A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

Az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatai alapján a nagy-családfán lévő személyek beazonosítása és hozzáfűzött megjegyzések jönnek: 

Baranya megyében: János =azonos a II. táblán I. Mátyásnak  fia János unokája Jánossal;

 

Gömör megyében: Mihály, Tóbiás, János nem azonosítható;

 

Hontban: József ( összevetve a nagy családfa III. Táblájával! Ő valószínűleg

az Alsórásztókon akkor összeírt Imre, László és Sándor testvére! 

Komáromban: Pál

 

Nógrádban: András és László =Nagy Iván könyvében a II. Táblán II. György János fiátóli László unokájának ága, mely elzálogosította bisztricskai birtokrészét és előbb Borsodba, majd Nógrádba költözött.

 

Nyitrában: György és Mátyás =II. Táblán álló II. László ágán, az ő unokájának Lászlónak az unokái, kik Nyitra-Ivánkán birtokoltak 1754/55-ben. Ez is katolikus ágazat.

 

Heves megyében: János = azonos  III. táblán álló I. Imre György nevű fiának leszármazottja Jánossal, ki a táblán jelezve van Gyöngyösön 1754-ben. 

 Az ág őse György I. Imre fia testvére Lénárdnak, akinek ága királylehotán a "Leonardi" ágazat őse. Ferenc testvérük is Királylehotaiak őse. Testvérük:  János /, kinek fiai közül később György a trencséni ág alapítója lett, kinek 2 fia közül Gábor Felső-Vadicson vett magának birtokot, Márton pedig, Moyson lett birtokos, ezek a későbbiekben tisztán katolikus ágak. A fent említett Györgynek, a trencséni ág alapítójának Márk nevű testvére ága unokáiban kihalt, míg a harmadik testvér, Imre lett a liptói alsórásztóki ág alapítója.

 

Lásd az előbb mondottakat:

 

Trencsénben 1754/55-ben az összeírásban: Gábor, 2 György, Ádám, Gábor fiai = ők az előbbi bekezdésben említett Felső-Vadicson és Moyson birtokos ágazat.

 

Túrócban 1754/55-ben: István, Imre, Mátyás, Pál, Farkas özv.,András özv., György özv., Dániel, Mihály, Sándor, Gáspár, Ignác, János, Ferenc özv. és Márton élnek. / Ebből Farkas özv, Sándor és Imre azonosak a II. Táblán II. László fia Dánielnek László fiátóli unokákkal. István és Mihály azonosak András özv fiaival, kik a II. Táblán I. Mátyás János fiátóli dédunokákkal azonosak. Az itt említett András özv.-nek a testvére az a János, akit korábban már Baranyában említettünk szintén 1754-ben. György pedig azonos szintén I. Mátyás fiának, IV. Györgynek az unokájával. Dániel azonos-e  híres ügyvéddel,/?/ aki 1754-ben a prónai uradalomban birtokol, a Batthyányakkal, Okolicsányi, Gáffor családokkal. Dánielnek, a Hradeki és Liptóújvári kincstári uradalmak inspektorának fia volt, s miután apja a bocsi aranybányászat által javaiban tetemesen elszegényedett. Az előbbi Dánielnek a fia volt Lehotzky András, a híres Semmatografia írója, a magyarországi családtannak a megteremtője. Apja is volt Békés megyének a követe, ő is élt Békésben is , de Pozsonyban halt meg. Testvére Pál Békésbe telepedett, 1775-ben íratott be a nemesi lajstromba és megyei tisztviselő volt. Fiai : Antal főügyészi, Lajos főszolgabírói, István esküdti hivatalt viseltek.

 

Az 1754/55 évi jegyzékben szereplő többi Lehoczky Túrócban a IV. táblán álló teljesen katolikus ágazat.

 

 /Békésbe több ágazat is leköltözött, a töröktől elnéptelenedett birtokokra a földesurak lakosságot gyűjtöttek, akik bérlőként mentek az úrbéres telkekre, s különböző méretű birtoktesteket béreltek, tehetségükhöz mérten. Minthogy úrbéri telkeket béreltek, ezért a földesúri jegyzékekben telkesjobbágyként vannak jegyezve, de ez megtévesztő, ugyanis nemesi családok tagjai is idejöttek bérlőnek, így a Lehoczkyak egyes ágai is Békés-Szent-Andrásra és Tótkomlósra, valamint a Nógrád megyei Keszegre, ahol "telkes-jobbágyként "láthatók a jegyzékben, holott nemesek. Ez igaz a pest megyei Soltvadkertre és Hartára is, mely ágak az I. Táblán lévő III. György fiának Dánielnek a vonala, részben evangélikus és részben katolikus ágazatok. III. György László fiátóli unokája volt Báró Lehoczky Márton tábornok és testvére András nyitrai kanonok, akik katolikusok voltak, míg Dániel állítólag és keresztnevének stílusából következőleg is evangelikus. Az ő unokája József, Sáriban lakozótól származnak a keceli, hartai, soltvadkerti, kiskunhalasi ágak. Akik  részben katolikusok, részben evangélikusok. Ő közülük egyesek bérlők voltak itt úrbéri telkeken /a jegyzékben "telkes jobbágy"/, Ezért később szükségessé vált a nemesi bizonyítványok kikérése Túróc vármegyétől és Liptó vármegyétől! A keceli ág a fejér megyei Rácz-Almáson birtokolt saját nemesi birtokon! valamint az itteni Lehoczkyak közül voltak közbirtokosok a földvári uradalom közbirtokossági hitbizományában is. / Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében Dávid Alberti lakos, fiai Pál és György és unokái 1762-ben; József Sárii lakos Túróc vármegye bizonyítványa alapján 1766-ban; János és József 1802-ben,János Izsáki lakos Liptó v.m. bozonyítványa alapján 1811-ben; Mihály, István és János Abonyi lakosok gyermekeikkel együtt Bars v.m. bizonyítványa alapján 1832-ben, György ügyvéd 1839-ben, Imre Bugyii lakos és fia Károly 1845-ben Pest v.m. nemesei lajstromába felvétettek és kihirdettettek. Ezek között az ágazatok között, mint mondtuk: van katolikus is, és evangélikus is. Van aki a daru címerrel élt, és van aki a szarvasos címerrel. - A címerekről már szóltam!/

 

Liptó vármegyében 1754/55-ben él még:

 

Alsó-Rásztókon: Imre, László, Sándor özvegy 3 fiával. Ők a Kisrákói és alsórásztóki előnévvel éltek. Tőlük származott a XX. században élt Lehoczky Oszkár volt kúriai, majd legfelsőbb bírósági bíró, vele az ő ága kihalt, de az 1754/55. évi Imre, László és Sándor testvérek közül nem tudom, melyik ágon volt ő, a többi ág tovább terjedt, sőt a leszármazási táblán van egy József nevű testvérük is, aki itt az összeírásban nincs jegyezve, ő valószínűleg azonos az ugyanezen évben Hont vármegyében összeírt Józseffel, és ő a Hont vármegyei ágazat őse 

 Lásd 5. oldal és 9. oldal leszármazási tábláit!

Királylehotán 1754/55-ben: 21 János,2 József, Egyed, 6 György, Tamás, 3 Márton, 6 Dániel, 7 Mátyás, 5 Mihály, István, 5 András, Sámuel, 3 László, 2 Ádám, Ferenc, Tóbiás és 2 Pál  volt jegyezve.  Összesen 68 fő. /A Királylehotán  lévő családi protokollkönyv szerint ekkor: 2 Egyed élt, 6 Tamás, 5 Sámuel.( Lehet, hogy ők ekkor még gyerekek!)

 

   Láthatjuk, hogyha összeszámoljuk a vármegyékben lévő személyeket, Királylehotán 68 személy él, míg  más helyeken összesen 35. Egyből látszik a leszármazási táblák összevetésével,- ha megközelítőleges, 35 éves idősíkokra bontjuk a táblán a nemzedékeket -, hogy jóval több személy él ez időben annál, hogy logikusan gondolkodó ember külön családnak vehetné a királylehotai Lehoczkyt és a Lehotai /Lehotkai/ másként Kisrákói és Bisztricskai Lehoczkyt! / Logikátlan, felületes munkák írásához igazodnak utána önálló logika nélküli írók!

A XVIII. században még mindenki  tudta, hogy ez egy család! Utána jöttek a hiányos ismeretekkel bíró áltudós okoskodók!

EZ A MUNKA EZT VÉGIG CÁFOLJA! 

Figyelem! Az írásmód nem számít! Eredetileg így írták: Lihotszky de Lihotka, később magyarosodott a kiejtés és ebből következő írásmód Lehotzky De Lehotára, mely németes írásmódból helyenként már a XVIII. század végén, végül teljes általánosságban a XIX. század végén Lehoczky írásmódozatúvá lett az anyakönyvezés . Tz-vel már csak nagy ritkán esett meg ezután az anyakönyvezés, mely nem jelent semmit a leszármazástan és a családjog szempontjából. A soltvadkerti ág lett később egy ostoba pap miatt pontos i-vel írva "Lehoczki". De térjünk még vissza a királylehotaiakhoz! Az 1754/55 évi adatban csak Királylehotán él Tamás keresztnevű. Az mellékes, hogy a másik adatban 6 Tamás van írva, mert az is Királylehotán, így a következő indoklásomban mellékes mennyi, csak az, hogy csak Királylehotán él ekkor, ebben az évben, Tamás,  és az egész az országban csak itt ! A Nagy Ivánnál látható nagy leszármazási táblán pedig, I. Imre fia Lénárd hatodik fokú utóda Ferenc, ki a táblán szerencsére évszámmal is jelezve van: "1780. Kecskemét", az ő apja pedig  a táblán Tamás, akinek mindenképpen élnie kell 1754/55-ben, ha a fia nagykorúként él Kecskeméten 1780-ban, ő pedig, mindenképpen azonos az összeírás Tamásával. / Vagy az akkor csak ott, Királylehotán élt egyik Tamással./

 

A korábban már megemlített 1552. évi beazonosítások a Nagy Ivánnál közölt családfán:

1551-ben karácsonykor súlyosan megsértette a családot Báthory Erzsébet, Hradek úrnője, mikor is ajándékba küldött nekik két süketfajdot és egy zergét, (mert a zerge ugrál és a süketfajd kiabál,) hogy fogyasszák ezt karácsonyra! Előzménye volt ennek, hogy a vár uradalma állandóan megsértette birtokjogaikat, erdőket bitorolt el, engedély nélkül vadásztak a Lehoczkyak erdőuradalma területén. Ezért kisebb háborúság is támadt a vár uradalmával. A család tiltakozott a jogsértések miatt, ezért küldte Báthory Ezsébet sértésként a"karácsonyi ajándékot".

A család megelégelte a jogsértéseket, és 1552. februárjában családi követség ment I. Ferdinánd királyhoz, aki új adományban megerősítette a család jogait. /Lásd az adománylevél szövegét a 11. oldalon!/

A családi követek voltak: Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambróz.

Az ő beazonosításuk a nagy családfán:

Az 1552. évi királylehotai családi követség személyeinek és a királylehotai Családi Protokollkönyvben olvasható ágazatok beazonosítása a Nagy Ivánnál közölt átfogó családfán lévő személyek leszármazóinál:

Lőrinc, András, István, Mátyás ás Abmróz adomány-megerősítést szerző családi követek beazonosítása a nagy családfán:  Így összevetve a nagy családfa adataival ekkor, 1552-ben a Lehoczkyaknak két fő ága volt: az I. Táblán álló I. György leszármazottai és a IV. Tábla élén álló András ágazata. Így, mint I. György ágának képviselője van jelen a kb. 1490 és 1500 között született Lőrinc, és a vele azonos nemzedékbe tartozó András, aki a nagy családfán a IV. táblán látható, és ott 1595. évi adattal van jelezve, és aki így kb. 1520 körül született. ( A IV. tábla élén látható Andrásnak az unokája!!) . Minthogy a családfa tábláján látható /ha pontos!/az, hogy Lőrincnek Márton fia utód nélkül halt meg, de testvérének Mártonnak lehet a fia István, mint 30 év körüli képviselője ezen ágazatnak;- Mátyás pedig, szintén, mint a IV. tábla ágazatának  képviselője, az előbb említett András nagybátyja. (András fia Máténak fia!) De a latin Mathias név Máténak is fordítható esetenként!// - Ambróz pedig ,nagy valószínűséggel lehet az előbbi Mátyásnak a fia, és az ő testvére akkor az 1551-ben a bocai aranybányákat a Szentiványiaktól visszakövetelő Menyhért is, és akkor vagy Ambróznak, vagy Menyhértnek a fia az a Bálint, ki 1560 -ban Túróc vármegye alispánja!  ( A IV. Tábla hiányos Mátyástól kezdve, de ennek kell lennie a "BARTOSOVJE" ágnak: vagyis a "Bartoslehotai" ágnak, amelynek Körmöc bányától 6 km-re Bartoslehotánál volt aranybánya aknája!) Királylehotán a családi Protokollkönyvből lehetne visszavezethető!!! Ez az ág adta legtöbbször Királylehotán a családi igazgatókat! A követség taglétszámából következett a későbbiekben, hogy egy családi igazgató, és négy választott ülnök irányította  a családi kompozitorátusi hitbizományt/ Mindenesetre így mindkét fő ág képviselve volt! 

 

 

Lásd a 2. oldalt és 11. oldalt!

 

  



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 44
Tegnapi: 29
Heti: 73
Havi: 1 090
Össz.: 185 420

Látogatottság növelés
Oldal: 20. oldal Az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatai alapján családfán történt beazonosítások
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2023 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »