Fordítás a Dr. Vitek-Bizub- féle
királylehotai Lehoczky könyvből:
"A birtok területe, mely a királylehotai
határhoz tartozott, olyan nagy kiterjedésű
volt, hogy szálka volt a Szentiványiak és
a hradeki várurak szemében. Írásban
először 1388-ban tűnik fel konfliktus,
akkor amikor a hradeki /liptó- újvári/ vár
kapitánya, Orosz Mihály el kezdett
udvarolni Lehoczky Dorottyának, de úgy
döntött, hogy megszökteti, mielőtt
feleségül veszi. " /Orosz Mihály
várkapitány és Lehoczky Dorottya fia
volt Orosz Miklós alkancellár, - a fő
kancellár, Magyarországnak és az egész
birodalomnak a kancellárja Kanizsai
János esztergomi érsek volt! L.J /
Egy későbbi adat a területről: - "Vita
keletkezett a Szentiványiak és
Királylehotai György között a területek
határairól. A vita elhúzodott 10 évig, míg
végre a Túróci Convent vetett véget a
vitának 1421. évben, mikor a Bocza
patakban jelölte ki a két birtok határát. "
" Királylehota területként is a királyi
adományból következően nemes volt és
szabad, különbözött a környező jobbágyi
beszállító falvaktól." - Azonban:
"Ezután a liptóújvári, másként hradeki
vár hatalma annyira megerősödött, hogy
már száz év óta beleavatkozott a
királylehotai birtok ügyeibe, jogait
állandóan megsértette.Ugyanakkor
elfoglalt kisebb-nagyobb területeket,
később zálogba vette a nagy kiterjedésű
erdőket a keleti, vychodnai határ-részen."
Ez, hogy bérbe vett erdőket a Hradeki uradalom, ez csak a
XVII. századtól igaz! Amikor a kincstárral együtt
működött a család, mert megérte nekik! Állandó bevétel
származott az erdők bérbeadásából! A kincstéri bányákhoz
a kincstári uradalomnak fa kellett! Attól az időtől volt ez,
amikor Lehoczky Dániel lett a Hradeki és Liptóujvári
kincstári uradalmak inspektora! Ő és Lehoczky Baltazár
hradeki várnagy, és Bartosovje Lehoczky János családi
igazgató, Miksa királytól ekkor kaptak külön adományt is
az itteni vagyonaikra. Lehoczky dániel ekkor kezdi meg az
aranybánya -vállalkozását ami csődbe ment! Ez időtől az
aranybánya a kincstáré lett és ez időtől volt, hogy
a letéti idők után sem akarta a kincstár visszaadni a
zálogba vett birtokot.
"Lehoczkyak mivelhogy tudták az
igazukat bizonyítani, ezért segítséget
kértek a királytól.
Hybe kisváros és Rózsahegy voltak
hasonló, de valójában rosszabb
helyzetben, mivel fokozatosan, majd
egymás után teljesen a hradeki uradalom
kezébe kerültek, és elveszítették teljesen
függetlenségüket a XVI. századra."
/Az előbbi szöveg jogtörténeti
szempontból szakszerűtlen, mert hajdan
nem a falu kapott szabadságot, hanem
Egyed és fiai: Barnabásnak,
Miklósnak és Kristinnek De Hank, a
király nemesei kapták az adományt, akik
nemesi rangjukból következően amúgy
is szabadok. Az ő joguk és nem a falué
az, hogy birtokaik teljes szabadságot
kapnak. Valójában , ha a XVI. századra
vetítjük ezt ki, az akkor használatba jövő
fogalmak szerint Liberbaronátus lesz a
terület! - Ezért a tót írók hasonlata Hybbe
és Rózsahegy városokhoz viszonyítása
teljesen felesleges, mert nem azonos
társadalmi és jogi kategória a nemes
ember szabad területe és egy királyi
tulajdonban lévő város polgári
szabadságjogainak összessége. - Mégha
ezen városok bányász- polgárai már
Szent László idejétől különböző
szabadságjogokkal bírtak is, s az
érckutatás joga a megye minden folyó
medrében és a völgyekben meg is
endedtetett nekik a régi kiváltság
szerint. De városuk korábban is királyi
tulajdonban volt, mely átment idővel
magáföldesúri tulajdonba, mint a
hradeki ,illetve a likavai vár tartozéka. A
királyi város földesura a király, a
polgárok, ha már nem is így nevezik, de a
király jobbágyai. A mezőváros cívis
polgára pedig, a földesúr hatósága alá
tartozó, valójában ha nem is így nevezik,
de jobbágy, aki adót fizet földesurának,
vagy átalány összegben megváltja azt.
Szabadsága csak viszonylagos és
megvonható.
Királylehota királyi birtok és egyben nemesi
tulajdon, ezen felül vármegyétől is
független, szabad terület, valójában
liberbaronátus a jogi státusza, mégha
többen, közösen bírják is a családtagok.
Tehát a két említett város és Királylehota
nemesi magántulajdona nem
összehasonlítható!
Nagy lajos királky majd Zsigmond király ezt megerősitve
minden itt lévő jövedelmet és hasznot a családnak és
örököseiknek adott örök időkre!
Az egész Vitek-Bizub szöveg jogtörténetileg szakszerűtlen,
ebből következőleg árnylataiban hibás!
Liptóújvár /Hradek/ hatalma annyira
megerősödött a XVI. századra, a Liptó
vármegyei jegyzőkönyv szerint, hogy
1551. évben elhatározásra kellett jutniuk
a Lehoczkyaknak, mert muszály lett
belátniok, hogy formálisan függő
helyzetbe kerültek a vártól, legalább is ez
abban nyilvánult meg, hogy a vár
uradalma karácsonyra a
falunak ajándékba adományozott két
süketfajdot és egy zergét. "-!
Ez is igy jogtörténetileg hibás! Elbitoroltak erdőket és
földeket! Ennyi a tény!
De miért került volna a birtok függő helyzetbe?
Egyszerűen megsértették a Lehoczkyaknak
a jogait!
Ezért a vita a vár akkori birtokosa, Báthory Erzsébet és
a Lehoczky család között odáig jutott, -
mivel nem engedték a Lehoczkyak, hogy
jogaikat bitorolva erdőt írtson és
vadásszon az uradalom a
Lehoczky birtokok területén,-és vita is volt, a Lehoczkyak
nem hagyták ezt szó nélkül, ezért sértésként címezve küldte
a vár úrnője, Báthory Erzsébet a zergét és a két
süketfajdot.
Vita volt a Szentiványakkal is! Lehoczky Menyhért
visszakövetelte a Boca patakon inneni aranybányákat, mert
igényt tartott rá! Az itt Egyed ágtól öröklő Kisrákói
Lehoczkyak a szomszédok által bitorolt jogokkal vették át
az örökséget!
Itt erről volt szó! Ezért fordultak segitségért I. Ferdinánd
királyhoz, aki minden elbitorolt területet és jogot vissza
adott a Lehoczkyaknak új adományban, örök időre!
-Folytatás: 23. oldalon!