Fordítás a Dr. Vitek-Bizub- féle 

 

  királylehotai Lehoczky könyvből:

 

Kritikai megjegyzéseimmel kiegészítve!

 

Vitek-Bizub:  "A birtok területe, mely a

 

királylehotai

 

határhoz tartozott, olyan nagy kiterjedésű

 

volt, hogy szálka volt a Szentiványiak és

 

a hradeki várurak szemében. Írásban

 

először  1388-ban tűnik fel konfliktus,

 

akkor  amikor a hradeki /liptó- újvári/ vár

 

kapitánya,  Orosz Mihály el kezdett

 

udvarolni Lehoczky Dorottyának,

 

akkori nevén még HANK

 

DOROTTYÁNAK,

 

de úgy döntött, hogy megszökteti, mielőtt

 

feleségül veszi. " /Orosz Mihály várkapitány

 

és Lehoczky Dorottya (Hank Dorottya) fia

 

volt  Orosz Miklós alkancellár, - a fő

 

kancellár, Magyarországnak és az egész

 

birodalomnak a kancellárja Kanizsai

 

János esztergomi érsek volt! L.J /

 

Ezután történt, hogy Hank Barnabás

 

(Barnabae Hankonis) 1390-ben Zsigmond

 

királytól

 

megerősítést kért a királylehotai birtokra,

 

örök időre,

 

minden örökösei számára. Lányát

 

kitagadta,

 

Így Orosz Mihály hiába szöktette meg a

 

lányt,

 

birtokot nem kaopott vele.

 

Hank Barnabás az unokatestvéreinek fiaira

 

hagyta a birtokot:

 

az 1391-ben Túróci Registrumban Terra 

 

Rakouchon (Nagy-Rákó faluban és

 

Kisrákón) birtokoltak

 

(Csenyik utódai)  "Rákouchi" Jakab pap és

 

Lőrinc, Pál fiai.

 

(1398-ban) Lőrinc fiai voltak: 

 

Jakab, Márton és György,

 

Valamint szintén 1398-ban élt " Kisrákói

 

Pál fia Péter",

 

akit testvére, Lőrinc: Jakab, György és

 

Márton fiai

 

neveikben a Túróci Konvent előtt eltiltott

 

Kisrákói birtokrésze eladásától!

 

Hank Barnabás örökösei tehát 1390 -es

 

királyi birtokmegerősítés után:

 

Kis-Rákói (Rakuchi=Rákóci) )Jakab,

 

Márton és György, és Kisrákói

 

Péter, akinek

 

aztán János nevű fia is született!

 

( 1410-ben pereskedik

 

Kis-Rákón az unokatestvéreivel, a Terra -

 

Rákouchi örökség miatt!

 

FIGYELEM!

 

A Terra -Rakouch =Rákóc= Kisrákó

 

birtok) az a Rákóc (Ribe) pataktól a

 

Túróc folyó felé eső birtok,

 

melyen van Nagy-Rákó falu is és

 

Kis-Rákó (1487 után

 

Kiráylehotáról elnevezve Lehotka)

 

település is.

 

Ez volt Csernyik utódaié, a

 

Lehoczkyaké, 1487 előtti nevükön

 

Kis-Rákóiaké =Rakouchiaké!-

 

A Nagyrákói

 

Rakovszky család és a Nagyákói Féja

 

család a nevét nem a Nagyrákó

 

faluról írta (De Rakov =De Rakó)

 

hanem a Rákóc (Ribe) patakon túli

 

Zanasán= Zakuzsán = Nagyrákó=

 

Rakov birtokról! 

 

 

 Az alább jövő "Királylehotai György"

 

(Lehotai György)

 

Kis-Rákói Lőrinc" fia!)

 

 

   Egy későbbi adat a területről:

 

Vitek-Bizub:  "Vita

 

keletkezett a Szentiványiak és

 

Királylehotai György  között a területek

 

határairól. A vita elhúzodott 10 évig, míg

 

végre a Túróci Convent vetett véget a

 

vitának 1421. évben, mikor  a Bocza

 

patakban jelölte ki a két birtok határát. "

 

Megjegyzésem:

 

A Szentványiaknak királyi kiváltságuk volt

 

arra, hogy aranyat a Boca patakban és a

 

Szentiványi

 

birtokon csak ők bányászhatnak, illetve csak

 

az ő engedélyükkel lehet bányászni!

 

A per erről szólt:

 

 Ugyanis Királylehotára mint királyi

 

birtokra nem terjedt ki a

 

Szentiványiak aranybányászati joga!

 

 

 

Nagy Lajos király Egyed és fiai és utódai számára örökös

 

joggal adta használatba a Királylehotai területet, minden

 

felszerelésével, minden hhasznával és jövedelmével,

 

örök időre! Tehát a bányászati jogot is nekik adta!

 

Erről szólt ez a vita, melyet aztán a Túróci Konvent úgy

 

döntött el, 1421. évben, hogy az aranybányászati jog határa

 

a Boca patak!!

 

 

 Vitek-Bizub:  " Királylehota területként is a

 

királyi adományból következően nemes volt

 

és szabad, különbözött a környező jobbágyi

 

beszállító falvaktól." - Azonban: 

 

  "Ezután a liptóújvári, másként hradeki

 

vár hatalma annyira megerősödött, hogy

 

már  száz év óta beleavatkozott a

 

királylehotai birtok ügyeibe, jogait

 

állandóan megsértette.Ugyanakkor

 

elfoglalt kisebb-nagyobb területeket,

 

később zálogba vette a nagy kiterjedésű

 

erdőket a keleti, vychodnai határ-részen."

 

Ez, hogy bérbe vett erdőket a Hradeki

 

uradalom, ez csak a

 

XVII. századtól igaz! Amikor a kincstárral

 

együtt működött a család, mert megérte

 

nekik! Állandó bevétel

 

származott az erdők bérbeadásából! A

 

kincstéri bányákhoz

 

a kincstári uradalomnak fa kellett! Attól az

 

időtől volt ez, amikor Lehoczky Dániel lett a

 

Hradeki és Liptóujvári

 

kincstári uradalmak inspektora! Ő és

 

Lehoczky Baltazár

 

hradeki várnagy, és Bartosovje Lehoczky

 

János családi

 

igazgató, Miksa királytól ekkor kaptak

 

külön adományt is

 

az itteni vagyonaikra. Lehoczky Dániel

 

ekkor kezdi meg az

 

aranybánya -vállalkozását amire rátette a

 

Kincstár a kezét!

 

Ez volt az az időszak amikor a Szentiványi

 

család is tiltakozott a királyi udvarnál, mert

 

a kincstár megpróbálta

 

megszerezni az arnybányáikat! 

 

Lehoczky Dániel Hradeki

 

kincstári uradalmi inspektor volt, mégis

 

megszerezte tőle az aranybányát a kincstár!

 

Az aranybánya a kincstáré lett, és ez időtől

 

történt ismétlődően az is, hogy a letéti idők

 

után sem akarta a kincstár visszaadni a

 

zálogba vett birtokot!

 

 

Vitek-Bizub: "Lehoczkyak mivelhogy

 

tudták az

 

igazukat bizonyítani,  ezért segítséget

 

kértek  a királytól.  

  

   Hybe kisváros és Rózsahegy voltak

 

hasonló, de valójában rosszabb

 

helyzetben, mivel fokozatosan, majd

 

egymás után teljesen a hradeki uradalom

 

kezébe kerültek, és elveszítették teljesen

 

függetlenségüket a XVI. századra."

 

 /Az előbbi szöveg jogtörténeti

 

szempontból szakszerűtlen,

 

HOGY LEHET EGY NEMESI

 

ADOMÁNYBIRTOKOT, MÁSIK

 

FÖLDESÚR

 

(VÁR) ALÁ TARTOZÓ 

 

MEZŐVÁROSOK JOGAIHOZ

 

HASONLÍTANI?!

 

Nem a fKirálylehota falu kapott

 

szabadságot

 

a királytól az

 

1361. évi és az azt megerősítő 1390. évi

 

oklevelekben, hanem a Hank familia

 

családtagjai a

 

területet adományba kapták, örökös

 

használatra! (Tulajdonképpen örök

 

tulajdonba, de mivel az 1222. évi Aranybulla

 

és az 1290. évi óbudai országgyűlés

 

rendelkezése szerint királyi birtokot

 

eladományozni nem szabadott, ezért

 

a király az örökös használat jogát

 

adományzta el Kiráylehota területével.).

 

 Egyed és fiai: Barnabás,

 

Miklós és Kristin De Hank, a

 

király nemesei kapták az adományt, akik

 

nemesi rangjukból következően amúgy

 

is szabadok.

 

Az ő joguk Királylehotán minden jog, és

 

nem a falué!! -Az hogy a birtokukon a

 

családon kívül a többi lakosok is szabadok,

 

azt nem a királytól kapták a többi lakosok,

 

hanem a Lehoczky, korábban Hank

 

familiától! ,

 

 A lakosok itt nem lettek jobbágyok! De nem

 

övék a falu, mint a mezővárosoknál, hanem

 

a Hank =Lehoczky familiáé!

 

 

 Valójában , ha a XVI. századra vetítjük ki a

 

jogi megfogalmazást ,

 

az akkor használatba jövő 

 

fogalmak szerint Liberbaronátus lesz a

 

terület! - (Bár a Liberbaronátus az 

 

Országos főtisztséget viselő"Ország bárója"

 

hivatalából következik, hogy a nemesi

 

vármegye nem szólhat bele a terület életébe!

 

A XVI. századtól ez a jog a főrangú címet

 

nyert nemesek birtokára is érvényes.

 

De Királylehota területe mint eredetileg

 

királyi birtok szintén ezt a szabadságot  

 

élvezte. -1552-ben már I. Ferdinánd király

 

nemcsak a hsználati jogot adta örökbe, de a

 

területet teljesen örök adományba adta.

 

Ezért a tót írók hasonlatában Hybbe

 

és Rózsahegy városokhoz viszonyítása

 

teljesen felesleges, mert nem azonos  

 

társadalmi és jogi kategória a nemes

 

ember szabad területe és egy királyi

 

tulajdonban lévő város polgári

 

szabadságjogainak összessége, amit aztán

 

eladományoz a király a várral együtt, mely

 

alá tartozik a falu!. - Mégha

 

ezen városok bányász- polgárai már

 

Szent László idejétől különböző

 

szabadságjogokkal bírtak is, s az

 

érckutatás joga a megye minden folyó

 

medrében és a völgyekben meg  is

 

endedtetett nekik  a régi kiváltság

 

szerint. De városuk korábban is királyi

 

tulajdonban volt, mely átment idővel

 

magáföldesúri tulajdonba, mint a

 

hradeki ,illetve a likavai vár tartozéka. A

 

királyi város földesura a király, a

 

polgárok, ha már nem is így nevezik, de a

 

király jobbágyai. A mezőváros cívis

 

polgára pedig, a földesúr hatósága alá

 

tartozó, valójában ha nem is így nevezik,

 

de jobbágy, aki adót fizet földesurának,

 

vagy átalány összegben megváltja azt.

 

Szabadsága csak viszonylagos és

 

megvonható.

 

Királylehota királyi birtokból lett örökös

 

használatra adományozott nemesi

 

tulajdon!

 

Ezen felül, mivel királyi birtokként

 

független volt a vármegyétől, és így lett

 

örökös használatra adományozva a

 

családnak, ezért továbbra is

 

vármegyétől is független.

Oldal: 14. oldal Királylehotáról történeti adatok a XIV-XVI. sz-ból a Ph.DR Vitek és Bizub - könyvben
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2025 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat