A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség
A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
A liptújvári Hradek-vár történeti adatai 1552-ig:
Pontos adatok szerint 1242. táján az Onth, Batyz és Denke családok telepednek meg a mai Liptóújvár területén. Lásd a 2. oldalon említett Vladár- Csepcsényi adatokat! Valamint lásd a 13. oldalon a Körmöci uradalomról írottakat! Ekkor épül a vár, építői Hongh liptóóvári ispánsági lapicida / kőfaragó /és Izombár, ugyanodavaló ballisztárius /számszeríjász/.
1262-re a vár teljesen felépül, ura Chorba Domonkos fia, Danch mester.
1270. Várúr Seraphil, Bagomér comes testvére, a Pongrácz és a Pottornyay családok őse. Őutána I. András nevű testvére révén a Pongráczoké.
1374. A vár a királyi kincstár kezébe kerül. Castellánusai: Zuhai Orosz Mihály és Putnoky János. /Orosz Mihály 1388-ban szökteti meg Királylehotáról Lehoczky Dorottyát és feleségül veszi./
1398. A várat elfoglalja Prokop morva betörő rabló, de hamarosan kiűzik onnan.
1433. A cseh táboriták kerítik kézre a várat, de csak néhány hónapig bírják.
1435. Borbála királynő közvetítésére Tarkői Rikolf, alias Fogas László a királyi várnagy.
1441. I. Ulászló a várat ugyanezen Rikolf Fogas Lászlónak és testvérének, Jánosnak adományozza.
1443. Elrendeli Hunyadi János kormányzó, hogy Rikolfék a várat bontsák le, ami azonban nem történik meg.
1450. Komorovszky Péter lengyel lovag kiűzi Rikolfékat és maga ül bele a várba.
1451. Szentmiklósi II. Pongrácz, Hunyadi János hadvezére ki akarja zavarni Komorovszkyt a várból, a hadjárat azonban nem sikerül, II. Pongrácz a fején megsebesül Liptóújvár ostrománál.
1453. Szept. 25. V. László a várat II. Pongrácznak adományozza, éspedig szolgálatának jutalmául örök jogon visszavonhatatlanul. A birtokbavételből azonban semmi sem lesz, mert Komorovszkyt nem lehet onnan kiűzni.
1457. Rozgonyi Sebestyén kizavarja Komorovszkyt, illetve annak várnagyát, Vulgatát a várból.
1458. Az ifjú Mátyás király a várat Rozgonyinak adományozza, de nem ő ül bele a várba, hanem az időközben hűségesküt tett Komorovszky. - 1459-ben lép Mátyás szolgálatába a szomszédos úr, Lehoczky János vitéz, aki a Fekete Sereg megszervezője lesz.
1462. Mátyás király parancsára Zápolya István megtámadja Újvárat, hogy Komorovszkyt kikergesse onnan, de nem ér el eredményt. / A Túróc vármegyében lévő Blatnyica vár történeti eseményei szintén a hradeki várral párhuzamosan alakulnak, több tulajdonos mindkét várnál azonos, Bisztricska birtoka is ekkor csökken a blatnyicai uradalom javára./
1464. Bazini György és László grófok visszafoglalják a várat a király részére, aki a várat Rikolf Fogas László fiának, Zsigmondnak adományozza. Még ugyanebben az évben Komorovszky sereggel jelenik meg a vár alatt, és Zsigmond vitéz menekülni kényszerül.
1476. Mátyás király seregeivel maga jön Újvár alá, Komorovszkyt elkergeti, a vár királyi birtok lesz. - Ugyanebben az évben Tunka Mátyás zálogba veszi a várat három évre 3600 Ft ellenében.
1478. Corvin Jánost nevezi ki apja liptói herceggé és a liptói várak urává. /A liptói herceg is jogilag valójában csak főispán, de mert a király fia, ezért viseli a hercegi címet!/
1479. A várat Tarkői és Tarczai Tamás kapja zálogba hat évre 3600 Ft ellenében.
1485. Zápolya Imre a várúr.
1487-99. Fivére: István a várúr.
1499-1521. ápr. hó 16-ig Zápolya István özvegye, Hedvig, Tescheni hercegnő a várúrnő.
1521-27. Zápolya János király bírja a várat.
1527. I. Ferdinánd király a várat Bethlenfalvi Thurzó Eleknek és Jánosnak adományozza, akik azonban nem léptek a vár tényleges birtokába. Ugyanebben az évben Paczolt a várúr.
1528. Batthyány Ferencnek adományoztatik a vár.
1531. Basó Mátyás murányi rabló van itt elcsukva.
1533. Petrovini és Razini Pekry Lajos királyi főkapitány a várúr.
1538. Pekry javait konfiskálja az állam, ugyanis mikor a király az eszéki vereségét a szemére veti, "Fitos Perbáltnak" nevezi I. Ferdinándot, aki ezért még el is záratja Pekryt. - Azonban az országgyűlés 1545-ben közbeveté magát érte, s azon évi 56. törv. cikkben kéri, hogy a király adja vissza Pekrynek Likava várát, mint örökös hívének. -
1545. Pekry ekkor kapja vissza Hradeket.
1551-ben özvegye, Somlyai Báthory Erzsébet veszi át a várat és 1553-ig bírja.
( Pekry Lajos első felesége, Báthori István nádornak özvegye, Zsófia volt, a massovi Konrád herceg lánya, akitől a nádornak egyetlen leánya Klára münsterbergi fejedelem jegyese lett!)
Mint láthatjuk az adatokból, számos rabló és egymást kiakolbólintó várúr bírta Hradeket a XVI. század közepéig, sőt a legutóbbi időben hercegi családok is, ezért a köztudat szemében igencsak megnőtt a váruradalom tekintélye, de valójában ők is csak közönséges birtokosok voltak az alkotmányos jog szerint, a szomszédos urak tőlük birtokjogaik alapján semmivel sem voltak kevesebbek.
Ezért az elbizakodott jogsértő pökhendiséggel szemben fel kellett lépni!
Mint láttuk, az 1551. év karácsonyán Báthory Erzsébet sértésként a Lehoczkyaknak ajándékozott két süketfajdot és egy zergét, "mert a zerge ugrál és a süketfajd kiabál",- amit ráadásul az ő birtokaikon lövetett, ezért felháborodott a család és a királyhoz fordult panaszával. Ezért 1552. év elején Bécsbe ment a családi küldöttség I. Ferdinánd királyhoz, és kérték, hogy védje meg jogaikat. Ezért a király új adományt adott Királylehota erdőuradalmára, megerősítésként a családi követeknek: Lőrincnek, Andrásnak, Istvánnak, Mátyásnak és Ambróznak.
A Lehoczkyak panasza után a király elvette a várat Báthori Erzsébettől, és mostohafiától Pekry Jánostól. 1553-ban Malatesta Frigyes királyi titkár kapta meg a várat, de mivel az országgygűlés tiltakozott ez ellen, ezért végül is 1554. május 26-án Balassa János zólyomi várkapitány kapta meg a várat zálogba,13500 Ft. kölcsön ellenében. Majd az ő fiai: János és Bálint költő öröklik a várat, majd az ő örököseik. Ezután békében élt a Lehoczky család a Hradek-várral. A későbbi magán-birtokosok, majd a kincstár hosszabb-rövidebb időszakokra bérelte is az erdőuradalom egyes részeit; - a XVII. század második felében Lehoczky Baltazár volt a hradeki várnagy, valamint Lehoczky András és fia Dániel voltak a liptóújvári és hradeki kincstári utradalmak inspektorai. A vár és Királylehota közbirtokossági hitbizományának élete később is szorosan összefonódott, de már békében.
A Királylehotára vonatkozó iratok listája a Dr. Vitek-Bizub könyvben:
Az 1553. évi beiktatás az új adományba, melyet Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambróz családi követek kaptak: Itt megjelent a fél vármegye, a névsor fel van sorolva, ebből megtudható, hogy a királyi és vármegyei hatóságot kik képviselték. stb... -
A szepesi kapitulációs listába be lett vezetve Ferdinánd király parancsa, s kijelölték a régi határokkal azonos új határokat, a Királyhavastól a Vág határral, le a Fekete-Vág és a Fehér-Vág összefolyásáig, ahol a két folyó Vággá egyesül, nyugaton a Bocza folyó határral, dél felé pedig le az Alacsony-Tátra gerincvonulatáig, Csertovica felé Breznó határáig, 29500 hektár, azaz 68 ezer magyar holdat jelölve ki.
Az 1361. évi és az 1390. évi adománylevél átirata a Szepesi Kapitulációs Listába. / Az eredeti oklevelek mérete: - az 1361. évi oklevél pergamenpapiron: 27 X 9,5 cm; - az 1390. évi oklevél mérete: 22,5 X 17,5 cm./ A királyi udvar részéről elrendelte a zólyomban székelő Csáky László, hogy mutassák elő az eredeti okleveleket, illetve azok magyarra fordított másolatát!
1654. márc. 25-én kiadta neki a család Lajos királynak 1361. évi, és Zsigmond királynak 1390. évi adománylevelének magyarra fordított átiratát 4 oldalon A/5-ös formátumban.
Az 1552. évi új adománylevél és az 1553. évi beiktatás átiratának bevezetése a Szepesi Kapitulációs Listába 1654-ben.
A királyi udvar nevében átiratta Csáky László a Szepesi Kapitulációs Listába I. Ferdinánd király 1552. évi új adományát és az 1553. évi beiktatás igazolásának átiratát 1654. március 25-én. Bevezetve a Szepesi Kapitulációs Listába pergamenpapíron 57 X 38,5 cm méretben, kapitulációs pecséttel ellátva.
Az öröklési dokumentumok megóvása:
1688-ban a családi direktor Lehotzky János volt. Az öröklési rend törvényes betartása végett előadta az örökösödési dokumentumokat. Ekkor elővette Zsigmond király 1390. évi adománylevelét, I. Ferdinánd király 1552. évi adománylevelét, az 1553. évi beiktatási oklevelét a Szepesi Kapitulációs Listának, és ugyanekkor további 22 oldalnyi dokumentumot, a melyben megbízásokat kaptak a kincstári birtok gondozására Lehotzky András és Dániel, másként Somody. /Értsd a Családi Protokollkönyvben anyja családi neve után jelölve így, megkülönböztetésül! Ő az a Dániel, aki a II. Táblán a Liptóújvári és Hradeki Kincstári uradalmak inspektora, aki a bocsi /boczai/ aranybányákban vállalkozásba kezdett, de becsődölt és javaiban tetemesen elszegényedett. Fia volt Lehoczky Dániel a híres ügyvéd, aki a jövevény idegenek kezéből visszaperelte a magyar családok birtokait, mint.pld. a modénai herceg kezéből a Tisza család birtokait. Fia volt Lehotzky András a semmatographia írója, a magyar családtörténeti tan megteremtője./
Továbbá előmutatta Lehotzky János családi direktor Lajos király 1361. évi adománylevelének átiratát 1654. évből, és Maximilián király egykori adományát, és további 17 oldalnyi hiteles dokumentumot, amit megőrzött Lehotzky János Bartosovje és Lehotzky Baltazár. Az oklevelek egy erre a célra készített faládikában maradtak fenn.
A királylehotai igazoló levelek be vannak kötve egy két kötetes öreg regiszterkönyvbe, melyben a bíráskodási és igazgatási dokumentumok is benne vannak 1552-től 1786-ig.
Az 1552. évi új adomány átirata 1726. okt. 24-én a Szepesi Kapitulációs Listában.
A Lehoczky családi közbirtok előmutatta az addig a falu levéltárában elzárt dokumentumait 1823-ban. Erre azért volt szükség, mert I. Ferenc császár és király elrendelte Magyarországon 1819-ben a kataszteri nyilvántartásbavételt.
Ezek a dokumentumok latinul és magyarul voltak meg. A tót szerzők kiemelik:" Ezek tót fordítását előmutatta 1822. decemberéből és 1823. márciusából Andaházy Imre, aki tótra fordította. - Született Királylehotán 1800. X. 7.- meghalt Lőcsén 1862. XI. 30. - Ő volt a helyi lutheránus prédikátornak, Andaházy Józsefnek /1760-1833./ a fia.
Keresd a történelmi adatokhoz kapcsolódóan a következő honlapokat is:
Lehoczky József. Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve: http://novella-vers.hupont.hu/ - A Szent Korona Titkai: http://lehoczkyfolytatas.hupont.hu/ - A magyar honfoglalás, hagyomány és "tudomány" összevetése: http://lehofolytatas.hupont.hu/ - Magyar uralkodók arcképcsarnoka: http://uralkodok.hupont.hu/ - A magyar vármegyék és egyházmegyék alakulása Szent István király korától a XX. század elejéig: http://magyarvarmegyek.hupont.hu/ - Az 1222. évi "Aranybulla" szövegének pontos fordítása latinról magyarra, és annak megerősítései. A "királyi hitlevél": http://aranybulla.hupont.hu/ -
Lehoczky József 2013.04. 28-án.
Liptóújvár ( Hradek részletes történetét itt olvashatod az Országos széchenyi Könyvtár gyüjteményében. Írta Teschler Bála Liptóújvári plebános! Kúrforrások nyomán, többek között a Királylehotai Lehoczky levéltár adatrai alapján!
https://mek.oszk.hu/07100/07158/07158.pdf
IDE KATTINTS:
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 28
Tegnapi: 52
Heti: 309
Havi: 999
Össz.: 212 324
Látogatottság növelés
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu