A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség
A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A 12. oldali szöveg folytatódik:
A Kisrákón öröklő családtagok, mint I. György fia Lehoczky Máté is, a közszereplésben mások által még 1511-12-ben is Kisrákói Mátéként szerepel. Miután megveszi Máté a Tholtoktól a Bisztricskai részeket, az ő unokája, II. György ága lesz a bisztricskai ág. Ez lesz a túróci nagyobb alapbirtok.
– Az 1563-ban Királylehotán lakó és ott részesedéssel birtokló I. Imre fiai János és Lénárd és unokatestvérük, Márton a mág év végéig uralkodó I. Ferdinánd királytól és a már 1563. szept. 28-án megkoronázott I. Maximilián, ifjabb királytól kapják „kisrákói” előnévre célzólag a rák hátára elhelyezett, "ősi daru címer megújítását", valójában egy új cimert,- és az ősi, törzsökös nemesség megerősítését! – Ez 1583-ban lesz kihírdetve Liptóban is és Túrócban is, ugyanakkor, amikor a Prónayak is kihírdetik az új, 1563. júniusában, I. Ferdinánd királytól kapott címerüket, a sziklacsúcson ülő koronában álló darut, és ősi, törzsökös nemességük megerősítését is.
A XV. században hiányosak a keresztnevek, csak a XVI. század elejétől szakadatlan a leszármazási tábla, ami lehet, hogy hiányos, de szerkezetében kimutatja a leszármazási összefüggéseket.
Bisztricska uradalma korábban még majdnem kitette a megye északi felét. A Tholtok Kisselmecnél is, Szklabinya környékén és Liptóban Nagy Selmecnél és Ludraván birtokoltak .
A korábbi oldalon a registrum béli szöveg végén említett Tamás comes továbbra is megtartotta azt, amit elvett, ezért Villa Bistricha és Bystricia, és Jahodnyk-Bisztricska uradalmának egy jelentős része a későbbi időben már, Blatnyica várának uradalmához tartozott. A XVI. század közepén a Révayak, már ezzel a területtel együtt kapták adományba a királytól a blatnyicai és a szklabinyai uradalmat, örökös főispáni joggal. Hajdan Bisztricskán is erődített torony állott, Túrócban több ilyen torony volt, ezek egyike nőtt fel Szklabinyán nagyobb várrá, mely a XVI. század közepétől már a főispán és az alispán lakásaként megyeszékhely lett.
Túróc vármegye birtok-térképe a XIII-XIV. században, vagyis az Árpádok, Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond királyok idején:
Az ábrán Túróc vármegye, XIII-XIV. századi birtokelosztási térképéből színekkel kiemelve:
Fent a sárga terület a Bisztricskai uradalom területe, amit Lork szerzett, majd felvásárlással megnagyobbitott, majd a mellette lévő területen, a megmaradt királyi részt Beke fia János kapta adományba, akinek örökösei a Selmeci Tholtok lettek, és Lork örököseivel egymás mellett ők birtokoltak a nagy kiterjedésű területen. Az alatta lévő zöld rész az 1383-ban és 1388-ban Egyed De Cholto fiainak, Jánosnak és Mártonnak adományozott Trebosztói terület, mely később szintén a Tholtoké lett. Itt fehéren lett hagyva Kisrákó, Tarnóc, Pribóc és Nagyrákó, valamint Benice területe, mert ezek a birtokok daraboltak voltak, egymást szabdalva, beékelődtek a birtokok egymásba, elhatárolni ezeket egymástól a térképen nem lehet.
A zöldtől lefelé látható sárga rész a Tótprónai uradalom, a felette és a zöld terület közötti terület a zniói uradalom, mely a premontrei prépostságé volt. Znióban, Turul várában volt a megyeszékhely, mely csak a XVI. században került át az örökös főispán Révayak Szklabinyai várába.
Lent a lila terület a hajdani Chernakou-erdő, más néven Muthna erdő, mely IV. Béla megrősítő adománya óta a muthnai és csepcsényi családoké volt, kik később, a XIV. századtól kezdődően, Körmöc városának fegyveres támadásaitól és a birtokok állandó feldúlásától kényszerítve, a királyi és nádori ítéletek ellenére, végül sorban eladogatták Körmöc városának, s ez lett a Körmöci uradalom magva. Ezeknek a családoknak is az ősi hagyománycímere egy úszó, partra kapaszkodó szarvas, felette hold és csillag. A Körmöci uradalomban, régi nevén Chernakou Erdőben, azaz Fekete Erdőben Szklenófürdő, hajdan Chamarna pataka helységet a család 1368-ban gyarmatosította. 1405-ben keletkezett a család birtokterületén Új-Lehota /későbbi nevén Felső-Stubnya/ helység; 1502-ben Alsó- és Felső-Turcsek. Új-Lehota melletti Alsó-Stubnya, melyhez régről soltészsági bíráskodási jog /erdei bíráskodási jog/ kapcsolódott, az új benépesítéskor még Villa Kozma Lehotának is nevezték. - 1364-ben Alsó-Stubnya ura Miklós, Kozmának fia szabad bíró volt, tehát a helység Villa-Kozma-Lehota elnevezése, így kimutazhatóan őrá utal, azonban ez esetben is a régi időre visszamenőlegesen továbbra is feltehető a helység régebbi Villa-Kozma-Lehota nevének esetleges kapcsolata Lork, Csernyik és Beke apjával, Kozmával is! –
1281-ben már Villa Kozmas a helység neve!!!
Lehet, hogy Csernyik=Urin=Uriel azért ezt a keresztnevet kapta, mert Fekete-Erdőt=Chernakou-Erdőt védelmezi és uralja majd, mint ahogy Uriel arkangyal a Tartarosz, vagyis az Alvilág fölött őrködik, mint a fölé helyezett arkangyal. - A terület, egyébként, régen, a Bajmóczi várhoz tartozott. Attól lett hajdan elkülönítve, mikor a később itt birtokos családok törzs ősei, Gudrum fia Ivank /vagy másképp Jank/ , és Palik, rokonaikkal, Kripech, Kubina Haik fiai, Milosth Bitisz fia, Maladen s többekkel együtt, mint a besztercebányai telepekhez közel eső Chernakou helységnek jövevény / hospites/ betelepítői, IV. Béla által, 1263-ban, hű szolgálataikért szabadalmaikban megerősíttettek, azon kikötés mellett, hogy alkalmilag a király zászlói alatt harcoljanak. / Ezen a családfán látunk Hók, valamint Harek, másként Hauk, valamint Krupoch v. Krypech, Kopech, Benk v Biuk, valamint Poruch v. Puchruch v. Puchug keresztneveket, melyek gyakoriak ez időben, lásd a liptói Pongrácz, Pottornyay, Szentiványi, Nádasdi Baán és Szmrecsányi családok ősét, Hauck Palkót!- Lásd a korábbi 11. oldalon, Királylehotánál Ph.Dr. Vitek és Bizub féle könyv által felállított Kezdeti Lehoczky családfa kritikáját!/
A túróci birtokelosztás a XVIII. században, Jan Sikura Túróc v.m. helytörtrénete című könyve alapján / 1944. Pozsonyban kiadva, tótul./
A zölddel színezett területek: Révay birtokok / látjuk Bisztricskánál, mely itt sárgával van színezve, hogy az északi része már a Révay részhez került. Részben mert már az előző évszázadokban a blatnyicai uradalom elbitorolt belőle, s a királyi utasítás ellenére sem került visssza a Beke fia János és Tholt örökösökhöz, Lork örököseinek birtoka is lecsökkent
A XV. század második felében már itt Korom / Komorovszky/ Bálint birtokolt, később tőle örököltek részeket a Folkusovszkyak / Folkusfalvyak/, majd az 1526. évi mohácsi vereség után Folkusfalvy Péter hősihalála után örökölték az ő részét a Thomkák és a Beniczkyek. Amiután kisrákói Lehoczky Máté, I. György fia 1511-12-ben megvásárolta a Tholtoktól az ő részeiket, ekkortól a Thomkák, Beniczkyek és Lehoczky II. György ága birtokolt itt. Bár valószínűleg a IV. táblán álló András-ág is bírt itt részesedéssel. .
A XVIII. századi túróci birtoktérképről is látható, hogy Túrócban nem olyan sok a birtok, hogy itt sokan örököljenek. Bisztricska nagy részében vásárolt birtok, ezért itt közvetlen öröklési jog van, nem nemzetségi, Kisrákó nagyon kicsi. Itt Sikura írása szerint soha sem volt több egyetlen kúriánál, de ez tévedés lesz, mert itt két kúria épület volt egymás mellett, és az 1852-ben írt Fényes Elek könyv szerint itt 24 lutheránus és 24 katholikus lakott, tehát az udvarházakban lakó két Lehoczky család és a cselédeik. A lakosságot innen a XVII. század másokdik felében áttelepítették Bisztricskára és máshová, itt pedig, kert, legelő, szántó és majorság maradt. Így valószínűsítem, hogy a két itt élő Lehoczky család közül az egyik a II. Táblán szereplő I. Mátyás ága, mely Lutheránus, a másik udvarházban pedig, a IV. táblán lévő katholikus ág lakik. Természetesen ez csak az én logikai következtetésem, téves is lehet, mert nem biztos!
De folytassuk a XVIII. századi térképpel!
A sárgával színezett terület a Prónay uradalom, valamint a Lehoczkyak által is bírt részek, melyek Bisztricska túlnyomó része, /Beniczkyek és Thomkák is itt/, valamint Túróc-Tarnócban örökléssel ágazati rész, Pribócban darabok, Kostyánban rész, Kisrákó /kicsi/ és a Prónay uradalomban részek a Prónayak mellett közösen a Bathyányakkal, Gáffor és Okolicsányi családokkal,. /A tótprónai uradaslomban lévő birtokrészét Lehoczky Dániel 1720 körül vásárolta meg./
A tótprónai uradalomtól északra a barna színezésű terület a zniói uradalom, ekkor már nemsokára pesti egyetem birtoka, a tótprónai uradalomtól délre a barna színezésű terület pedig, a Rakovszkyak birtoka, s közös az azonos törzsű Jeszenszkyekkel.
A lila rész a körmöci uradalom.
Megjegyzés: A Bisztricskai birtok nagy részei a XX. század közepéig a család birtokában maradt. Az ágazati magánbirtokok sorsa külön fejezet lenne. Kisrákó a XIX. század végén a Velicseké lett. Királylehota Kompozitorátusi Hitbizománya is a XX. század közepéig a családé maradt.
A következő oldalon folytatjuk!
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 48
Tegnapi: 52
Heti: 329
Havi: 1 019
Össz.: 212 344
Látogatottság növelés
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu