Fordítás a Dr. Vitek-Bizub- féle 

 

  királylehotai Lehoczky könyvből:

 

  "A birtok területe, mely a királylehotai

 

határhoz tartozott, olyan nagy kiterjedésű

 

volt, hogy szálka volt a Szentiványiak és

 

a hradeki várurak szemében. Írásban

 

először  1388-ban tűnik fel konfliktus,

 

akkor  amikor a hradeki /liptó- újvári/ vár

 

kapitánya,  Orosz Mihály el kezdett

 

udvarolni Lehoczky Dorottyának, de úgy

 

döntött, hogy megszökteti, mielőtt

 

feleségül veszi. " /Orosz Mihály

 

várkapitány és Lehoczky Dorottya fia

 

volt  Orosz Miklós alkancellár, - a fő

 

kancellár, Magyarországnak és az egész

 

birodalomnak a kancellárja Kanizsai

 

János esztergomi érsek volt! L.J /

 

   Egy későbbi adat a területről: - "Vita

 

keletkezett a Szentiványiak és

 

Királylehotai György  között a területek

 

határairól. A vita elhúzodott 10 évig, míg

 

végre a Túróci Convent vetett véget a

 

vitának 1421. évben, mikor  a Bocza

 

patakban jelölte ki a két birtok határát. "

 

  " Királylehota területként is a királyi

 

adományból következően nemes volt és

 

szabad, különbözött a környező jobbágyi

 

beszállító falvaktól." - Azonban: 

 

  "Ezután a liptóújvári, másként hradeki

 

vár hatalma annyira megerősödött, hogy

 

már  száz év óta beleavatkozott a

 

királylehotai birtok ügyeibe, jogait

 

állandóan megsértette.Ugyanakkor

 

elfoglalt kisebb-nagyobb területeket,

 

később zálogba vette a nagy kiterjedésű

 

erdőket a keleti, vychodnai határ-részen."

 

Ez, hogy bérbe vett erdőket a Hradeki uradalom, ez csak a

 

XVII. századtól igaz! Amikor a kincstárral együtt

 

működött a család, mert megérte nekik! Állandó bevétel

 

származott az erdők bérbeadásából! A kincstéri bányákhoz

 

a kincstári uradalomnak fa kellett! Attól az időtől volt ez,

 

amikor Lehoczky Dániel lett a Hradeki és Liptóujvári

 

kincstári uradalmak inspektora! Ő és Lehoczky Baltazár

 

hradeki várnagy, és Bartosovje Lehoczky János családi

 

igazgató, Miksa királytól ekkor kaptak külön adományt is

 

az itteni vagyonaikra. Lehoczky dániel ekkor kezdi meg az

 

aranybánya -vállalkozását ami  csődbe ment! Ez időtől az

 

aranybánya a kincstáré lett és ez időtől volt, hogy 

 

 

a letéti idők után sem akarta a kincstár visszaadni a

 

zálogba vett birtokot. 

 

"Lehoczkyak mivelhogy tudták az

 

igazukat bizonyítani,  ezért segítséget

 

kértek  a királytól.  

  

   Hybe kisváros és Rózsahegy voltak

 

hasonló, de valójában rosszabb

 

helyzetben, mivel fokozatosan, majd

 

egymás után teljesen a hradeki uradalom

 

kezébe kerültek, és elveszítették teljesen

 

függetlenségüket a XVI. századra."

 

 /Az előbbi szöveg jogtörténeti

 

szempontból szakszerűtlen, mert hajdan

 

nem a falu kapott szabadságot, hanem 

 

 Egyed és fiai: Barnabásnak,

 

Miklósnak és Kristinnek De Hank, a

 

király nemesei kapták az adományt, akik

 

nemesi rangjukból következően amúgy

 

is szabadok. Az ő joguk és nem a falué

 

az, hogy birtokaik teljes szabadságot

 

kapnak. Valójában , ha a XVI. századra

 

vetítjük ezt ki, az akkor használatba jövő

 

fogalmak szerint Liberbaronátus lesz a

 

terület! - Ezért a tót írók hasonlata Hybbe

 

és Rózsahegy városokhoz viszonyítása

 

teljesen felesleges, mert nem azonos  

 

társadalmi és jogi kategória a nemes

 

ember szabad területe és egy királyi

 

tulajdonban lévő város polgári

 

szabadságjogainak összessége. - Mégha

 

ezen városok bányász- polgárai már

 

Szent László idejétől különböző

 

szabadságjogokkal bírtak is, s az

 

érckutatás joga a megye minden folyó

 

medrében és a völgyekben meg  is

 

endedtetett nekik  a régi kiváltság

 

szerint. De városuk korábban is királyi

 

tulajdonban volt, mely átment idővel

 

magáföldesúri tulajdonba, mint a

 

hradeki ,illetve a likavai vár tartozéka. A

 

királyi város földesura a király, a

 

polgárok, ha már nem is így nevezik, de a

 

király jobbágyai. A mezőváros cívis

 

polgára pedig, a földesúr hatósága alá

 

tartozó, valójában ha nem is így nevezik,

 

de jobbágy, aki adót fizet földesurának,

 

vagy átalány összegben megváltja azt.

 

Szabadsága csak viszonylagos és

 

megvonható.

 

Királylehota királyi birtok és egyben nemesi

 

tulajdon, ezen felül vármegyétől is

 

független, szabad terület, valójában

 

liberbaronátus a jogi státusza, mégha

 

többen, közösen bírják is a családtagok.

 

Tehát a két említett város és Királylehota

 

nemesi magántulajdona nem

 

összehasonlítható!

 

Nagy lajos királky  majd Zsigmond király ezt megerősitve

 

minden itt lévő jövedelmet és hasznot  a családnak és

 

örököseiknek adott örök időkre!

 

Az egész Vitek-Bizub szöveg jogtörténetileg szakszerűtlen, 

 

ebből következőleg árnylataiban  hibás!

   

      Liptóújvár /Hradek/ hatalma annyira

 

megerősödött a XVI. századra, a Liptó

 

vármegyei jegyzőkönyv szerint, hogy

 

1551. évben elhatározásra kellett jutniuk

 

a Lehoczkyaknak, mert muszály lett

 

belátniok, hogy formálisan függő

 

helyzetbe kerültek a vártól, legalább is ez

 

abban nyilvánult meg, hogy a vár

 

uradalma karácsonyra a

 

falunak ajándékba adományozott két

 

süketfajdot és egy zergét. "-!

 

 

 Ez is igy jogtörténetileg hibás! Elbitoroltak erdőket és

 

földeket! Ennyi a tény!

 

 De miért került volna a birtok függő helyzetbe?

 

 

Egyszerűen megsértették a Lehoczkyaknak

 

a jogait!

 

   Ezért a vita a vár akkori birtokosa, Báthory Erzsébet  és 

 

a Lehoczky család között odáig jutott, -

 

mivel nem engedték a Lehoczkyak, hogy

 

jogaikat bitorolva erdőt írtson és

 

vadásszon az uradalom a

 

Lehoczky birtokok területén,-és vita is volt, a Lehoczkyak

 

nem hagyták ezt szó nélkül, ezért sértésként címezve küldte

 

a vár úrnője, Báthory Erzsébet a zergét és a két 

 

süketfajdot.

 

Vita volt a Szentiványakkal is! Lehoczky Menyhért

 

visszakövetelte a Boca patakon inneni aranybányákat, mert

 

igényt tartott rá!  Az itt Egyed ágtól öröklő Kisrákói

 

Lehoczkyak  a szomszédok által bitorolt jogokkal vették át

 

az örökséget!

 

Itt erről volt szó! Ezért fordultak segitségért I. Ferdinánd

 

királyhoz, aki minden elbitorolt területet és jogot vissza

 

adott a Lehoczkyaknak új adományban, örök időre!

 

-Folytatás: 23. oldalon!

Oldal: 14. oldal Királylehotáról történeti adatok a XIV-XVI. sz-ból a Ph.DR Vitek és Bizub - könyvben
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2023 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat