A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

A Wkipédiában téves tartalmú szócikk olvasható " Lehoczki" címen!

   A szócikk  úgy tünteti fel a család nevét, mintha valamely közrendű név lenne, " valamely" Lehota nevű helyről "szki" képzővel "elszaporodott a szlovák nyelvű területeken". A család előnév variációit pedig úgy tünteti fel, mintha azok helyesírási írásmódbeli eltérések lennének, egy elterjedt közrendű névnél. Két névtörténeti, úgynevezett enciklopédiára hívatkozik a szócikk.

A Lehoczky név egyetlen családnak a neve, és "királyilag védett magyar név", ma is a belügyminisztérium védelme alatt áll. "Lehoczki" írásmóddal a Soltvadkert-hartai ágazat írta a nevét, mely ágazat szintén ehhez a családhoz tartozik. 

Túróc vármegye legrégebbi törzsökös családainak egyike, mely az ország sok vármegyéjébe szétágazott! Számos híres tagja volt a családnak! A Felvidék fő családainak egyike!

A Liptó vármegyei Királylehotáról és a Túróc vármegyei Kis-Lehotának / Lehotkának /átkeresztelt Kisrákóról ered. A név "királyilag védett magyar név" volt. Ezért ma is a Belügyminisztérium által védett név.

Az 1933. évi Belügyminiszteri  névrendeletig nem léteztek a Belügy Minisztérium által védett nevek, ám a régies írásmódú, ’y’-ra végződő családnevek felvételét a belügyminisztérium elvi okokból nem engedélyezte. /  A m.kir. belügyminiszter 1933. évi 40.200. számú rendeletében a 259. 40.200/1933 B. M. sz (10) Elvi okokból nem engedélyeztetnek: a) idegen hangzású nevek, b) magyartalanul képzett családi nevek, c) kettős családi nevek, d) történelmi (irodalom, művészettörténeti) nevek, továbbá ismertebb nemesi (főnemesi) családok nevei, e) régies írásmóddal (pH. th, gfo, eő, ss-el) írott, vagy „y"-al végződő nevek. https://library.hungaricana.hu/hu/view/OGYK_RT_1933/?pg=2399&layout=s

  Azonban a szokásjog által védve voltak már korábban is a (d) pontba tartozó ismertebb nemesi és főnemesi családnevek! Ezt a vármegyék is védték, és az állami hivatalok is védték. Például amikor Lehotzky Kálmán / Lehoczky Kálmán/ Valóságos Belső Titkos Tanácsos, a Pozsonyi Királyi Itélőtábla elnöke kérvényezte a cs. királytól, hogy nemesi családnevét fiai számára egyesíthesse a Semmelweis, polgári névvel, akkor Ferenc József Cs. Kir.  külön engedélyével egyesíthette a két nevet a Lehotzky családi névhez tartozó nemesi előnév, és az ahhoz fűződő jogok megtartásával.

Az 1754/55 évi nemesi összeírás adataiból látszik, hogy a nemesi vármegyékben nyilván voltak tartva a családtagok, és a Soltvadkertre költözött ág, mely nem volt benne a listában, 1760 körül nemesi igazolást kért Túróc vármegyéből. Látszik Pest-Pilis-Solt-Kiskun Vármegye nemesi lajstromában is, hogy ki és mikor hirdette itt ki nemesi igazolását!

Békésben, Szarvason és Tótkomlóson is ezen család tagjai béreltek telek-birtokokat.

A Lehoczky név egyetlen családnak a neve! A család rangos és híres "magyar nemesi név". A Felvidéken közrendűek és jobbágyok nem használhatták volna, már csak azért sem, mert valamennyi felvidéki vármegyékben befolyással bírt a család, és mindenhol voltak rokoni összeköttetései. A vármegyék és a földesurak jobbágy állapotúaknak nem engedték volna, hogy ezt a családnevet használják. A tót parasztok tót parasztneveket használtak. Minthogy Werbőczy törvénykönyve, 1514 óta a jobbágyok röghöz voltak kötve, nem volt szabad költözködési joguk, Az Alföldre költözve, szökött jobbágyok lettek volna, így egyáltalán nem lett volna érdeke egyetlen parasztnak se, hogy, ezt a nevet használva, a helyi vármegyei hatóság haragját magára vonja,, és visszavitessék földesurához, ahonnan megszökött a jobbágyi kötelezettségek alól. A XVII. században sok ilyen földesúri birtokra visszazsuppolás megtörtént szökött jobbágyok esetében,

Az 1933. évi M.Kir. BM, rendelet is ezen alapelveken nyugodott! A" Királyilag védett Magyar Nemesi Családnevek" A Magyar Királyi Belügyminiszter végrehajtási utasításaiban voltak ismertetve.

A Lehotay másként Obeszló család külön család a családtörténeti munkákban,  bár  úgy néz ki, hogy az Obeszló család is az egyik Királylehotai ágazat, de az 1600-as években külön nemesítést kapott a királytól. Külön családnak kell tekinteni. Az Alsólehotai Skultéty / Scultéty / család is külön család.

A hibás helyesírású nevek, mint ,  "Slehoczki", jogilag kérdésesek, hogy a családhoz tartoznak-e, a "Lehota", "Lehotka" családnevek nem tartoznak a családhoz! Vagy az elanyakönyvezést és  családhoz tartozást, leszármazási iratokkal kellene igazolni - Mivel a Lehoczky név birtok-öröklésrendi jogokkal jár, még ha a birtokok ma nincsenek is a család birtokában, de az idők bármikor megváltozhatnak, a történelem kereke forgandó. Ezért is kell védeni a család nevét.

 



Weblap látogatottság számláló:

Mai: 37
Tegnapi: 84
Heti: 121
Havi: 1 585
Össz.: 200 771

Látogatottság növelés
Oldal: 28. oldal A Wikipédiában "Lehoczki" címszó alatti téves szócikkről
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat

X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »