LEHOCZKY-LEGENDÁRIUM                        

                  2.

  A TATÁRJÁRÁS

 

      Múltak évek, múltak egyre,

Évszázadok  peregtek le.

Múltvirága elhervadott,

Szirma hullott, újabb nyílott. –

A föld  népe  háborúzott;

Levitézlett embersorsok,

Ősök, hősök éltek, mentek,

Temettettek, hol születtek...

    István után kétszáz évre

Endre király idejében

Gertrudisnak rokonsága,

Merániak sokasága,

Grófnőjüket hozták nászra

Magyar király udvarába.

Tirol, osztrák fényes népek

Esztergomba költözének.

     Gertrudisnak udvarhölgye

Lett Kozma gróf felesége.

És hogy ki volt ez a Kozma?

Lehoczkyaknak ősapja:

De genere Slavnikida,

Bó vitéznek származottja,

Endre király vazallusa,

Királyi udvar lovagja.

      Jött az udvar Esztergomba,

Vég nem érő vigalomba.

A királyi birtok fogyott,

A lovaghad gyarapodott,

S míg a király hadakozott,

Galíciában hódított; -

Bánk nádornak gyilkos tőre

Gertrud királynét megölte.

      Béla, királyfit isérte

A merénylők cselszövése.

A herceget Kozma menté,

A zárdából menekíté.

Klastrompusztáról megszöktek,

Nádor elől menekültek,

A királynét odahagyva

A klastromban, vérbe fagyva ...

     Távol feküdt Kozma földje,

Fenn a tátrai hegyekben;

Zólyomerdő-tartományban,

Vág eredő folyásában;

Zöld fenyvesek zúgásában

Királylehota falvában:

Béla herceg itt időzött,

Míg a király haza nem jött.

      Liptó volt a mesgye neve,

Hol sok székely telepede,

Lengyelország felől védve,

A magyar fold őrzésére.

Itt lakott az "ifjú király"

S lett belőle " székely király".

Béla emlékére egy hegy

Vág- forrásnál lett "Királyhegy".

     Később, mikor Béla felnőtt,

Bizánc Mária hercegnőt

Feleségül vette s véle

Erdélyországba költöze.

Uralkodó székely király

Lett, mint ifjú másod király,

Majd Endrének örökébe

 Esztergomba költözék be.

      Idő-kerék forgott egyre,

Hat esztendő peregett le,

S jött a tatár dúló haddal,

Gyilkolással, vér-mocsokkal.

Muhi-puszta: - Ország vége

lett volna, ha nem segéle

Az Úristen kegyelmére

Balsorsban is a szerencse.

      Sajó partján Muhi puszta

A magyarnak sírhalomja...

Szétfutott az, ki megmaradt,

S Béla is egyedül maradt.

Csak egynéhány ifjú lovag

Vállalta, hogy el nem szakad,

Mert a király megmentése

Magyarország tovább-léte.

     Tán tíz lovag s még öt püspök

Sajó partján elvergődött

Fel, észak-nyugat irányba,

Zólyomerdő-tartományba.

Az öt püspök is elhullott,

Egyik Forgách vére omlott,

A másik Forgách, Ivánka

Bélának a lovát adta.

     Király alól kidőlt a ló,

S ott zúgott a Sajó folyó:

Ivánka a lovát adta,

S ugrott őmaga folyóba;

Elnyelte a habok árja

Tatár nyila nem találta.

Irány most már a Bors vára,

 Zólyomerdőnek határa!

       Bors vezérnek ősi vára

Gyenge volt már a tatárra.

 Erőssége kevés győzni,

Végidőkig itt időzni.

Irány tovább, fel Liptóba!

Királylehota falvába!

Kozma grófnak ott van vára,

Beke, Csernyik s Lork tanyája!

     Kozma gróf most már idős volt;

fia Beke, Csernyik és Lork,

A király hű lovagjai,

Mentésében hű társai;

Akik most is véle voltak,

Balsorsában kitartottak.

Tátra hegyeitől védve,

A kis csapat itt időze.

     Majd szállásuk áthelyezték,

Felső-Szenicére tették;

Kozma grófnak udvarába,

Székelyeknek oltalmába.

A tót nép is fegyvert foga,

Megfenetett már  a kasza.

Közeledett mégis egyre

A tatárok veszedelme.

      Tovább kell menni nyugatnak!

Oltalmát kérni osztráknak!

Közben királyné üzente:

Túróc várához közelge.

Irány  tehát át Turócba,

Fel a fellegi Znióba!

Az északi vég sasfészke

Lesz királyné menedéke.

                                           /folytatás a 19. oldalon!/

Oldal: 18. oldal Lehoczky legendárium: Tatárjárás
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat