Az ezen oldalon a XVIII. század végétől látható leszármazási tábla, mint a többi részletező leszármazási tábla is, elsősorban azok számára fontos, akik ezen az ágon vannak! Azért lett feltéve az internetre, hogy elsősorban a családtagok és rokonok számára elérhető legyen, és akit érdekel megnézhesse,- természetesen mások is láthatják, de itt a megjegyzéseim személyesek!

Azért nem rajzos változatban írtam itt a leszármazást, mert itt a hozzánk kapcsolódó, közvetlen rokonság teljes leszármazását is idetettem, és ezt másként itt a honlapon nem tudtam megoldani, a rajzos ábrázolásnak itt szűkek a korlátai! Túl bonyolult lenne, és a betűk is akkor túl aprók lennének. Így egy olvasható változatot választottam!
Fontosnak tartottam, hogy láthatóak legyenek a XIX. században élt kiemelkedő személyek, és előkelő rokonság. Mint például az, hogy nagymamám egyik nagynénje a teljes rokonság állítása szerint Condé hercegnő volt, ugyanzen a vonalon, volt egyik ükapám, Klucsovkszy Antal hg. Lengyelországból, az orosz cár elől menekült mágnás, szintén ezen ágon egyik ükanyám, Guthy Ilona unokaöccse volt Guthy Fereenc törvényszéki elnök, az ő feleségének húga volt Kazinczy Ottilia, Gróf Lónyay Gábor felesége. Az ő fiuk volt Gróf Lónyay Ödön, akinek pedig a fia volt Gróf Lónyay Elemér, aki Stefánia Főhercegnőt, Rudolf trónörökös özvegyét vette feleségül, aki aztán így lett 1917-ben Ausztriai Birodalmi Herceg. Minthogy Stefánia főhercegnő a Belga király lánya volt, és a Szász- Coburg-Góthai Wettin fejedelmi házból való volt, rokona, unokatestvére volt a Bolgár király is, aki szintén Coburg volt, Koháry-Coburg, unokatestvére volt Wettin Albert is, Viktória királynő férje is, akitől a mai Windsor- ház származik. A Wettin nevet változtatták Windsorra, az I. Világháború idején, mert az angolok nemzeti önérzetét sértette, hogy ellenséges német fejedelmi nevet visel a királyuk! Így aztán az összes európai királyi házzal atyafiságban vagyunk, még az orosz cári családdal is.

 Kérdéses megjegyzéseim:

A Condé hercegek azok Bourbonok, így a spanyol királyi házzal is távoli atyafiságban vagyunk?!!

 Nagyapám leszármazási jegyzeteiben azonban úgy írta nagymamám nagynénjének a nevét: "Pókateleki Condé Erzsébet." A pókateleki Kondé család törzsökös előkelő magyar család. Ha Pókateleki Condé akkor nem Bourbon.

 Azonban a rokonságból  azt mondták a megjegyzésemre, hogy nagyapám téved, mert igenis Condé hercegnő volt. Az esetben a nagyapa a "Pókateleki" előnév beírásánál tévedett!

 Ha megnézem a lexikonokban a francia Condé hercegi házat, akkor a vér hercegi ág, aki XIV. Lajos unokatestvérétől  Bourbon Luis De Condé herceg ága  kihalt.

Interneten: https: //enciklopedia.eu/conde-haza 

      és Wikipédiában:

https://hu.wikipedia.org/wiki/II._Louis_de_Bourbon-Cond%C3%A9

 "1789-ben, a Bastille elfoglalása utáni napokban a Condé-család elmenekült az országból. A chantillyi kastélyt(wd) 1792-ben, mint „emigráns-vagyont”, a kormány elkobozta. Kifosztották, börtönné alakították. A tönkretett épületeket elárverezték. 1799-ben a kastélyt – az istállók kivételével – lebontották, építőanyagát értékesítették. 1830-ban, a Condé-család kihalása után az uradalmat az Orléans-i házból való I. Lajos Fülöp király örökölte. Egyik fia, Henri d’Orléans, Aumale hercege évtizedes munkával gyűjtötte az egykori Condé-vagyon szétszóródott műtárgyait, és intézkedett a kastély újjáépítéséről. Mária Karolina Auguszta nápoly–szicíliai királyi hercegnőt vette feleségül, de fiai gyermektelenek maradtak. 1886-ban a páratlan vagyont a Condé-alapítványba helyezte. 1897-ben Aumale hercege elhunyt, az alapítvány kezelési jogát végrendeletileg a Francia Tudományos és Művészeti Akadémiára (Institut de France)(wd) ruházta. Az újjáépített kastélyban ma a gazdag Condé Múzeum működik. Az eredeti formájukban fennmaradt istállók körüli parkban lovasiskola, lóversenypálya üzemel.[7]

  A nemzetség  kihalt.

De szintén interneten http://www.kislexikon.hu/conde.html  elérésű Kislexikonban ez olvasható:

 

6. C. Bourbon Lajos József, C. herceg, szül. 1736 aug. 9., meghalt Chantillyben 1818 máj. 13. Még csak négy éves volt, midőn Burgund kormányzójává kinevezték. Kitüntetéssel harcolt az 1757-iki hadjáratban s Friedberg közelében megverte a braunschweigi herceget (1762 aug. 30.). 1771-ben aláirta a királyhoz intézett memorandumot s tiltakozott a parlamentek reformjára vonatkozó 1770. decemberi rendelet ellen, amiért száműzték. Nemsokára azonban visszahívták s azóta tudós társaságot gyüjtvén maga köré, többnyire Chantillyben élt. A nagy forradalom kitörésekor (1789) elhagyta hazáját s hol Brüsszelben, hol Torinóban lakott; 1792. az emigránsokból hadsereget gyüjtött, és a szövetségesekhez csatlakozva, betört Franciaországba. Vitézül, de nagyobb eredmény nélkül harcolt Elzászban. A campoformiói békekötés után (1797) orosz szolgálatba lépett s 1799. Szuvarov alatt Svájcban harcolt a köztársaság ellen. Az 1800-ki hadjáratban osztrák zászló alatt harcolt, de a lunevillei béke csapatának föloszlatására kényszerítette, mire Angolországba vonult. A restauráció után (1814 máj. 4.) visszatért Párisba, ahol nagy kitüntetéssel fogadták. A második restauráció óta Chanmtillyben élt teljes visszavonultságban. Ő építette a bourbon-palotát, melyben jelenleg a képviselőház tartja üléseit. Megirta: az Essai sur la vie du grand C. cimü művet (London 1806). V. ö. Chamballand: Vie de Louis Joseph, duc de C. (Páris 1819-20, két köt.).

 

7. C. Lajos Henrik József, C. herceg, az előbbinek fia, született 1756 április 13-án, meghalt 1830 aug. 29. 1780. párbajt vívott Artois gróffal, a későbbi X. Károly királlyal, amiért Chantillybe internálták. Ugyanakkor elvált nejétől is, Luiza Mária Terézia orléansi hercegnőtől, akit a kolostorból szöktetett volt el s aki a szerencsétlen Enghien herceget (l. o.) szülte; C. résztvett 1782. Gibraltál ostromában és marsallá lett. Később az emigránsokkal harcolt kitüntetéssel hazája ellen. Azután Angolországba vonult, honnan csak 1814. tért vissza franciaországba. 1815. fölkelést igyekezett támasztani Vendéeben az Elbáról visszatért I. Napoleon ellen; azonban a nantesi kapituláció után kénytelen volt Spanyolországba menekülni. A második restauráció után megint hazájában termett s az időtől fogva többnyire Chantillyben élt. Utolsó éveit Clarke Zsófia nevü angol kalandornővel töltötte, aki előbb Dawes-nak, utóbb pedig Feucheres bárónak, C. hadsegédének volt neje. X. károly bukása után meghódolt Lajos Fülöp királynak. 1830 aug. 29. párisi palotájában, hálószobájának ablakán fölakasztva találták. C. óriási birtokai Aumale hercegre szállottak. Ez utóbbinak legidősebb fia, Lajos, ki 1845. született és 1866. halt meg, a C. herceg cimet is viselte. V. ö. Histoire complete et impartial du proces relatif á la mort et au testament du duc de Bourbon C. (Paris 1832). E herceggel kihalt a C. nemzetség. V. ö. Calvimont, Le dernier des C. (Páris 1832).

 

8. C. Lajos Antal Henrik, l. Enghien.

  

Forrás: Pallas Nagylexikon

Megjegyzésem, hogy a fenti pirossal kiemelt szövegben a Condé birtokok Aumale hercegre szálltak, akinek a legidősebb fia szintén viselte a Condé hercege címet, aki 1866-ban halt meg.

   A fiatalabb testvérei követik az örökségben!!! És ha azok kihaltak esetleg, oldalági öröklés is van.

   Aki örökli a Condé birtokot, akkor szintén viseli a Condé hercege címet! Tehát ez esetben nem igaz a lexikoni állítás, hogy "kihalt"!!! A "Királyi Vér ág" halt ki!

Nagymama nagynénje, Condé Erzsébet hercegnő  kb. 1850-60 körül született. Az 1866-ban meghalt Luis De Condé herceg 21 évesen halt meg, az ő lánya is lehetett...

Read more: http://www.kislexikon.hu/conde.html#ixzz7e7Fj6mk4

 Ezért írtam ide, hogy ez az oldal saját használatra készült! 

Dédnagyanyám, Füleky Izabella őse, más néven Czucz Márton is ő volt, későbbi nevén Fülekvári Füleky Márton, füleki várkapitány, 1723-ban foglalta vissza Fulk tatár vezértől Fülek várát. A Rákóczi szabadságharc után a pestisjárvány kipusztította a lakosságot, az ország belsejében szabadon jártak mindenféle csavargók, a tatár csapatok is. Füleky Márton megkapta III. Károly királytól Fülek várát, Fülekvári Füleky névvel. (Címere, melyet III. Károly királytól kapott, lila alapon fehét békegalamb volt, csőrében babérággal). Nyitra várának krónikájában olvasható Borovszky: Nyitra kötetében, hogy Nyitra várát megostromolták Füleky Márton fellázadt cigány hadai! Mint Felsőmagyarországi Főkapitány, ezek szerint, nagyobbára kóbor cigányokból verbuvált hadat! A füleki vár alatt most is cigányok laknak! ( Olyan történet, mint Jókai Mór "Cigánybáró" regénye, melyből operett is lett? ( Regényben Botsinkay János, operettben Barinkay János!)

Ez is érdekesség! Valószínű, hogy amikor magánhadakat szerveztek, gyakran fogadtak fel katonának verekedős cigányokat!

Őseink a Wattayak is, így a lázadó pogány vezér Wata és fia János is az ősünk!

A táblákat ükapámmal Lehotzky János arany- és ezüst-bányász bányamérnökkel kezdem, akinek felesége Muzsik Katalin volt. A Besztercebányai levéltárból annak idején megkaptam tőle kezdődően az összes hivatalos anyakönyvi kivonat hitelesített másolatát, még a kommunista időben, a Csehszlovák Nagykövetségen keresztül kaptam meg, követségi futár hozta az értesítést, hogy menjek érte a Nagykövetségre. A levéltáros azt írta nekem, hogy csak 1790-ben rendelték el a plébániák anyakönyvezését, így nem tudja, hogy Lehotzky János és Muzsik Katalin hol született, ezért itt a hiteles iratok megszakadnak! Fiuknak Lehotzky Mátyásnak, aki szintén bányamérnök lett, már megvan a keresztlevele, és a feleségének, Nittskó Zsuzsannának is itt van a keresztlevele, egyazon évben, és ugyanott, Moderstolnán születtek, 1813-ban, és Vysokán voltak keresztelve. Gyerekszerelemből házasodtak, ezért aztán amikor 1852-ben meghalt dégynagyapám anyja, Nittskó Zsuzsanna , ükapám, a férje sem élt sokáig, bánatában 3 év múlva meghalt!-/ A lenti táblázaton hibásan írtam 1855. évet Nittskó Zsuzanna halála évének! /- Így a 14 éves dédnagyapám árva maradt. Bátyja, Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, és nővére Lehotzky Anna nevelte, akia kismartoni Esterházy uradalom jószágigazgatójának, Pucz Antalnak volt a felesége!
Lehotzky Egyed, hegybányai plébános, Borovszky. Magyarország vármegyéi sorozat,- Hont vármege- kötetében : nagy magyarosító volt, egész megyében ismert személy!
Hegybánya 2 km-re van Selmecbányától, annak elővárosa, félúton van a Klopacska, bányalejáró és fából készült bányaharang. Itt az 1852.- évi, robbanásos, nagy bányaszerencsétlenség hősihalottai közt látom a táblán kiírva Lehotzky Jánost! Ez a nagy bányarobbanás rengeteg járaton és tárnán át hatoló robbanás volt.  Az évezredes bányaművelés olyan sok alagutat és járatot készített a felvidéki bányavárosoknál, hogy például az Alacsony Tátra alatt át lehetett jutni a föld alatt Zólyom megyéből Liptó megyébe is! A Robbanás végig rohant a Selmecbánya környéki számos járatba, melyekkel össze volt kötve. Ezt a bányaszerencsétlenséget a legnagyobb bányaszerencsétlenségként tartják számon a selmecbányaiak.

  Következtetésem, hogy valószínűleg a Klopacskára kiírt Lehotzky János lehetett az ükapa apja, és nála járhatott a bányában a robbanáskor dédnagyapám anyja, Nittskó Zsuzanna! Ők a Vysoka /Magaslak/ és Hegybánya közt a hegyekben fekvő Modestolna, /Magyartárna/ Bányatelepen dolgoztak. Itt volt a tárnájuk. Itt elsősorban ezöstöt bányásztak. Ide is átjött a robbnás hatása.

Itt az interneten találtam meg Moderstolna google képét, és egy szlovák ismertetőt, hogy az ott lévő bányatavat és bányaműveket Nittman Adalbert tervezte. Itt van az anyakönyvi kivonatokon, hogy Nittskó Zsuzsanna keresztanyja Nittman Katalin. A Nitt, Nittskó és Nittman az ugyanannak a bányászcsaládnak a neve! Nitsko Adalbert volt az egyik iraton a  Lehotzky Mátyás és Nitskó Zsuzsanna egyik tanuja.

Fényes Elek Magyarország Geographiai szótárában Selmecmányánál írja, hogy "minden művelésben tartott bányáknak felét kamarai és kincstári költségggel dolgozzák, fele pedig privátusoké, kik fát és puskaport a kamarától kénytelítetvén venni, a így költségük nagyobb lévén, csupán csupán a jobb reményű bánya üregeket művelhetik. Leggazdagabb  bánya-üreg (Schacht) mindenek közt az István nevű, mely most is (1851-ben jelent meg a könyv!) , noha már 400 dolgost kell bele rendelni (ezelőtt jóval kevesebbet), esztendőnként 200.000 Ft tiszta nyereséget hoz. Ezüstön, aranyon kívül ásnak itt továbbá kevés rezet, és vasat, sok ónt stb. és virtiolt főznek."

Mint mondtam Lehotzky János bányásznál leállt az anyakönyv, mely az itt nálam lévő iratokon mind a Magaslaki, / Vysokai/ Plébánián voltak vezetve. A rokonokból látszik, hogy mind arany- és ezüstbányász- családok, Bars megye nemesi családai!
Minthogy az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatainál Hont megyében 1 József van, lehet, hogy ő az ős, de ez nem biztos! Azért írom ide, mert aki elkezd a plébániák anyagainál kutatni, lehet, hogy mégis megtalálja az anyakönyvi kivonatokat, minthogy Muzsik Katalin neve miatt azonosítható a többi Lehotzky János közt! Az összes plébánia anyaga a Besztercebányai Levéltárban van! Pontos címét beírtam az alábbi kis leszármazási táblák első képébe!
    Minthogy 1754/55-ben, az országos nemesi összeírási listán Alsórásztókon be tudtam azonosítani a nagy családfán, a III. Táblán lévő:" Imrét,Lászlót és Sándor özv. 3 fiával", mert Alsórásztókon éltek, itt a honlapon az 5. oldalon pirossal bejelöltem őket! de József testvérük is van írva a családfán! Így ő lehet akár a Hont megyei József is azon évben, de lehet abban az évben a Királylehotán jegyzett 2 József egyike is, de az is lehet, hogy ő meghalt,- ez a táblázatból nem derül ki!
Úgyhogy ez beazonosításra vár! Dr. Lehoczky Oszkár, volt kúriai, legfelsőbb bírósági bíró azt írta nekem annak idején, hogy a "kisrákói és  alsórásztóki" ág vele kihal. ( De csak az Alsórásztókon maradt ágazatra igaz ez!)

Tehát az águnk további keresztlevelei a királylehotai kereszteléseknél is keresendők, a családi protokollkönyv szerint is keresendő, csak hát az ma már ismeretek híján elég áttekinthetetlen. A családi igazgatók át tudták még tekinteni.
Azonban sem apám, sem Dr. Lehoczky Károly nagybátyám nem emlékezett arra, hogy a "kisrákói és alsórásztóki" előnevet használtunk volna, mert nálunk a Lehotai előnév volt a hagyományban, és az Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky változat, csakúgy, minz az alsókubinyi ágnál is!

A 10. oldalon lévő, szlovák nyelvű táblázatok közt lévő: 

" 6. tabulka" (6. tábla) leszármazási táblájával, így írva a 6. tábla elején:

" Simonovje Vetva,- Pirosovje dvora (Oravska vetva) = Simon ág,- Piros udvar (Árvai ág)

Minthogy ezen a "6. tabulkán" látható Lehotzky Mária, aki 1836-1874 élt Alsó Rásztókon, Ott született és ott is halt meg, tehát látható, hogy ez az ág is kapcsolatban volt az Alsó Rásztóki ággal! ( Dolne Raztoky -DR. jelzés a tábla alján a magyarázó jelzéseknél! ) 

Azonban tovább ellenőrizve a leszármazási táblát: Az itt említett Lehoczky Máriának az anyja Palugyay Kornélia, és Alsórásztók, Felső-Rásztók és Kis Palugya majdnem szomszédos falvak, kb. 5 km a távolság, a Vág túloldalán van. Tehát a birtokok egymáshoz értek. Nem kapcsolható össze az itteni 6. tabulka a nagy családfán lévő  I.Imre fia János ágán lévő Alsórásztóki ághoz. Az ő testvére, Gyula (Julius) ágán van Hollósy Lászlóné Lehoczky Kornélia ága.( Kihalt)
Sokat nézve ezt a táblát, az a gyanúm támadt, hogy a "DR."= Dolni Ráztoky ( Alsó Rásztók) az itt elírás lehet, hiszen az összes testvérnél, szülőknél, nagyszülőknél, unokatestvéreknél mindenütt "DK" = Dolny Kubin (Alsó Kubin) van írva! EZ ITT BIZTOS, HOGY ELÍRÁS! 'DK' helyett 'DR' írva!

Read more: http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/10/10oldal-a-2008ban-kiralylehotan-kiadott-lehoczkykonyv#ixzz88tpzsxJH
Az Alsórásztóki ág I.Imre fia János fia Imre ágazat, a Trencséni ágazat  testvérága. a honlap 5. oldalán III./ B tábla.

Tehát az Alsókubini ág  az Alsó Rásztóki ággal csak szomszédos birtok miatt áll kapcsolatban, de nem közvetlen leszármazási kapcsolatbn lévő ágazatok.

Míg ugyanakkor a mi águnk: "a Hont vármegyei ágazat", és "Dr. Lehoczky Oszkár kúriai bíró ágazata" és a "az Ungvári ágazat leszármazásilg ide kapcsolódik.

Az Alsókubini ágból személyeket ismertem, Lehoczky Kornéliát, akinek nagyanyja Palugyay Kornélia volt. Ők a szarvas címert használták és az " Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky névváltozatot használták!

 

Ezek ismeretének hiányában tehát korábban

az águnkat a IV. táblára is feltételeztem. I. András ágára, mely sajnos elég hiányos leszármazási tábla. Az előző 6. oldalon, a IV. Táblán fiktíven helyeztem be korábban az águnkat: Azzal a megjegyzéssel, hogyha valaki ellenkező adatot talál, akkor korrigálni kell ezt!

 Indiklásom ez volt, hogy ez az ág végig katolikus, és a mi águnk is tudtunkkal végig katolikus, bár látható az I. táblán is, hogy III. György Lutheránus ágán is Márton tábornok ágazata katolikus, az ő testvére, László nyitrai kanonok! Más ágaknál is volt visszakatolizálás! Királylehotán Fényes Elek Geográfiai szótárában, mely 1851-ben jelent meg,  321 katholikus és 641 evangelikus és 28 zsidó lakos van jegyezve, tehát a lakosság egyharmada is katolikus, annak ellenére, hogy a falu temploma evangelikus. Figyelem! A lakosság nem mind Lehoczky! ( Ezt  a statisztika-mániások miatt írom ide! Minden adat több helyről ellenőrizendő!)  Királylehota Lehoczky birtok volt, és nemesi falunak van statisztikailag jegyezve, de nem minden lakosa tagja a családnak, de még a rokona se! Sok családtag lakott a faluban lévő udvarházakban és családi házakban, de voltak saját birtokaik is máshol, de itt volt a Hitbizomány központja. A családnak a XIX. század közepén 400 tagja volt az országban, férfiakon kívül a született  Lehoczky- lányokat is értve ez alatt!/A feleségek nincsenek beleszámolva ebbe!/ Katholikus templom a szomszádos Hybbén volt, ahol Balassi Bálint is el van temetve! 

SZÁMOLJUNK KICSIT:

Egy időben élő nemzedékek: 1 nagyapa : 2 fia : mindkét fiának 2 fia = 7 férfi családtag! 8 van ahol 1, van ahol 3, van ahol lány, van ahol egy se, ezért ez az átlagszámítás átlagosan elfogadható! 

12 udvarháznál 7 férfi családtag  = 7x12- 84 férfi

 ( 1754-ben 68 férfi családtag van jegyezve az örszágos nemesi összeírásban Királylehotán, máshol összesen 35 fő = összesen 103 fő!) Ha 1840-ben 400 van feljegyezve, ugyanígy kell elosztani, ahogy előbb szoroztunk!)

Tehát én a IV. táblára feltételeztem korábban a 6. oldalon az águnkat!

Azonban újra és újra bevillan, hogy 1754-ben egyetlen Lehoczky él Hont megyében, József, és szintén 1754-ben Alsórásztókon nincs jegyezve az összeírásban József, aki a családfán akkor ott van. Tehát igenis lehet, hogy ő az, aki Hont megyében van, és akkor igen logikus, hogy ő az ükapa. Nagyapának nem voltak meg az anyakönyvi iratai, ő kérte az adatokat a Visokai plébánostól. Ezt megtaláltam, és írtam a visokai plébánosnak, aki válaszolva írta, hogy az iratok csak 1790 óta vannak vezetve, és az iratokat átszállították a levéltárba, ahonnan aztán megkaptam az okiratok másolatait.

1754. orsz nemesi összeírásnál Alsórásztókon nincs írva József , Nagy Iván könyvében a nagycsaládfán viszont ott van, és nincs + -tel jelölve, mint máshol ahol meghalt a személy. Tehát 1754-ben élt! 99 %-os tehát, hogy Ő az aki Hontban van 1754-ben. 1735-ben indult Selmecbányán  Bányászati Akadémia előtti 3 éves szakiskola, a Bányász Iskola, ebből Akadémia csak 1764-ben lett. Tehát valószínű, hogy ide jött tanulni  Alsórásztókról József. A felvidéki nemesi családok fiai vagy katonának, vagy jogásznak, vagy bányásznak tanultak. Mérnöki képzés volt, de az 1800-as évek elejéig nem mérnöknek nevezték őket. Lásd Wikipédia: a Selmecbányai Bányászati Akadémia története, és ugyan ez a Miskolci Egyetemnél is olvasható! 

Nagyapa a Dédnagyapjának Tamást írt, de az iratok szerint János volt, tehát ha  félig jól emlékezett, akkor János apja volt Tamás. Tehát, ha kombinálok,  lehet, hogy ez a helyes leszármazási tábla:

 I. György fia I. Imre ágán lévő János ágon (Királylehotán a Családi Protokollkönyvben: Jancsovje ágon) a Trencséni ágazat Liptóban maradt ágán: Alsórásztókon született József Hont megyébe költözik, az ő fia Tamás, akinek fia János, fia Mátyás, akinek fia Egyed plébános és Libor Vince Pál dédnagapám és nővérük Anna, báró Pucz Antalné, és Viktória, ki hajadonon meghalt...

Az a gondolatom, hogy nem használtuk a Kisrákói és alsórásztóki előnevet, hanem a Lehotai előnevet használtuk, egyszerűen azzal megválaszolható, hogy ez az előnévváltozat Alsórásztókon maradt ágaknál későbbi időtől lett használva, amikor a Lehotai előnevet használó ágak általában elkezdték a "Kisrákói és Bisztricskai" predikátum címet is használni, mert ez magyarosabb változat,- és ez volt a magyarosítás kora.( Erre hatott Nagy Iván: Mo családai című könyve is!) Úgyhogy ez lehet az ellenvetésemre a magyarázat. Ráadásul Nagy Ivánnál, aki alig tudott a "Királylehotai ágról" holott a Lehoczkyak 60 %-a Királylehotán élt a Kompozitorátusi birtokon, ő úgy írta: " Szontagh Daniel közléséből tudjuk, hogy  él  egy Lehoczky család királylehotán is, mely magát Királylehotáról és Rásztokáról írja. hogy ágazata-e az előbbi családnak, nem állíthatjuk." Tehát nem a "Kisrákói és Alsórásztóki" előnevet használták korábban. Bár láthatjuk, hogy Nagy Iván hiányos adatok miatt nagyot tévedett, hiszen a Lehoczkyak többsége  Királylehotán élt. Lásd Kempelen Béla könyvében az 1754/55 évi orsz. nemesi ö9sszeírás adatait! valamint  Ph.Dr Vitek és Bizub   Felvidéken, Királylehotán 2008-ban megjelent könyvét! 

 Az Ungvári ágazat, melyből a XIX.-XX.- század fordulóján volt Ungvár polgármestere is, ők is az alsórásztóki ágról mondták magukat, a liptómegyei "Kisrákói és Bisztricskai" előnévvel, mely esetben szintén valószínűleg itt is Nagy Iván hatására jött divatba a Lehotai  előnevet felváltva ez az előnév változat. Nagy Iván munkája tévesen befolyásolta a közismeretet. ( Címer ott: ovális négyelt pajzson váltakozva a daru és a rák!)

Az a feltételezésem, inkább kombinációm, hogy Körmöcbánya közel van Selmecbányához, 35 Km-re így János ükapa így lett kapcsolatban a Selmeci  bányászattal, de azóta vettem észre, hogy 1754-ben az országos nemesi összeíréskor Bars megyében, ahol Körmöcbánya van, nincs írva Lehoczky. Csak 1790 után költözik Körmöcbányára az 1754-ben túróci szolgabíró Ignác ágazata, melyből Lehoczky Tivadar régész is született. 

 És 1790 körül kerül Körmöcbányára Lehoczky Pál ága is, akinek a nagy, ma már több mint 200 éves családi háza Körmöcbánya főterén áll ma is. Ő Királylehotáról költözött ide. Városi birtokokat szerzett, bányapolgári és bormérési joga volt a városban. 

 A "Bartosovje" ( Bartoslehotai ágnak volt tárnája Körmöcbányánál, mert bartoslehota 6 km-re van Körmöcbányától. 

De János ükapát nem tudom ide logikusan  behelyezni. Amúgy is a Bányászati Akadémia Selmecbányán volt.

Tehát lehet, hogy az itt, előbb, pirossal írt leszármazás a jó! 

De ha lehetséges új adatot is találni, akkor ellenőrzésre vár!

 

A túrócból Körmöcbányára költözött előbb megemlített Ignác szolgabíró ága, ez az 1500-a éveknél I.- Györgytől külön ág, az András ág. Ez az ág mondhatnánk, hogy teljesen Túrócban élt, kivéve az elköltöző személyeket, de I. András fia Máté két fia közül Mátyás ágán kell lennie  Bálintnak, aki 1560-ban volt Túrócban alispán, az ő ágán kell lennie az 1552-ben I. Ferdinánd királyhoz családi követ Ambróznak is, és Menyhértnek is aki 1551-ben követelte a Szentiványiaktól a jogos Aranybányák visszaadását is! Ez az ág a Királylehotán a Családi Protokollkönyvben a Bartosovje ág ( Bartoslehotai ág.- Bartos-Lehota egészében mindig egyházi birtok volt, de valószínűleg itt részbirtoka volt a családnak, és itt volt valószínűleg tárnája, mert Bartoslehota határa köves, mezőgazdaságra értéktelen! Bartos Lehota kb. 6 km-re van Körmöcbányától. A Királylehotai családi igazgatók legtöbbje a Bartosovje ágból való volt,-

A IV. táblán látható, hogy az 1754-ben Túrócban élt Ignác szolgabíró, aki Nagyrákón volt birtokos/ Lehoczki Henrik könyvében ő járt közben Pest megyei ág nemességigazolásának ügyében! / az ő unokái mát betelepültek Körmöcbányára. 

Ezen az ágon lehetett Lehoczky Venantéc zniói prépost is az 1600-as években, és a zempléni ágak is lehet, hogy itt vannak. Vagy pedig a Trencséni ágazaton, mely szintén mindvégig katolikus ág volt: Zemplénben Lehoczky Endre plébános szintén híres magyarosító volt. A IV. Táblán, Ignác szólgabíró leszármazottja a Munkácsi honfoglalási leleteket saját költségen feltáró Lehoczky Tivadar is, a Munkácsi Lehoczky Múzeum alapítója!

(A Lehoczky-Semmelweis ág alapítója, Lehoczky Kálmán pozsonyi ítélőtáblai elnök, és Valőságos Belső Titkos Tanácsos az V. Táblán lévő zempléni ágon van! Úgy feltételezem, hogy a Trencséni ághoz kapcsolható a táblázata.

   Szintén az V. táblán lehet az a "Lehotzky Ferenc orvos is, aki miatt az 1831. évi országos koleralázadás kitört". Borovszky Abaúj Vármegye kötetében Kassánál olvasható, hogy Lehoczky Ferenc, kassai orvos a betegeket a nyugaton akkor divatos bizmutum porokkal próbálta gyógyítani, és elrendelte a vármegyében a kutak fertőtlenítését. A parasztok, mivel továbbra is meghaltak, és látták, hogy a kutakat fertőtlenítik,- kitalálták, hogy" az urak meg akarják mérgezni a szegényembereket". Az orvost az utcán megtámadták, kitört a lázadás, a fuvarosok szétvitték a hírt és országos lázadás lett belőle, "az urak és a zsidók ellen", mely elsősorban a Felvidéken tombolt, és Kassa volt ennek a tombolásnak egyik fő megszenvedője.

Tehát jó sokat írtam előszóként, de tartoztam a részletekkel annak aki ezt olvassa!)

Azt az állítást amit végül is 99%-os biztonsággal állítok, hogy az 1754-ben élt Lehoczky József az ük-ükapa,- alátámasztja még az is, hogy Hont megyében nem élt más Lehoczky, pláne aki bányászattal foglakozott, csak egy másik ág is: Lehoczky Gyula, a selmebányai Bányászati Akaadémia professzorának ága, de ők csak 1850 után költöztek ide. 

Lehoczky (Lehotzky) Gyula adatai:
szül.:1837, Királylehota
meghalt: 1892, Selmecbánya
Eperjesre járt ginmáziumba, kohómérnökként végzett Selmecen 1860-ban, majd szélaknán és kisgaramban teljesített szolgálatot. A pribrami akadémián tanított 1864-67 között, majd a lopéri vasgyárba került. 1873-tól volt a selmeci akadémián az építészet tanára.

A leszármzási tábla a 10. oldalon, a 7. táblán(7. Tabulkán) található. Ott is látszik, hogy a mi águnkkal össze nem kapcsolható. Más Lehoczkyak nem éltek Selmecbányán, csak a miénk!

A Bars vármegyei rokonság csak azért van, mert az összes Moderstolnán (Magyartárnán) dolgozó rokon Bars megyei család, mivel a két vármegye határán van a terület. A túróci IV tábla, András ágán lévő táblához kapcsolás erőltetett, nem illik bele.

Az 1790-től Körmöcbányán lakó két ág: 1. Királylehotai Lehotzky Pál ága, akinek a  Körmöcbánya főterén lévő emeletes családi háza volt, és a város körül birtoka volt,- nem kapcolható össze az águnkkal...

2. A másik ág pedig az 1754-ben élt Lehoczky Ignác, túróci szolhabíró ága, akik szintén ez időben, 1790 körül költöztek be Körmöcbányára, ide szintén nem kapcsolató össze a családfánk adatai.

Tehát nem a 6. honlapoldalon lévő IV. táblán vagyunk, hanem az 5. honlapoldalon lévő III. Tábla / B táblázaton vagyunk:  az Alsórásztókról Hont vármegyébe átköltöző, 1754-ben élt  Lehoczky József ágán vagyunk!

Beírtam a III. Táblához!

  Lásd: I. Imre fia János, aki 1563-ban I. Ferdinánd királytól címerújítást kap,-

 Fia: György a trencséni ág alapítójának, testvére  Imre ágán vagyunk: ez az "Alsórásztóki ág".

 A szintén ebben az 1563. évben címerújítást kapott Lénárd ága Királylehotán élt, ők a "Leonardi" ág. Ők a szarvas címert használták, ellenben az 1563-ban címerújítást kapott János és Lénárd testvére György ága, akik végül Gyöngyösre költöztek (1754) ők a daru címert használták!) A szintén Alsórásztókró Ungvárra költözött ág is és Dr. Lehoczky Oszkár kúriai bíró ága is a daru címert használta.

I. Imre fia János, fiai György, Imre, és Márk. (Márk ága három nemzedék múlva kihal) György ága a trencséni ág.

  Imre ága az Alsórsztóki ág.

Imre fia Miklós, fia János, az ő fiai Gáspár(+) és Imre: - Imre fiai az 1754-ben Alsórásztókon élő:

Imre, László és Sándor, és a HONT VÁRMEGYÉBEN EKKOR ÉLÓ József.

 József fia akkor Tamás, és az ő fia János, akinek fia Mátyás, és az ő gyermekei:

Egyed plébános, Libor dédnagyapa, és Anna báró Pucz Antalné.

Lehotzky Libor Vince Pál, dédnagyapám sírja és feleségének Szelepcsényi Franciskának a sírja is Hegybánya temetőjében van, egy fekete gránitoszlop!
Mint írtam, Lehotzky Egyed hegybányai plébános nagy magyarosító volt, de Libor dédnagyapa nagyon rosszul beszélt magyarul, nagybátyém, Dr. Lehoczky Károly még ismerte, és ő mondta ezt nekem!
Dédnagyapa szabó mesterséget tanult, és egy 8 segéddel dolgozó nagy cége volt! Tehát gazdag ember volt!
Felesége, Szelepcsényi Franciska Hontnémetiben született, itt kötöttek házasságot is, és Genhont István: Hont vármegye műemlékei kötetében- itt volt egy kúriájuk, "Szelepcsényi, majd Lehoczky" -ként van írva a könyvben!
Hontnémeti a birtokjegyzékekben az esztergomi káptalan birtoka, de valószínűleg Szelepcsényi György esztergomi érsek örökségeként a káptalantól járadék járt dédnagyanya családjának! Szelepcsényi György esztergomi érsek, aki a XVII. század második felében élt, és többek közt Bars vármegye főispánja is volt, sok örökséget hagyott rokonaira, Így például báró Lehoczky Márton tábornokra egy csehországi várat is. Márton tábornok felesége Báró Poghroneczi Jókay Zsuzsanna volt. Szelepcsényi György primás érsek rokona. A Szelepcsényi, Poghroneczi Jókay, és Báró Maholányi családok az egy család, három ág. Nagy Iván könyvében mind a három ág kihalt, de téved, mert ma is él a Szelepcsényi ág, bár lehet, hogy a Báró Maholányi ág egyik ágának folytatása! Mindenesetre dénagymama élt, Hontnémetiben, majd Hegybányán!!
Nagyapám már Szegeden élt, a Szegedi Királyi Ítélőtábla Polgári Perek Tanácsának Elnöke volt, " kúriai jopggal felruházott királyi ítélőtáblai tanácselnök " volt a titulusa, " Méltóságos" címmel!
Sógora, Horánszky Miklós pedig a Szegedi Királyi Ítélőtábla Főügyésze volt, apám keresztapja!

 Ezen az oldalon, az ide bemásolt leszármazási szöveges táblák közül  VI. Táblán anyai nagyszüleim vannak. Nagyapám, Antal József,  Torontál vármegyében, a Nagybecskerek melletti,  Bega folyó partján lévő Itabén született.

Itt sokan bírták a falut, mint Itabei Kiss Ernő altábornagy, aradi vértanű örökösei. Ettől délre van 20 km-re, a Delibláti Homokpusztán túl, Antalfalva! Sok rokon él most is Novij Itabén! /Antalok és Krizbaiak/

 Nagymamám Bócsán született, Pest-Pilis-Solt -Kiskun vármegyében! Bugacon és Szankon éltek. Családja Szankon van eltemetve.

Antal József és Papp Borbála Kecskeméten éltek, itt született anyukám és nagybátyáim, Antal ferenc és József is. József 18 évesen meghalt.

Antal nagyszüleim és Feri bátyám Csengelén vannak eltemetve, szüleim Gyermelyen.

 

Befejezem az írást, tehát jönnek a leszármazási táblák!

 

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

        Harmadéves egri jurátus korában

Lehoczky Károly

kúriai joggal felruházott,

szegedi királyi itélőtáblai tanácselnök 

/született 1882. Hegybánya/

Lehoczky Károly nagyapa szibériai,  Első Világháborús fényképeit Lehoczky Tamás unokatestvérem összeállította, itt lehet megnézni: 

 

https://photos.google.com/share/AF1QipOcqfZaDcFHXfMp-gQFwyTWvuIELh6lejbGZCL9Qcud42D6_M7rxr1BBmwX7HQ57Q?key=bTl5d2YtNGx0QkZkWWhhOTZNYUEtOGthVjZZQkpn 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: 9.oldal Lehoczky József ágazatának részletes családfája 1790-től /6. old. folytatása/
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2023 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat