A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

 

Az ezen oldalon a XVIII. század végétől látható leszármazási tábla, mint a többi részletező leszármazási tábla is, elsősorban azok számára fontos, akik ezen az ágon vannak! Azért lett feltéve az internetre, hogy elsősorban a családtagok és rokonok számára elérhető legyen, és akit érdekel megnézhesse,- természetesen mások is láthatják, de itt a megjegyzéseim személyesek!


Azért nem rajzos változatban írtam itt a leszármazást, mert itt a hozzánk kapcsolódó, közvetlen rokonság teljes leszármazását is idetettem, és ezt másként itt a honlapon nem tudtam megoldani, a rajzos ábrázolásnak itt szűkek a korlátai! Túl bonyolult lenne, és a betűk is akkor túl aprók lennének. Így egy olvasható változatot választottam!
Fontosnak tartottam, hogy láthatóak legyenek a XIX. században élt kiemelkedő személyek, és előkelő rokonság. Mint például az, hogy nagymamám egyik nagynénje a teljes rokonság állítása szerint Condé hercegnő volt, ugyanzen a vonalon, volt egyik ükapám, Klucsovkszy Antal hg. Lengyelországból, az orosz cár elől menekült mágnás, szintén ezen ágon egyik ükanyám, Guthy Ilona unokaöccse volt Guthy Fereenc törvényszéki elnök, az ő feleségének húga volt Kazinczy Ottilia, Gróf Lónyay Gábor felesége. Az ő fiuk volt Gróf Lónyay Ödön, akinek pedig a fia volt Gróf Lónyay Elemér, aki Stefánia Főhercegnőt, Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül, aki aztán így lett 1917-ben Ausztriai Birodalmi Herceg. Minthogy Stefánia főhercegnő a Belga király lánya volt, és a Szász- Coburg-Góthai Wettin fejedelmi házból való volt, rokona, unokatestvére volt a Bolgár király is, aki szintén Coburg volt, Koháry-Coburg, unokatestvére volt Wettin Albert is, Viktória királynő férje is, akitől a mai Windsor- ház származik. A Wettin nevet változtatták Windsorra, az I. Világháború idején, mert az angolok nemzeti önérzetét sértette, hogy ellenséges német fejedelmi nevet visel a királyuk! Így aztán az összes európai királyi házzal atyafiságban vagyunk, még az orosz cári családdal is.

 Kérdéses megjegyzéseim:

A Condé hercegek azok Bourbonok, így a spanyol királyi házzal is távoli atyafiságban vagyunk?!!

 Nagyapám leszármazási jegyzeteiben azonban úgy írta: Pókateleki Condé Erzsébet. A pókateleki Kondé család törzsökös előkelő magyar család. Ha Pókateleki Condé akkor nem Bourbon.

 Azonban a rokonságból  azt mondták a megjegyzésemre, hogy nagyapám téved, mert igenis Condé hercegnő volt.

 Ha megnézem a lexikonokban a francia Condé hercegi házat, akkor a vér hercegi ág, aki XIV. Lajos unokatestvérétől  Bourbon Luis De Condé herceg ága  kihalt.

Interneten: https: //enciklopedia.eu/conde-haza 

      és Wikipédiában:

https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Louis_de_Bourbon-Cond%C3%A9

 "1789-ben, a Bastille elfoglalása utáni napokban a Condé-család elmenekült az országból. A chantillyi kastélyt(wd) 1792-ben, mint „emigráns-vagyont”, a kormány elkobozta. Kifosztották, börtönné alakították. A tönkretett épületeket elárverezték. 1799-ben a kastélyt – az istállók kivételével – lebontották, építőanyagát értékesítették. 1830-ban, a Condé-család kihalása után az uradalmat az Orléans-i házból való I. Lajos Fülöp király örökölte. Egyik fia, Henri d’OrléansAumale hercege évtizedes munkával gyűjtötte az egykori Condé-vagyon szétszóródott műtárgyait, és intézkedett a kastély újjáépítéséről. Mária Karolina Auguszta nápoly–szicíliai királyi hercegnőt vette feleségül, de fiai gyermektelenek maradtak. 1886-ban a páratlan vagyont a Condé-alapítványba helyezte. 1897-ben Aumale hercege elhunyt, az alapítvány kezelési jogát végrendeletileg a Francia Tudományos és Művészeti Akadémiára (Institut de France)(wd) ruházta. Az újjáépített kastélyban ma a gazdag Condé Múzeum működik. Az eredeti formájukban fennmaradt istállók körüli parkban lovasiskola, lóversenypálya üzemel.[7]

  A nemzetség  kihalt.

De szintén interneten http://www.kislexikon.hu/conde.html  elérésű Kislexikonban ez olvasható:

 

6. C. Bourbon Lajos József, C. herceg, szül. 1736 aug. 9., meghalt Chantillyben 1818 máj. 13. Még csak négy éves volt, midőn Burgund kormányzójává kinevezték. Kitüntetéssel harcolt az 1757-iki hadjáratban s Friedberg közelében megverte a braunschweigi herceget (1762 aug. 30.). 1771-ben aláirta a királyhoz intézett memorandumot s tiltakozott a parlamentek reformjára vonatkozó 1770. decemberi rendelet ellen, amiért száműzték. Nemsokára azonban visszahívták s azóta tudós társaságot gyüjtvén maga köré, többnyire Chantillyben élt. A nagy forradalom kitörésekor (1789) elhagyta hazáját s hol Brüsszelben, hol Torinóban lakott; 1792. az emigránsokból hadsereget gyüjtött, és a szövetségesekhez csatlakozva, betört Franciaországba. Vitézül, de nagyobb eredmény nélkül harcolt Elzászban. A campoformiói békekötés után (1797) orosz szolgálatba lépett s 1799. Szuvarov alatt Svájcban harcolt a köztársaság ellen. Az 1800-ki hadjáratban osztrák zászló alatt harcolt, de a lunevillei béke csapatának föloszlatására kényszerítette, mire Angolországba vonult. A restauráció után (1814 máj. 4.) visszatért Párisba, ahol nagy kitüntetéssel fogadták. A második restauráció óta Chanmtillyben élt teljes visszavonultságban. Ő építette a bourbon-palotát, melyben jelenleg a képviselőház tartja üléseit. Megirta: az Essai sur la vie du grand C. cimü művet (London 1806). V. ö. Chamballand: Vie de Louis Joseph, duc de C. (Páris 1819-20, két köt.).

 

7. C. Lajos Henrik József, C. herceg, az előbbinek fia, született 1756 április 13-án, meghalt 1830 aug. 29. 1780. párbajt vívott Artois gróffal, a későbbi X. Károly királlyal, amiért Chantillybe internálták. Ugyanakkor elvált nejétől is, Luiza Mária Terézia orléansi hercegnőtől, akit a kolostorból szöktetett volt el s aki a szerencsétlen Enghien herceget (l. o.) szülte; C. résztvett 1782. Gibraltál ostromában és marsallá lett. Később az emigránsokkal harcolt kitüntetéssel hazája ellen. Azután Angolországba vonult, honnan csak 1814. tért vissza franciaországba. 1815. fölkelést igyekezett támasztani Vendéeben az Elbáról visszatért I. Napoleon ellen; azonban a nantesi kapituláció után kénytelen volt Spanyolországba menekülni. A második restauráció után megint hazájában termett s az időtől fogva többnyire Chantillyben élt. Utolsó éveit Clarke Zsófia nevü angol kalandornővel töltötte, aki előbb Dawes-nak, utóbb pedig Feucheres bárónak, C. hadsegédének volt neje. X. károly bukása után meghódolt Lajos Fülöp királynak. 1830 aug. 29. párisi palotájában, hálószobájának ablakán fölakasztva találták. C. óriási birtokai Aumale hercegre szállottak. Ez utóbbinak legidősebb fia, Lajos, ki 1845. született és 1866. halt meg, a C. herceg cimet is viselte. V. ö. Histoire complete et impartial du proces relatif á la mort et au testament du duc de Bourbon C. (Paris 1832). E herceggel kihalt a C. nemzetség. V. ö. Calvimont, Le dernier des C. (Páris 1832).

 

8. C. Lajos Antal Henrik, l. Enghien.

  

Forrás: Pallas Nagylexikon



Read more: http://www.kislexikon.hu/conde.html#ixzz7e7Fj6mk4

 Ezért írtam ide, hogy ez az oldal saját használatra készült! 

Dédnagyanyám, Füleky Izabella őse, más néven Czucz Márton is ő volt, későbbi nevén Fülekvári Füleky Márton, füleki várkapitány, 1723-ban foglalta vissza Fulk tatár vezértől Fülek várát. A Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány kipusztította a lakosságot, az ország belsejében szabadon jártak mindenféle csavargók, a tatár csapatok is. Füleky Márton megkapta III. Károly királytól Fülek várát, Fülekvári Füleky névvel. Nyitra várának krónikájában olvasható Borovszky: Nyitra kötetében, hogy Nyitra várát megostromolták Füleky Márton fellázadt cigány hadai! Mint Felsőmagyarországi Főkapitány, ezek szerint, nagyobbára kóbor cigányokból verbuvált hadat! A füleki vár alatt most is cigányok laknak!

Ez is érdekesség! Valószínű, hogy amikor magánhadakat szerveztek, gyakran fogadtak fel katonának verekedős cigányokat!
Őseink a Wattayak is, így a lázadó pogány vezér Wata és fia János is az ősünk!
A táblákat ükapámmal Lehotzky János arany- és ezüst-bányász bányamérnökkel kezdem, akinek felesége Muzsik Katalin volt. A Besztercebányai levéltárból annak idején megkaptam tőle kezdődően az összes hivatalos anyakönyvi kivonat hitelesített másolatát, még a kommunista időben, a Csehszlovák Nagykövetségen keresztül kaptam meg, követségi futár hozta az értesítést, hogy menjek érte a Nagykövetségre. A levéltáros azt írta nekem, hogy csak 1790-ben rendelték el a plébániák anyakönyvezését, így nem tudja, hogy Lehotzky János és Muzsik Katalin hol született, ezért itt a hiteles iratok megszakadnak! Fiuknak Lehotzky Mátyásnak, aki szintén bányamérnök lett, már megvan a keresztlevele, és a feleségének, Nittskó Zsuzsannának is itt van a keresztlevele, egyazon évben, és ugyanott, Moderstolnán születtek, 1813-ban, és Vysokán voltak keresztelve. Gyerekszerelemből házasodtak, ezért aztán amikor 1852-ben meghalt dégynagyapám anyja, Nittskó Zsuzsanna , ükapám, a férje sem élt sokáig, bánatában 3 év múlva meghalt!-/ A lenti táblázaton hibásan írtam 1855. évet Nittskó Zsuzanna halála évének! /- Így a 14 éves dédnagyapám árva maradt. Bátyja, Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, és nővére Lehotzky Anna nevelte, aki aki a kismartoni Esterházy uradalom jószágigazgatójának, Pucz Antalnak volt a felesége!
Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, Borovszky. Magyarország vármegyéi sorozat,- Hont vármege- kötetében : nagy magyarosító volt, egész megyében ismert személy!
Hegybánya 2 km-re van Selmecbányától, annak elővárosa, félúton van a Klopacska, bányalejáró és fából készült bányaharang. Itt az 1852.- évi, robbanásos, nagy bányaszerencsétlenség hősihalottai közt látom a táblán kiírva Lehotzky Jánost! Ez a nagy bányarobbanás rengeteg járaton és tárnán át hatoló robbanás volt.  Az évezredes bányaművelés olyan sok alagutat és járatot készített a felvidéki bányavárosoknál, hogy például az Alacsony Tátra alatt át lehetett jutni a föld alatt Zólyom megyéből Liptó megyébe is! A Robbanás végig rohant a Selmecbánya környéki számos járatba, melyekkel össze volt kötve. Ezt a bányaszerencsétlenséget a legnagyobb bányaszerencsétlenségként tartják számon a selmecbányaiak.

  Következtetésem, és nem hiteles adat, de szerintem a Klopacskára kiírt Lehotzky János lehetett az ükapa apja, és nála járhatott a bányában a robbanáskor dédnagyapám anyja, Nittskó Zsuzanna! Ők a Vysoka /Magaslak/ és Hegybánya közt a hegyekben fekvő Modestolna, /Magyartárna/ Bányatelepen dolgoztak. Itt volt a tárnájuk. Itt elsősorban ezöstöt bányásztak. Ide is átjött a robbnás hatása.

Itt az interneten találtam meg Moderstolna google képét, és egy szlovák ismertetőt, hogy az ott lévő bányatavat és bányaműveket Nittman Adalbert tervezte. Itt van az anyakönyvi kivonatokon, hogy Nittskó Zsuzsanna keresztanyja Nittman Katalin. A Nitt, Nittskó és Nittman az ugyanannak a bányászcsaládnak a neve! Nitsko Adalbert volt az egyik iraton a  Lehotzky Mátyás és Nitskó Zsuzsanna egyik tanuja.


Mint mondtam Lehotzky János bányásznál leállt az anyakönyv, mely az itt nálam lévő iratokon mind a Magaslaki, / Vysokai/ Plébánián voltak vezetve. A rokonokból látszik, hogy mind arany- és ezüstbányász- családok, Bars megye nemesi családai!
Minthogy az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatainál Hont megyében 1 József van, lehet, hogy ő az ős, de ez nem biztos! Azért írom ide, mert aki elkezd a plébániák anyagainál kutatni, lehet, hogy mégis megtalálja az anyakönyvi kivonatokat, minthogy Muzsik Katalin neve miatt azonosítható a többi Lehotky János közt! Az összes plébánia anyaga a Besztercebányai Levéltárban van! Pontos címét beírtam az alábbi kis leszármazási táblák első képébe!
    Minthogy 1754/55-ben, az országos nemesi összeírási listán Alsórásztókon be tudtam azonosítani a nagy családfán, a III. Táblán lévő:" Imrét,Lászlót és Sándor özv. 3 fiával", mert Alsórásztókon éltek, itt a honlapon az 5. oldalon pirossal bejelöltem őket! de József testvérük is van írva a családfán! Így ő lehet akár a Hont megyei József is azon évben, de lehet abban az évben a Királylehotán jegyzett 2 József egyike is, de az is lehet, hogy ő meghalt,- ez a táblázatból nem derül ki!
Úgyhogy ez beazonosításra vár! Dr. Lehoczky Oszkár, volt kúriai, legfelsőbb bírósági bíró azt írta nekem annak idején, hogy a "kisrákói és  alsórásztóki" ág vele kihal.

Tehát az águnk további keresztlevelei a királylehotai kereszteléseknél is keresendők, a családi protokollkönyv szerint is keresendő, csak hát az ma már ismeretek híján elég áttekinthetetlen. A családi igazgatók át tudták még tekinteni.
Azonban sem apám, sem Dr. Lehoczky Károly nagybátyám nem emlékezett arra, hogy a "kisrákói és alsórásztóki" előnevet használtunk volna, mert nálunk a Lehotai előnév volt a hagyományban, és az Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky változat, csakúgy, minz az alsókubinyi ágnál is!

Ezért az águnkat a IV. táblára is feltételezhetem. I. András ágára, mely sajnos elég hiányos leszármazási tábla. Az előző 6. oldalon, a IV. Táblán fiktíven helyeztem be korábban az águnkat. Ha valaki ellenkező adatot talál, akkor korrigálni kell ezt!

 Indiklásom ez volt, hogy ez az ág végig katolikus, és a mi águnk is tudtunkkal végig katolikus, bár látható az I. táblán is, hogy III. György Lutheránus ágán is Márton tábornok ágazata katolikus, az ő testvére, László nyitrai kanonok! Más ágaknál is volt visszakatolizálás! Királylehotán Fényes Elek Geográfiai szótárában 1852-ben 321 katholikus és 641 evangelikus és 28 zsidó lakos van jegyezve, tehát a lakosság egyharmada is katolikus, annak ellenére, hogy a falu temploma evangelikus. Figyelem! A lakosság nem mind Lehoczky! ( Azért írom ide ezt, mert a statisztika-mániások közt sok a korlátolt hülye! Királylehota Lehoczky birtok volt, és nemesi falunak van statisztikailag jegyezve, de nem minden lakosa tagja a családnak, de még a rokona se! A családnak a XIX. század közepén 400 tagja volt az országban, férfiakon kívül a született  Lehoczky- lányokat is értve ez alatt!/A feleségek nincsenek beleszámolva ebbe!/ Katholikus templom a szomszádos Hybbén volt, ahol Balassi Bálint is el van temetve! 

Tehát én a IV. táblára feltételeztem korábban a 6. oldalon az águnkat!

Azonban újra és újra bevillan, hogy 1754-ben egyetlen Lehoczky él Hont megyében, József, és szintén 1754-ben Alsórásztókon nincs jegyezve az összeírásban József, aki a családfán akkor ott van. Tehát igenis lehet, hogy ő az,aki Hont megyében van, ésakkor igen logikus, hogy ő az ükapa. Nagyapának nem voltak meg az anyakönyvi iratai, ő kérte az adatokata Visokai plébánostól. Ezt megtaláltam, és írtama visokai plébánosnak, aki válaszolv írta, hogy az iraztok csa 1790 óta vannak vzetve, és az iratokat átszállították a levéltárba, ahonnan aztán megkaptam az okiratok másolatait.

1754. orsz nemesi összeírásnál Alsórásztókon n incs írva József , Nagy Iván családfáján ott van, és nincs + -tel jelölve, mint máshol ahol meghalt a személy. Tehát 1754-ben élt! 99 %-os tehát, hogy Ő az aki Hontban van 1754-ben. 1735-ben indult Selmecbányán  Bányászati Akadémia előtti 3 éves szakiskola, a Bányász Iskola, ebből Akadémia csak 1764-ben lett. Tehát valószínű, hogy ide jött tanulni  Alsórásztókról József. A felvidáki nemesi családok fiai vagy katonának, vagy jogásznak, vagy bányásznak tanultak. Mérnöki képzés volt, de az 1800-as évek elejéig nem mérnöknek nevezték őket. Lásd Wikipédia: a Selmecbányai Bányászati Akadémia története, és ugyan ez a Miskolci Egyetemnél is olvasható! 

Nagyapa a Dédnagyapjának Tamást írt, de az iratok szerint János volt, tehát ha  félig jól emlékezett, akkor János apja volt Tamás. Tehát, ha kombinálok,  lehet, hogy ez a helyes leszármazási tábla:

 I. György fia I. Imre ágán lévő János ágon (Királylehotán a Családi Protokollkönyvben: Jancsovje ágon) a Trencséni ágazat Liptóban maradt ágán: Alsórásztókon született József Hont megyébe költözik, az ő fia Tamás, akinek fia János, fia Mátyás, akinek fia Egyed plébános és Libor Vince Pál dédnagapám és nővérük Anna, báró Pucz Antalné.

Az a gondolatom, hogy nem használtuk a Kisrákói és alsóráztóki előnevet, hanem a Lehotai előnevet használtuk, egszerűen azzal megválaszolható, hogy ez az előnévváltozat Alsórásztókon maradt ágaknál későbbi időtől lett használva, amikor a lehotai ágak általában elkezdték a Kisrákói és Bisztricskai predikátum címet is használni, mert ez magyarosabb változat,- és ez volt a magyarosítás kora. Úgyhogy ez lehet az ellenvetésemre a magyarázat. Ráasásul nagy Ivánnál, aki alig tudott a "Királylehotai ágról" holott a Lehoczkyak 60 %-a Királylehotán élt a Kompozitorátusi birtokon, ő úgy ítra: " Szontagh Daniel közléséből tudjuk, hogy  él  egy Lehoczky család királylehotán is, mely magát Királylehotáról és Rásztokáról írja. hogy ágazata-e az előbbi családnak, nem állíthatjuk." Tehát nem a Kisrákói és Alsórásztóki előnevet használták korábban. Bár láthatjuk, hogy Nagy Iván hiányos adatok miatt nagyot tévedett, hiszen a Lehoczkyak többsége  Királylehotán élt. Lásd Kempelen Béla könyvében az1754/55 évi orsz. nemesi ö9sszeírás adatait! valamint  Ph.Dr Vitek és Bizub   Felvidéken, Királylehotán 2008-ban megjelent könyvét! 

 Az Ungvári ágazat, melyből a XIX.-XX.- század fordulóján volt Ungvár polgármestere is, ők is erről az ágról mondták magukat. Liptómegyei "Kisrákói és Bisztricskai" előnévvel, mely esetben szintén valószínűleg itt is Nagy Iván hatására jött divatba a Lehotai  előnevet felváltva ez az előnév változat. Nagy Iván munkája tévesen befolyásolta a közismeretet. ( Címer ott: ovális négyelt pajzson váltakozva a daru és a rák!)

Az a feltételezésem, inkább kombinációm, hogy Körmöcbánya közel van Selmecbányához, 20 Km-re ígyJános ükapa így lett kapcsolatban a Selmeci bányászattal, de azóta vettem észre, hogy 1754-ben az országos nemesi összeíréskor Bars megyében, ahol Körmöcbánya van, nincs írva Lehoczky. Csak 1790 után költözik Körmöcbányára az 1754-ben túróci szolgabíró Ignác ágazata, melyből Lehoczky Tivadar régész is született. 

 És 1790 körül kerül Körmöcbányára Lehoczky Pál ága is, akinek a nagy, ma már több mint 200 éves családi háza Körmöcbánya főterén áll ma is. Ő Királylehotáról költözött ide. Városi birtokokat szerzett, bányapolgári és bormérési joga volt a városban. 

Tehát János ükapát nem tudom ide logikusan  behelyezni.

Tehát lehet, hogy az itt, előbb, pirossal írt leszármazás a jó! 

Ellenőrzésre vár minden itt!

 

A túrócból Körmöcbányára költözött  Ignác szolgabíró ága, ez az 1500-a éveknél I.- Györgytől külön ág, az András ág. Ez az ág mondhatnánk, hogy teljesen Túrócban élt, kivéve az elköltöző személyeket, de I. András fia Máté két fia közül Mátyás ágán kell lennie  Bálintnak, aki 1560-ban volt Túrócban alispán, az ő ágaán kell lennie az 1552-ben I. Ferdinánd királyhoz családi követ Ambróznak is, és Menyhértnek is aki 1551-ben követelte a Szentiványiaktól a jogos Aranybányák visszaadását is! Ez az ág a Királylehotán a Családi Protokollkönyvben a Bartosovje ág ( Bartoslehotai ág.- Bartos-Lehota egészében mindig egyházi birtok volt, de valószínűleg itt részbirtoka volt a családnak!  A Királylehotai családi igazgatók legtöbbje a Bartosovje ágból való volt,- Bartos Lehota kb. 6 km-re van Körmöcbányától. A IV. táblán látható, hogy az 1754-ben Túrócban élt Ignác szolgabíró, aki Nagyrákón volt birtokos/ Lehoczki Henrik könyvében ő járt közben Pest megyei ág nemességigazolásának ügyében! / az ő unokái mát betelepültek Körmöcbányára. Volt egy másik ág is, amely Körmöcbánya városi birtokaiban nagyobb birtokon birtokolt, a bányaművekben is érdekelt volt, és bormérési joga volt a városban. Ők Királylehotai előnevet használtak, nagy családi házuk a város főterén volt!


Ezen az ágon lehetett Lehoczky Venantéc zniói prépost is az 1600-as években, és a zempléni ágak is lehet, hogy itt vannak. Vagy pedig a Trencséni ágazaton, mely szintén mindvégig katolikus ág volt: Zemplénben Lehoczky Endre plébános szintén híres magyarosító volt. A IV. Táblán, Ignác szólgabíró leszármazottja a Munkácsi honfoglalási leleteket saját költségen feltáró Lehoczky Tivadar is, a Munkácsi Lehoczky Múzeum alapítója!
A Lehoczky-Semmelweis ág alapítója, Lehoczky Kálmán pozsonyi ítélőtáblai elnök, és Valőságos Belső Titkos Tanácsos az V. Táblán lávő zempléni ágon van! Úgy feltételezem, hogy a Trencséni ághoz kapcsolható a táblázata.
Tehát jó sokat írtam előszóként, de tartoztam a részletekkel annak aki ezt olvassa!
Lehotzky Libor Vince Pál, dédnagyapám sírja és feleségének Szelepcsényi Franciskának a sírja is Hegybánya temetőjében van, egy fekete gránitoszlop!
Mint írtam, Lehotzky Egyed hegybányai plébános nagy magyarosító volt, de Libor dédnagyapa nagyon rosszul beszélt magyarul, nagybátyém, Dr. Lehoczky Károly még ismerte, és ő mondta ezt nekem!
Dédnagyapa szabó mesterséget tanult, és egy 8 segéddel dolgozó nagy cége volt! Tehát gazdag ember volt!
Felesége, Szelepcsényi Franciska Hontnémetiben született, itt kötöttek házasságot is, és Genhont István: Hont vármegye műemlékei kötetében- itt volt egy kúriájuk, "Szelepcsényi, majd Lehoczky" -ként van írva a könyvben!
Hontnémeti a birtokjegyzékekben az esztergomi káptalan birtoka, de valószínűleg Szelepcsényi György esztergomi érsek örökségeként a káptalantól járadék járt dédnagyanya családjának! Szelepcsényi György esztergomi érsek, aki a XVII. század második felében élt, és többek közt Bars vármegye főispánja is volt, sok örökséget hagyott rokonaira, Így például báró Lehoczky Márton tábornokra egy csehországi várat is. Márton tábornok felesége Báró Poghroneczi Jókay Zsuzsanna volt. Szelepcsényi György primás érsek rokona. A Szelepcsényi, Poghroneczi Jókay, és Báró Maholányi családok az egy család, három ág. Nagy Iván könyvében mind a három ág kihalt, de téved, mert ma is él a Szelepcsényi ág, bár lehet, hogy a Báró Maholányi ág egyik ágának folytatása! Mindenesetre dénagymama élt, Hontnémetiben, majd Hegybányán!!
Nagyapám már Szegeden élt, a Szegedi Királyi Ítélőtábla Polgári Perek Tanácsának Elnöke volt, " kúriai jopggal felruházott királyi ítélőtáblai tanácselnök " volt a titulusa, " Méltóságos" címmel!
Sógora, Horánszky Miklós pedig a Szegedi Királyi Ítélőtábla Főügyésze volt, apám keresztapja!

 Ezen az oldalon, az ide bemásolt leszármazási szöveges táblák közül  VI. Táblán anyai nagyszüleim vannak. Nagyapám, Antal József,  Torontál vármegyében, a Nagybecskerek melletti,  Bega folyó partján lévő Itabén született.

Itt sokan bírták a falut, mint Itabei Kiss Ernő altábornagy, aradi vértanű örökösei. Ettől délre van 20 km-re, a Delibláti Homokpusztán túl, Antalfalva! Sok rokon él most is Novij Itabén! /Antalok és Krizbaiak/

 Nagymamám Bócsán született, Pest-Pilis-Solt -Kiskun vármegyében! Bugacon és Szankon éltek. Családja Szankon van eltemetve.

Antal József és Papp Borbála Kecskeméten éltek, itt született anyukám és nagybátyáim, Antal ferenc és József is. József 18 évesen meghalt.

Antal nagyszüleim és Feri bátyám Csengelén vannak eltemetve, szüleim Gyermelyen.

 

Befejezem az írást, tehát jönnek a leszármazási táblák!

 

 

eles_sajat_csaladfa_1.old..jpg

 

 

sajat_csaladfa_2..jpg

 

  

eles_sajat_csaladfa_3..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_4._old.jpg

 

sajat_csaladfa_eles_5..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_6..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_7..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_8..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_9..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_10..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_11..jpg

 

sajat_csaladfa_eles_12..jpg

 

 

 

lehoczky_karoly_iii._eves_juratus.jpg        Harmadéves egri jurátus korában

Lehoczky Károly

kúriai joggal felruházott,

szegedi királyi itélőtáblai tanácselnök 

/született 1882. Hegybánya/

Lehoczky Károly nagyapa szibériai,  Első Világháborús fényképeit Lehoczky Tamás unokatestvérem összeállította, itt lehet megnézni: 

 

https://photos.google.com/share/AF1QipOcqfZaDcFHXfMp-gQFwyTWvuIELh6lejbGZCL9Qcud42D6_M7rxr1BBmwX7HQ57Q?key=bTl5d2YtNGx0QkZkWWhhOTZNYUEtOGthVjZZQkpn 

  

 

 

 

 

 

 

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 40
Tegnapi: 64
Heti: 252
Havi: 1 117
Össz.: 169 558

Látogatottság növelés
Oldal: 9.oldal Lehoczky József ágazatának részletes családfája 1790-től /6. old. folytatása/
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2022 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »