróf Lónyay Ödön, akinek pedig a fia volt Gróf Lónyay Elemér, aki Stefánia Főhercegnőt, Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül, aki aztán így lett 1917-ben Ausztriai Birodalmi Herceg. Minthogy Stefánia főhercegnő a Belga király lánya volt, és a Szász- Coburg-Góthai Wettin fejedelmi házból való volt, rokona, unokatestvére volt a Bolgár király is, aki szintén Coburg volt, Koháry-Coburg, unokatestvére volt Wettin Albert is, Viktória királynő férje is, akitől a mai Windsor- ház származik. A Wettin nevet változtatták Windsorra, az I. Világháború idején, mert az angolok nemzeti önérzetét sértette, hogy ellenséges német fejedelmi nevet visel a királyuk! Így aztán az összes európai királyi házzal atyafiságban vagyunk, még az orosz cári családdal is.

Szintén rokon volt Gróf Lónyay Menyhért Miniszterelnök, akinek apja Lóyay János (Valóságos Belső Titkos Tanácsos) és anyja  Lónyay Florentina, aki a másik Lónyay ágon lévő Lónyay Gábornak, Elemér herceg nagypjának a nővére volt, (az ő szüleik Lónyay Gábor főispán és Báró Prónay Piroska.) Fent, az oldal elején részletezve olvasható!

 

 

 Helyesen: Klucsovszky András Nemeskéren született, evangélikus családban. dédapja Mihály, ükapja András, aki Verbón élt, -ahol Benyovszky Móric is született,- míg a magyar nemességet 1687-ben elnyert  György Vágujhelyen élt, ami nem messze van Klucsovectől (Klucsótól) Klucsovszky András mérnök volt, a tanítói oklevél megszerzése, és a rövid győri tanítóskodás után, az első évfolyamok megkezdése idején végzett a Műegyetem elődjén, az Institutum Geometricum-on. 1813-ban vette feleségül Kollár Erzsébetet Nyíregyházán, akinek a lánya volt Klucsovszky Luiza! 

Alatta: "Condé Erzsébet hercegnő" nem a kihalt királyi ágon volt, oldalágon volt:  nem "francia királyi hercegnő"! (Más állítás szerint ő: Pókateleki Kondé Erzsébet, előkető törzsökös magyar családból! )

 

 

 

Lemaradt a táblázatról: Antal József és Papp Borbála gyermekei :

József született  1920, meghalt 1941.

Ferenc született 1922. meghalt 1990. feleség : Papp Erzsébet

Júlia ( fentebb írva) sz. 1926. meghalt 2009. fárj:Lehoczky Miklós (1923- 2014.) 

Antal Jósef felesége Papp Borbála élt 1897- 1991.

 

 

        Harmadéves egri jurátus korában

Lehoczky Károly

kúriai joggal felruházott,

szegedi királyi itélőtáblai tanácselnök 

/született 1882. Hegybánya/

Lehoczky Károly nagyapa szibériai,  Első Világháborús fényképeit Lehoczky Tamás unokatestvérem összeállította, itt lehet megnézni: 

 

https://photos.google.com/share/AF1QipOcqfZaDcFHXfMp-gQFwyTWvuIELh6lejbGZCL9Qcud42D6_M7rxr1BBmwX7HQ57Q?key=bTl5d2YtNGx0QkZkWWhhOTZNYUEtOGthVjZZQkpn 

 

 ------------------------------------------------------------------------

   Lehotai Lehoczky Károly 

                 Kúriai joggal felruházott,

    szegedi királyi ítélőtáblai tanácselnök:

 

 

Születési hely: a Hont vármegyei Hegybánya (Piarg) Selmecbánya elővárosa

Születési év:1881. január 28.

Elhunyt: Szeged, 1965 július 28.

Édesapja: Lehotzky Libor Vince

Édesanyja: Szelepcsényi Franciska

Állampolgársága: magyar,

Foglalkozása: jogász, bíró

Tisztsége: Kúriai joggal felruházott királyi ítélőtáblai tanácselnök, a Szegedi Királyi Ítélőtábla Polgári Perek Tanácsának Elnöke. Tagja volt a Szegedi Katolikus Körnek, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek (OBÜE), valamint a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek.

Élete
A Hont vármegyei Hegybányán (Piarg) született, 1881.január 28.-án. Édesapja Lehotzky Libor Vince, édesanyja: Szelepcsényi Franciska, nagybátyja volt Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, aki a vármegyében híres, nagy magyarosító volt.

A gimnáziumot Selmecbányán, majd a jogot az egri jogi akadémián végezte. A joggyakornoki idő után 1903. március 14.-én lépett közszolgálatba, a szegedi járásbíróságon albíró lett.

A nagymultú, fertálymágnás Lehoczky nemzetség tagjaként, a nagyszülők Hont vármegyében és Bars vármegyében is tekitélyes és vezető tisztségekben lévő közeli rokonságának és atyafiságának a kapcsolatai révén, meg volt ígérve neki a szolgabírói állás, vagy Hont vármegyében vagy Bars vármegyében.

Erre szívesebben vágyott, mert a Selmecbánya vidékén, a jó illatú fenyvesek közelében, szülőhelyén élni kellemesebb lett volna számára.

Feleségének, Lakárdy Szrogh Katalinnak zempléni és bereg vármegyei rokonsága az ország legfelsőbb köreivel tartotta a rokoni kapcsolatot, így az állami hivatali, és a bírói karrier is lehetőségként előtte állt.

De a történelem kereke nehéz sorsot hozott neki! Kitört az Első Világháború, és 6 év hadifogság várt rá: 4 év orosz, majd 2 év japán hadifogság.

Lehoczky Károly, magyar királyi hadnagy tiszti naplója érdekes és izgalmas olvasmány. A részleges mozgósításkor, mint szegedi királyi járásbírósági albíró vonult be, 1914. július 26.. A szegedi királyi 5. népfelkelő gyalogezred nagybecskereki 3-ik zászlóaljához került, tartalékos hadnagyi rangban, s ott mint szakaszparancsnok.

Szeptember 24. -én betört az orosz hadsereg Magyarországba, az Uzsoki szorosnál.

Október 2.- október 4. közt, 2 napi harccal kiverték a magyarok az oroszokat az Uzsoki szorosból, és utánuk indultak, hogy üldözzék a csapatokat.

(Naplójában részletesen beszámol a csatákról, a szenvedésről, az akasztott kémek és árulók látványáról.)

Mielőtt hadifogságba került, tiszti szolgáját hazaküldte betegszabadságra, aki sok év múlva is hálás volt neki ezért.

Október 22.-én orosz hadifogságba került. Ekkor kezdődött ukrajnai, majd oroszországi, majd szibériai kalandja, mely olvasható tiszti naplójában.

Az oroszok Lembergen és Kijeven át Szibériába szállították, és november 22.-én a Szibéria közepén lévő Kanszk városkába került, ahol egy kisebb tiszti, és egy nagyobb legénységi hadifogoly tábor volt. Ez a tábor egyike volt az irkutszki kormányzóság legszigorúbb táborainak. A tábor parancsnoka kegyetlen, lovagiatlan tiszt volt.

1917. őszén táborukat a Bajkál tavon túli Góbi sivatag északi szélén lévő Dauria nevű táborba helyezték át, majd innen 1918. március havában, a Bajkálon túli Pjescsanka nevű táborba. Majd amikor a japánok 1918. év őszén megszállták Kelet-Szibériát, az ott talált hadifoglyokat fennhatóságuk alá helyezve, azokat kezelésbe átvették.

A Vlagyivosztok melletti Pervaja Rjecskába került, ahol az orosz fogság nyomorúsága után a japánok jól bántak a hadifoglyokkal. Vlagyivosztok lakosságának a túlnyomó részét kínaiak alkották, akik oroszul beszélő szorgos kereskedők voltak.

A japánok és a kínaiak is a magyarokat, mint Turáni népet rokon népnek tekintik, különösképpen a kínai ujgurok. Ők szintén a hunok leszármazottainak tekintik magukat. Mint rokon, turáni néppel a japánok a magyarokkal barátságosan és lovagiasan bántak. Színházat nyitottak nekik, kulturális, művészeti tevékenységet biztosítottak a magyar hadifoglyoknak. Japán nyelvtanfolyamot is indítottak.

Lehoczky Károly hadnagy itt megtanult japánul, és a japán követségen tolmács lett.

4 év orosz fogság, és 2 év japán hadifogság után végre eljött a szabadulás.

A tokió kormány utasítására jött a parancs a hadifogoly táborba, hogy a Kelet- Szibériában lévő összes hadifoglyot 1920. év végéig be kell hajózni.

A mintegy 1000 magyar hadifogoly 1920. október 4.-én elhagyta a japán hadifogolytábort. Lehoczky Károly hadnagy és társai egy francia hajóval indultak haza Vlagyivosztokból. Hosszú, talán egy hónapos hajóút után kerültek haza Fiumén keresztül. 1920. november 25.-én érkeztek haza Szegedre.

Nagy Magyarország széthullott. De Vitéz Nagybányai Horthy Miklós ellentengernagy újjászervezte az országot.

Lehoczky Károly sógora, Lakárdy Szrogh Elemér tengerész kapitány, Horthy Miklós gyermekkori barátja volt, atyafiságban is voltak, együtt végezték a tengerészeti akadémiát. Lakárdy Szrogh Elemér az Osztrák-Magyar Monarchia dél-amerikai és déltengeri expediciójában vett részt, az úton trópusi betegségben meghalt.

Horthy Miklós Magyarország kormányzója lett. A kormányzóval meglévő jó kapcsolat is szerepet játszott, hogy Lehoczky Károly nemsokára egymást gyorsan követő beosztásokban ítélőtáblai bíró lett Szegeden, majd a polgári perek tanácsának elnöke, és kúriai joggal felruházott királyi Ítélőtáblai tanácselnök lett.

Tagja volt a Szegedi Katolikus Körnek, az Országos Bírói és Ügyészi Egyesületnek (OBÜE), valamint a Délvidéki Magyar Közművelődési Egyesületnek.

Az 1950-es években még a nyugdíját is elvette az új államhatalom. Szegedi egyemeletes családi házát államosították, majd, mivel nem nyugodott bele, és jogi úton próbálta visszakövetelni, azért hogy vissza se kaphassa, -azon ürüggyel, hogy a ház kertjéből 1 méter belelóg az ott épülő új iskola udvarába,- a neoromán stílusú, márványlépcsős, értékes és szép, műépítész által tervezett házát lebontották.

1965. július 28.-án halt meg.

Források:

Családi anyakönyvi iratok adatai

Lehoczky Károly hadnagy első világháborús tiszti naplója

Antal Tamás doktori disszertációjának publikációja: A Szegedi Királyi Ítélőtábla története 1938-1950 : Lehoczky Károly 66. 71-74. 121 http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/24883/1/AntalTamas_SzegediItelotabla1938-1950_IV_compressed.pdf

 

 

Oldal: 9.oldal Lehoczky József ágazatának részletes családfája 1790 előtti időtől /5. old. folytatása/
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat