A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

Fordítás a Dr. Vitek-Bizub- féle 

 

  királylehotai Lehoczky könyvből:

 

Kritikai megjegyzéseimmel kiegészítve!

 

Vitek-Bizub:  "A birtok területe, mely a

 

királylehotai

 

határhoz tartozott, olyan nagy kiterjedésű

 

volt, hogy szálka volt a Szentiványiak és

 

a hradeki várurak szemében. Írásban

 

először  1388-ban tűnik fel konfliktus,

 

akkor  amikor a hradeki /liptó- újvári/ vár

 

kapitánya,  Orosz Mihály el kezdett

 

udvarolni Lehoczky Dorottyának,

 

akkori nevén még HANK

 

DOROTTYÁNAK,

 

de úgy döntött, hogy megszökteti, mielőtt

 

feleségül veszi. " /Orosz Mihály várkapitány

 

és Lehoczky Dorottya (Hank Dorottya) fia

 

volt  Orosz Miklós alkancellár, - a fő

 

kancellár, Magyarországnak és az egész

 

birodalomnak a kancellárja Kanizsai

 

János esztergomi érsek volt! L.J /

 

Ezután történt, hogy Hank Barnabás

 

(Barnabae Hankonis) 1390-ben Zsigmond

 

királytól

 

megerősítést kért a királylehotai birtokra,

 

örök időre,

 

minden örökösei számára. Lányát kitagadta,

 

Így Orosz Mihály hiába szöktette meg a

 

lányt,

 

birtokot nem kaopott vele.

 

Hank Barnabás az unokatestvéreinek fiaira

 

hagyta a birtokot:

 

az 1391-ben Túróci Registrumban Terra 

 

Rakouchon (Rákón és Kisrákón) birtokoltak

 

(Csenyik utódai)  "Rákói" Jakab pap és

 

Lőrinc, Pál fiai.

 

(1398-ban) Lőrinc fiai voltak: 

 

Jakab, Márton és György,

 

Valamint szintén 1398-ban élt " Kisrákói Pál fia Péter",

 

akit testvére, Lőrinc: Jakab, György és

 

Márton fiai

 

neveikben a Túróci Konvent előtt eltiltott

 

Kisrákói birtokrésze eladásától!

 

Hank Barnabás örökösei tehát 1390 -es

 

királyi birtokmegerősítés után:

 

Rákói Jakab, Márton és György, és Kisrákói

 

Péter, akinek

 

aztán János nevű fia is született!

 

( 1410-ben pereskedik

 

Kis-Rákón az unokatestvéreivel, a Rákói

 

örökség miatt!

 

 

 Az alább jövő "Királylehotai György"

 

Rákói Lőrinc" fia!)

 

 

   Egy későbbi adat a területről:

 

Vitek-Bizub:  "Vita

 

keletkezett a Szentiványiak és

 

Királylehotai György  között a területek

 

határairól. A vita elhúzodott 10 évig, míg

 

végre a Túróci Convent vetett véget a

 

vitának 1421. évben, mikor  a Bocza

 

patakban jelölte ki a két birtok határát. "

 

Megjegyzésem:

 

A Szentványiaknak királyi kiváltságuk volt

 

arra, hogy aranyat a Boca patakban és a

 

Szentiványi

 

birtokon csak ők bányászhatnak, illetve csak

 

az ő engedélyükkel lehet bányászni!

 

A per erről szólt:

 

 Ugyanis Királylehotára mint királyi

 

birtokra nem terjedt ki a

 

Szeentiványiak aranybányászati joga!

 

 

 

Nagy Lajos király Egyed és fiai és utódai számára örökös

 

joggal adta használatba a Királylehotai területet, minden

 

felszerelésével, minden hhasznával és jövedelmével,

 

örök időre! Tehát a bányászati jogot is nekik adta!

 

Erről szólt ez a vita, melyet aztán a Túróci Konvent úgy

 

döntött el, 1421. évben, hogy az aranybányászati jog határa

 

a Boca patak!!

 

 

 Vitek-Bizub:  " Királylehota területként is a

 

királyi adományból következően nemes volt

 

és szabad, különbözött a környező jobbágyi

 

beszállító falvaktól." - Azonban: 

 

  "Ezután a liptóújvári, másként hradeki

 

vár hatalma annyira megerősödött, hogy

 

már  száz év óta beleavatkozott a

 

királylehotai birtok ügyeibe, jogait

 

állandóan megsértette.Ugyanakkor

 

elfoglalt kisebb-nagyobb területeket,

 

később zálogba vette a nagy kiterjedésű

 

erdőket a keleti, vychodnai határ-részen."

 

Ez, hogy bérbe vett erdőket a Hradeki

 

uradalom, ez csak a

 

XVII. századtól igaz! Amikor a kincstárral

 

együtt működött a család, mert megérte

 

nekik! Állandó bevétel

 

származott az erdők bérbeadásából! A

 

kincstéri bányákhoz

 

a kincstári uradalomnak fa kellett! Attól az

 

időtől volt ez, amikor Lehoczky Dániel lett a

 

Hradeki és Liptóujvári

 

kincstári uradalmak inspektora! Ő és

 

Lehoczky Baltazár

 

hradeki várnagy, és Bartosovje Lehoczky

 

János családi

 

igazgató, Miksa királytól ekkor kaptak

 

külön adományt is

 

az itteni vagyonaikra. Lehoczky Dániel

 

ekkor kezdi meg az

 

aranybánya -vállalkozását amire rátette a

 

Kincstár a kezét!

 

Ez volt az az időszak amikor a Szentiványi

 

család is tiltakozott a királyi udvarnál, mert

 

a kincstár megpróbálta

 

megszerezni az arnybányáikat! 

 

Lehoczky Dániel Hradeki

 

kincstári uradalmi inspektor volt, mégis

 

megszerezte tőle az aranybányát a kincstár!

 

Az aranybánya a kincstáré lett, és ez időtől

 

történt ismétlődően az is, hogy a letéti idők

 

után sem akarta a kincstár visszaadni a

 

zálogba vett birtokot!

 

 

Vitek-Bizub: "Lehoczkyak mivelhogy

 

tudták az

 

igazukat bizonyítani,  ezért segítséget

 

kértek  a királytól.  

  

   Hybe kisváros és Rózsahegy voltak

 

hasonló, de valójában rosszabb

 

helyzetben, mivel fokozatosan, majd

 

egymás után teljesen a hradeki uradalom

 

kezébe kerültek, és elveszítették teljesen

 

függetlenségüket a XVI. századra."

 

 /Az előbbi szöveg jogtörténeti

 

szempontból szakszerűtlen,

 

HOGY LEHET EGY NEMESI BIRTOKOT

 

MEZŐVÁROSOK JOGAIHOZ

 

HASONLÍTANI?!

 

Nem a falu kapott szabadságot a királytól az

 

1361. évi és az azt megerősítő 1390. évi

 

oklevelekben, hanem a

 

területet adományba kapták, örökös

 

használatra!

 

 Egyed és fiai: Barnabás,

 

Miklós és Kristin De Hank, a

 

király nemesei kapták az adományt, akik

 

nemesi rangjukból következően amúgy

 

is szabadok.

 

Az ő joguk Királylehotán minden, és nem a

 

falué, az, hogy birtokaikon a lakosok

 

is  teljes szabadságot élveztek,

 

azt a Hank ( Lehoczky ) családtól kapták,

 

szokásjog útján,

 

mivel a lakosok itt nem lettek jobbágyok!

 

. Valójában , ha a XVI. századra

 

vetítjük ezt ki, az akkor használatba jövő

 

fogalmak szerint Liberbaronátus lesz a

 

terület! - Ezért a tót írók hasonlata Hybbe

 

és Rózsahegy városokhoz viszonyítása

 

teljesen felesleges, mert nem azonos  

 

társadalmi és jogi kategória a nemes

 

ember szabad területe és egy királyi

 

tulajdonban lévő város polgári

 

szabadságjogainak összessége. - Mégha

 

ezen városok bányász- polgárai már

 

Szent László idejétől különböző

 

szabadságjogokkal bírtak is, s az

 

érckutatás joga a megye minden folyó

 

medrében és a völgyekben meg  is

 

endedtetett nekik  a régi kiváltság

 

szerint. De városuk korábban is királyi

 

tulajdonban volt, mely átment idővel

 

magáföldesúri tulajdonba, mint a

 

hradeki ,illetve a likavai vár tartozéka. A

 

királyi város földesura a király, a

 

polgárok, ha már nem is így nevezik, de a

 

király jobbágyai. A mezőváros cívis

 

polgára pedig, a földesúr hatósága alá

 

tartozó, valójában ha nem is így nevezik,

 

de jobbágy, aki adót fizet földesurának,

 

vagy átalány összegben megváltja azt.

 

Szabadsága csak viszonylagos és

 

megvonható.

 

Királylehota királyi birtokból lett örökös

 

használatra adományozott nemesi

 

tulajdon!

 

Ezen felül, mivel királyi birtokként

 

független volt a vármegyétől, és így lett

 

örökös használatra adományozva a

 

családnak, ezért továbbra is

 

vármegyétől is független, szabad terület volt,

 

valójában

 

"liberbaronátus" a jogi státusza, mégha

 

többen, közösen bírják is a családtagok.

 

Tehát a két említett város, és Királylehota

 

nemesi magántulajdona nem

 

összehasonlítható!

 

Nagy lajos király,  majd Zsigmond király ezt

 

megerősitve 

 

minden itt lévő jövedelmet és hasznot  a

 

családnak és

 

örököseiknek adott örök időkre!

 

Az egész Vitek-Bizub szöveg jogtörténetileg

 

szakszerűtlen, 

 

 

ebből következőleg árnylataiban  hibás!

 

 

 

 MOST MEGINT JÖN EGY

 

JOGTÖRTÉNETILEG

 

HITELTELEN MEGFOGALMAZÁS:

 

 

Vitek-Bizub:   

 

     " Liptóújvár /Hradek/ hatalma annyira

 

megerősödött a XVI. századra, a Liptó

 

vármegyei jegyzőkönyv szerint, hogy

 

1551. évben elhatározásra kellett jutniuk

 

Lehoczkyaknak, mert muszály lett

 

belátniok, hogy formálisan függő

 

helyzetbe kerültek a vártól, legalább is ez

 

abban nyilvánult meg, hogy a vár

 

uradalma karácsonyra a

 

falunak ajándékba adományozott két

 

süketfajdot és egy zergét. "-!

 

 

A tót "tudományos munkákban" ez a visszatérő sablonos szöveg! 

Olyan mintha népmesét írnának!! 

Jan Sykura ugyanezt a sablonos szöveget írta 1944-ben a 

Blatnyicai várnál: "A vár hatalma annyira 

megerősödött"... Dr. Vitek-Bizub könyvben Hraderknál 

ugyanez a szöveg:

 

 

 Ez is igy jogtörténetileg hibás! Elbitoroltak

 

erdőket és  földeket! Ennyi a tény!

 

 De miért került volna a birtiok függő

 

helyzetbe? 

 

Egyszerűen megsértette

 

Lehoczkyak jogait!

 

vár akkori úrnője, Báthory Erzsébet!

 

 

NEM TŰRTÉK! a királyhoz ment a családi

 

követség.

 

Többit olvasd a 22. oldalon!

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 33
Tegnapi: 40
Heti: 312
Havi: 775
Össz.: 207 578

Látogatottság növelés
Oldal: 14. oldal Királylehotáról történeti adatok a XIV-XVI. sz-ból a Ph.DR Vitek és Bizub - könyvben
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »