A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

 

A most látható oldalon a 2008-ban Királylehotán megjelent tót nyelven szerkesztett királylehotai Lehoczky rész-leszármazási táblák olvashatók. A könyv írói Ph.DR. Vitek és Bizub szerzőpáros

Íme a táblázatok:

A lenti, 8. táblán( tabulkán) Látható Lehotay Árpád színész családfája,- jobb kéz felől, utolsó előtti sor, fia Attila (Született: Lehoczky Árpád,  mérnöki diplomája volt, Lőcsén született,- de mert a család nem engedte, hogy a Lehoczky nevet használja színészkedéshez, ezért az előnevet vette fel művésznévként! Látható a családfán, hogy a Wikipédiában közölt állítás, hogy "Lehoczky Zsuzsa színésznő nagybátyja" ez így nem igaz. Csak mint minden idősebb Lehoczkynak ő unokahúga, és a Lehoczky Zsuzsánál idősebb minden férfirokon, az neki a távoli "nagybátyja"!!!

  Lehoczky Zsuzsa apja Szegeden, a szegedi híradós ezred parancsnoka volt, ezredes volt. A "Kisrákói Lirálylehotai Lehoczky" névváltozatot használta.

Az alábbi tót nyelvű táblázatok is csak töredék leszármazások, és a legrégebbi az 1600-as évek legvégétől kezdődik. Nem lehet összekötni így a nagy leszármazási táblával. A Családi Protokollkönyv volt a mérvadó, a vagyoni-jogi ügyeknél azt vették figyelembe. A faluban az öszes Lehoczky ismerte egymást. Azért nem volt jelentősége a leszármazási táblák elkészítésének. Sajnos az összes Lehoczky ágnál ez a hozzáállás volt az általános. Mindenkinél a részletes leszármazási táblák vezetése csak az 1700- as évektől kezdődik.

 A Királylehotán vezetett táblázatokon az ágazat (vetva) és udvar (dvora) megjelölés egymás közti ágazati megjelölés, mint: "Simon ág,- Piros udvar",  vagy "Slabovje ág,- Katrenovje" udvar stb. Ezek az ágazati jelölések is csak a 1700-as évek elejétől élnek ilyen formában. Az udvarházakat  így különböztették meg egmástól. 12 udvarház volt, de több családi ház és udvar is. Úgy látom, hogy csak két női keresztnév jelölés van az udvaroknál, a Katalin és  a Piros udvar, illetve ágazat. Ez valószínűleg a Katalin és a Piros nevű lányok öröklésével, (águkon a fiú ág kihalásával), és a Katalin és Piros fiúsított jogával jött létre, ezért jelölik "Katalin udvar" és "Piros udvar" jelzéssel így a vele házasodó másik ágazatot.

  A " Bartosovje ág" Bartos-Lehotán, Körmöcbánya mellett, saját birtokon is birtokló ágazatot jelent, a "Slabovje ág" pedig Gömör vármegyében Alsó- és Felső- Slaboson is saját birtokon is birtokló ágazatot jelent!

 Bartoslehota nagyobb része a Besztercei püspöké volt, itt részbirtokon birtokoltak Lehoczkyak. A határ itt köves, valószínűleg itt bányatárnájuk volt. ( Lásd 1551-ben Lehotai Lehoczky Menyhért, aki akkor örökölte a Királylehotai örökségét, akkor követelte vissza a királybocai aranybányákat a szomszéd Szentiván-Bocán is aranybányákat működtető Szentiványiaktól, akik nem akarták a bányát vissszaadni. Ő valószínűleg  értett a bányaműveléshez. a többi Lehoczky engedte, hogy bitorolja a szomszád az aranybányájukat!

L. Menyhért Szepesi és Liptó -vármegyei hivatalos személyeket hívott, hogy visszakapja a bányát. A Szentiványi úgy tiltakozott, hogy "vizsgálják meg, hogy Lehotai Lehoczky Menyhért kétségtelen nemes-e". Ez mutatja, hogy nem a megyében született, hanem Ő jött Bartoslehotáról és Körmöcbányáról. Ezután emiatt és a Báthory Erzsébet sértése miatt, amikor karácsonyra zergét és két süketfajdot küldött a családnak, mert "a zerge ugrál, és a süketfajd kiabál"- ment 1552. februárban a családi követség Bécsbe, Ferdinánd királyhoz,- aki úgy erősítette meg a családot Királylehota birtokában, hogy újra odaadományozta, -és ez 1553-ban lett a megyében kihírdetve ésa Szepesi kpitulációs Listába bevezetve. Ez időptől jött létre a kompozitorátusi hitbizomány, a Családi Tanácsban: egy családi igazgatóval, és négy választott családi ülnökkel.)

Gömör vármegyében Alsó- és Felső-Szlabos pedig a Csetneki uradalomhoz tartozott, itt részbirtokon birtokolt a "Slabovje "Lehoczky ág.

A "Lackovje vulgo" ág a nagy leszármazási táblán I. László ága, mely Királylehotán élt... (I. László testvérének II. Györgynek az ága a Bisztricskai ág!-I. László Kristóf fiától jön le a később is, mindvégig Királylehotán élt "Lackovje ág", míg másik fiától, III. Györgytől szármzik a Nyitrába költözött, és 1638-ban szerződéssel vagyonban osztozott Ferenc +, VII. György+, László és Dániel ága! _ Ferenc ága László és Ferenc nevű g fiaiban kihalt, VII. György ága is kihalt. László  fiai voltak. Báró Lehoczky Márton tábornok, és András nyitrai kanonok. - Dániel leszármazottai a Soltvadket-hartai ág!)

 

A " Jancsovje ág" I. Imre fiának, Jánosnak ága, a trencséni és Alsórásztóki ág ősének ága, a testvérének, Lénárdnak az ága: 

a "Leonardi ág" (I. Imre fiának Lénárd ága) I. Imre fiai: János és Lénárd azok akik 1563-ban a rák hátán álló daru címerrel a nemességmegerősítést és címerújítást kapták. János leszármazottai a daru címert használták, Lénárd ága Királylehotán élt és a szarvas címert használta. 

Testvérük György ága Gyöngyösre költözött Királylehotáról(1754) Ők a daru címert használták. A többi ágak általában a szarvas címert használták. 

 

 

leszarmazasi_tabla_totul_1..jpg

csaladfa_totul_2..jpg

csaladfa_totul_3..jpg

csaladfa_totul_4..jpg

csaladfa_totul_5..jpg

csaladfa_totul_6..jpg

csaladfa_totul_7..jpg

csaladfa_totul_8..jpg

Itt a fentebbi 6. tabulkán az első szakasz végén látható Lehoczky Mária, aki Alsó Rásztókon, (Dolne Raztoky =DR) élt :1836 -tól 1874-ig, tehát ez az ág is kapcsolódik az Alsórásztóki ághoz???( Nem kapcsoódik)

Valószínűleg elírás a DR (Dolne Ráztoky) jelzés, hiszen az egész közeli rokonsága, és szülei is, nagyszülők, unokatestvérek is, testvérek is, Alsó Kubinban (Dolny Kubin =DK) éltek,- így nem valószínű, hogy a fenti tábán Lehoczky Mária (DR -en) vagyis Alsó Ráztokon élt, született és halt meg. Valószíű helyesen: Alsó Kubinban (DK) született és halt meg.

Az itt említett Lehoczky Máriának az anyja Palugyay Kornélia. 

Alsórásztók, Felső-Rásztók és Kis Palugya majdnem szomszédos falvak, kb. 5 km a távolság, a Vág túloldalán van. Tehát a birtokok egymáshoz értek. De a fenti bekezdést kell elfogadni! Lehoczky Mária Alsó Kubinban élt és halt meg, nem pedig Alsó Ráztókon. -( A fenti TÁBLA BEÍRÁSA HIBÁS, ELÍRÁS!)Nem kapcsolható össze az itteni 6. tabulka a nagy családfán lévő  I.Imre fia János ágán lévő Alsórásztóki ághoz.

Lehoczky Mária testvére, Gyula (Julius) ágán van Hollóssy Lászlóné Lehoczky Kornélia ága.( Kihalt)

Lehoczky Kornélia mesélte, hogy nagyanyja,  Palugyay Kornélia arról volt nevezetes, hogy fogatot hajtott, szivarozott, és egy éjszaka alatt elkártyázta a kispalugyai saját birtokrészét.

csaladfak_totul_9..jpg

A fentebbi 7. táblán (Tabulkán) jobb kéz felől (alulról felfelé harmadik sorban) Lehoczky Gyula ( Julius KL.6.5.1837 + BS.13.3. 1892)

Lehoczky (Lehotzky) Gyula adatai:
szül.:1837, Királylehota
meghalt: 1892, Selmecbánya
Eperjesre járt ginmáziumba, kohómérnökként végzett Selmecen 1860-ban, majd szélaknán és kisgaramban teljesített szolgálatot. A pribrami akadémián tanított 1864-67 között, majd a lopéri vasgyárba került. 1873-tól volt a selmeci akadémián az építészet tanára.

Fiai voltak Egyed (Bp. 1921.) és Tibor (BP1923.-1932.) Az ő ága nem azonos  a Hont megyei ággal, ahol szintén élt Lehotzky Egyed Hegybányai plébános,Testvére Libor Vince, (a XIX. század második fele), vagyis  a 9.oldali ág. Ez a két ág külön ágak!

csaladfak_totul_10..jpg

A fenti, 8. táblán( tabulkán) Látható Lehotay Árpád színész családfája,- jobb kéz felől, utolsó előtti sor, fia Attila (Született: Lehoczky Árpád,  mérnöki diplomája volt, Lőcsén született,- de mert a család nem engedte, hogy a Lehoczky nevet használja színészkedéshez, ezért az előnevet vette fel művésznévként! Látható a családfán, hogy a Wikipédiában közölt állítás, hogy "Lehoczky Zsuzsa színésznő nagybátyja" ez így nem igaz. Csak mint minden idősebb Lehoczkynak ő unokahúga, és a Lehoczky Zsuzsánál idősebb minden férfirokon, az neki a távoli "nagybátyja"!!!

  Lehoczky Zsuzsa apja Szegeden, a szegedi híradós ezred parancsnoka volt, ezredes volt. A "Kisrákói Lirálylehotai Lehoczky" névváltozatot használta.

    Nagyapám Lehoczky Károly királyi ítélőtáblai táblabírónál Lehotay Árpád sokszor járt, és "unokatestvéreknek" mondták egymást, de itt is látható, hogy ők nem első unoktestvérek, csak távoli "unokatestvérek!" Csak így mondták.   

   Lehotay Árpád Szegeden volt színi igazgató. Így ismerte őt a Lehoczky Zsuzsa is.

Nagybátyám, Dr Lehoczky Károly ügyvéd, akkor még Újvidéki Törvényszéki bíró, katonaként Lehoczky Zsuzsa apjának ezredében volt hadapród őrmester, majd főhadnagy.

  De ők sem közvetlen közeli rokonok voltak, csak tartották a rokonságot! 

csaladfak_totul_12..jpg

csaladfak_totul_13..jpg

csaladfak_totul_14..jpg

csaladfak_totul_15..jpg

csaladfak_totul_16..jpg

csaladfak_totul_17..jpg

A most következő tábla a királylehotai Lehotzky-Dedinszkyek táblája, mely már szerpelt a korábbi 7. oldalon:

alsokubini_ag_totul.jpg

 

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 10
Tegnapi: 34
Heti: 204
Havi: 398
Össz.: 210 652

Látogatottság növelés
Oldal: 10.oldal a 2008-ban Királylehotán kiadott Lehoczky-könyv tót nyelvű leszármazási táblázatai
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »