A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

Fordítás a Dr. Vitek-Bizub- féle 

 

  királylehotai Lehoczky könyvből:

 

  "A birtok területe, mely a királylehotai

 

határhoz tartozott, olyan nagy kiterjedésű

 

volt, hogy szálka volt a Szentiványiak és

 

a hradeki várurak szemében. Írásban

 

először  1388-ban tűnik fel konfliktus,

 

akkor  amikor a hradeki /liptó- újvári/ vár

 

kapitánya,  Orosz Mihály el kezdett

 

udvarolni Lehoczky Dorottyának, de úgy

 

döntött, hogy megszökteti, mielőtt

 

feleségül veszi. " /Orosz Mihály

 

várkapitány és Lehoczky Dorottya fia

 

volt  Orosz Miklós alkancellár, - a fő

 

kancellár, Magyarországnak és az egész

 

birodalomnak a kancellárja Kanizsai

 

János esztergomi érsek volt! L.J /

 

   Egy későbbi adat a területről: - "Vita

 

keletkezett a Szentiványiak és

 

Királylehotai György  között a területek

 

határairól. A vita elhúzodott 10 évig, míg

 

végre a Túróci Convent vetett véget a

 

vitának 1421. évben, mikor  a Bocza

 

patakban jelölte ki a két birtok határát. "

 

  " Királylehota területként is a királyi

 

adományból következően nemes volt és

 

szabad, különbözött a környező jobbágyi

 

beszállító falvaktól." - Azonban: 

 

  "Ezután a liptóújvári, másként hradeki

 

vár hatalma annyira megerősödött, hogy

 

már  száz év óta beleavatkozott a

 

királylehotai birtok ügyeibe, jogait

 

állandóan megsértette.Ugyanakkor

 

elfoglalt kisebb-nagyobb területeket,

 

később zálogba vette a nagy kiterjedésű

 

erdőket a keleti, vychodnai határ-részen.

 

Azonban a letéti idők után sem akarta

 

visszaadni a zálogba vett birtokot. A

 

Lehoczkyak mivelhogy tudták az

 

igazukat bizonyítani,  ezért segítséget

 

kértek  a királytól.  

  

   Hybe kisváros és Rózsahegy voltak

 

hasonló, de valójában rosszabb

 

helyzetben, mivel fokozatosan, majd

 

egymás után teljesen a hradeki uradalom

 

kezébe kerültek, és elveszítették teljesen

 

függetlenségüket a XVI. századra."

 

 /Az előbbi szöveg jogtörténeti

 

szempontból szakszerűtlen, mert hajdan

 

nem a falu kapott szabadságot, hanem az

 

adományos Egyed fiaknak: Barnabásnak,

 

Miklósnak, Hanknak és Kristinnek, a

 

király nemeseinek szól az adomány, akik

 

nemesi rangjukból következően amúgy

 

is szabadok. Az ő joguk és nem a falué

 

az, hogy birtokaik teljes szabadságot

 

kapnak. Valójában , ha a XVI. századra

 

vetítjük ezt ki, az akkor használatba jövő

 

fogalmak szerint Liberbaronátus lesz a

 

terület! - Ezért a tót írók hasonlata Hybbe

 

és Rózsahegy városokhoz viszonyítása

 

teljesen felesleges, mert nem azonos  

 

társadalmi és jogi kategória a nemes

 

ember szabad területe és egy királyi

 

tulajdonban lévő város polgári

 

szabadságjogainak összessége. - Mégha

 

ezen városok bányász- polgárai már

 

Szent László idejétől különböző

 

szabadságjogokkal bírtak is, s az

 

érckutatás joga a megye minden folyó

 

medrében és a völgyekben meg  is

 

endedtetett nekik  a régi kiváltság

 

szerint. De városuk korábban is királyi

 

tulajdonban volt, mely átment idővel

 

magáföldesúri tulajdonba, mint a

 

hradeki ,illetve a likavai vár tartozéka. A

 

királyi város földesura a király, a

 

polgárok, ha már nem is így nevezik, de a

 

király jobbágyai. A mezőváros cívis

 

polgára pedig, a földesúr hatósága alá

 

tartozó, valójában ha nem is így nevezik,

 

de jobbágy, aki adót fizet földesurának,

 

vagy átalány összegben megváltja azt.

 

Szabadsága csak viszonylagos és

 

megvonható. Királylehota nemesi

 

tulajdon, ezen felül vármegyétől is

 

független, szabad terület, valójában

 

liberbaronátus a jogi státusza, mégha

 

többen, közösen bírják is a családtagok.

 

Tehát a két említett város és Királylehota

 

nemesi magántulajdona nem

 

összehasonlítható!/

   

      Liptóújvár /Hradek/ hatalma annyira

 

megerősödött a XVI. századra, a Liptó

 

vármegyei jegyzőkönyv szerint, hogy

 

1551. évben elhatározásra kellett jutniuk

 

Lehoczkyaknak, mert muszály lett

 

belátniok, hogy formálisan függő

 

helyzetbe kerültek a vártól, legalább is ez

 

abban nyilvánult meg, hogy a vár

 

uradalma karácsonyra a

 

falunak ajándékba adományozott két

 

süketfajdot és egy zergét. "-!

 

    Érthetjük ezt úgy, hogy a vár uradalma,

 

mintha Királylehota az ő uralma alá

 

tartozna, megajándékozza a falu lakóit

 

két süketfajddal és egy zergével. Minha

 

az itt lakók az ő fennhatóságuk alá

 

tartoznának. Ez pedig megsértette a jogos

 

földesuraknak, vagyis a Lehoczkyaknak

 

a jogait.

 

    De úgy is vehetjük, hogy a vita a vár

 

akkori birtokosa, Báthory Erzsébet  és a

 

Lehoczky család között odáig jutott, -

 

mivel nem engedték a Lehoczkyak, hogy

 

jogaikat bitorolva erdőt írtson és

 

vadásszon az uradalom a

 

Lehoczky birtokok területén,- ezért

 

sértésként címezve küldte a vár úrnője,

 

Báthory Erzsébet a zergét és a két

 

süketfajdot. -Folytatás: 23. oldalon!











Weblap látogatottság számláló:

Mai: 42
Tegnapi: 18
Heti: 80
Havi: 485
Össz.: 101 923

Látogatottság növelés
Oldal: 14. oldal Királylehotáról történeti adatok a XIV-XVI. sz-ból a Ph.DR Vitek és Bizub - könyvben
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2018 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: lehoczky név eredete - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »