Adataim alapján én így állítom fel a Lehoczkyak családfáját 1230-tól:

1230-tól birtokolták Rechk comes és rokonai Wyfalut (Újfalut) és Soszóczot. Ugyancsak 1230-tól bírta Liptóban Beuch Hank Polko ága  Magyarfalut.

( A Polko név "lengyelországit" jelent, mert  követ volt Beuch Lengyelországba!)

 Újfalut később Rechk comessel elcserélte a király. Tóthprónát adta helyette, és Újfalut a Zólyomi ispán alá rendelte, aztán másnak lett adva várjobbágyi birtokként, a várispánnak katonai szolgálati kötelezetséggel. De Újfalu (= Wyfalu) is, és Soszócz környéke is, később is Rechk comesé maradt. A Blatnyicai vár kapitánya és Túróc vármegye főispánja is volt ( Lehotzky András Stemmatographia), úgy ahogy később a fia, Rechk fia Pál comes is, a későbbi Magister Tavernae ( Tárnokmester) is. A Blatnyica vára alatti nagyobb kúria birtoka megmaradt a családnak később is, még akkor is, amikor a XVI. századtól a Szklabinyai és Blatnyicai báró Révayak birtoka lett Blatnyica  uradalma. A Prónayak innen viselték a XX. századig is a "Tótprónai és Blatnyicai urak és bárók" címet. Mosóc közelében lévő Bodófalvát bírták a Beuch Hank Polkó fia Lőrinc, ( Muhi csatában csapatkapitány)  utódai, a szétágazó 5 Hank familiabeli, később már liptói család fiutódai: a Szentmiklósi Pongrácz, Szentiványi, Szmrecsányi, Pottornyay és Nádasdi Baán családok is.-

A Hank familia beli családok már a Géza fejedelem idejében történt idetelepüléskor, mint "Első foglalás jogán" = " Juss Primae occupationis" jogán birtokoltak Túrócban és Liptóban. Liptóban a Királylehota feletti Wachtár, a mai Magyarfalu (Uhorská Ves) közelében lévő Várta nevű helyen, Vlachty felett az úgynevezett Ulozseszko helyőrségben őrizték a lengyel határt, ezen helyőrségek közelében ősi idők óta birtokoltak.

Túrócban, ahol  IV. Béla király a ma élő Lehoczkyak egyenesági ősének, Csernyiknek, 1244. november 22-én adományozta Terra Rakouch (Rákóc Földje), vagyis Kisrákó birtokot, (mivel fiatal kora óta szolgálta, mint (nunc) hírvivő a királyt, és kitartott mellette a muhi csata utáni nehéz napokban is.) Ez a birtok előtte az örökös nélkül meghalt Meffriké volt. Meffrik ( = Metód) is valószínűleg a Hank nemzetséghez tartozott.

 A Hank familia Túrócban élt Villa Chernakou településen( =Mosócz: Lásd bizonyításomat a helység azonosításról a könyvem 8. fejezetében!), melyet szintén  "első foglalás" ( primae occupationis") jogán bírtak a sógorságban lévő Muttnai és Csepcsényi családok ősei is (Vladár család!), akik mint "német lovagi renden lévő" bányász családok leszármazottai Körmöczbányát is alapították! ( Lásd Zontágh család!)

Villa Chernakou környező területe, a hajdani nagykiterjedésű Zanasán, vagy Zalasán volt a "Terra Rakouchtól" Villa Chernakouig fekvő terület, északon Szobeszló ( Sebeslavce) határral. Ennek a területnek a másik neve Rákó volt, mert valószínűleg (-ez csak a feltételezésem-) Rechk comes és Kozma apjának Rák keresztneve után neveztetett másként "Rákó birtoknak" is. Azért feltételezem, hogy Rák volt az apjuk neve, mert Rechk keresztnév "Rákocskát"  jelent.

 Amikor 1283-ban Lork (= Urinnak testvére Loránd = "frater") hatalmaskodólag elfoglalta a Zakuzsán, "másként Zanasán" birtokot a Rakovszkyak elődeitől, Lászlótól és Márton udvari káplántól, akik IV. Béla királytól 1245-ben kapták ezt adományba, valójában erre az öröklési jogra hivatkozva foglalta el a birtokot, kétségbe vonva a király itteni adományozásának a jogát, mivel ez ősi birtok volt. Egyik rész Rechké, másik rész Kozmáé. ( A Rakovszky ősök nem a régi nagy Zanasán területet kapták adományba, csak egy kisebb darabját, melynek központja Zakuzsán település volt, a mai Valentinfalva helyén.)  IV. László király, visszavette a birtokot Lorktól, és visszaada a Rakovszkyak törzselődeinek, akik a Zakuzsáni kis részt eladták Posch fia Latibor fia Jakabnak, a szomszédos Laskár királyi adományos várjobbágyainak, a Féja család őseinek. ( Ők voltak akik várjobbágyi birtokként kapták Laskárt, mikor  Rechk comes a királynak adta Soszócot Tótprónáért cserében! Soszóc = Sózott fát jelent! Ez jelölte a birtokhatárt!) Ez időtől nevezték ezt a területet és a Rakovszkyak kezén maradt területet is "Nagyrákónak", és  a Lehoczkyak Terra Rakouch birtokát Kisrákónak. ( Bél Mátyás a Notitia Novában a Féja részt nevezi tévesen "Kisrákónak!")

 Rechk fia Pál comes közbenjárt a királynál, IV. Lászlónál, és a király az elvett birtok helyett adta Lorknak (Kozma fia Lauren comesnek) Kis-Bisztricskát, a későbbi Jahodnykot. --- A mai Bisztricskát, Jahodnik nyugati szomszéd települését  csak 1324-ben kapta meg Beke fia János, Károly Róbert királytól, aki aztán az anyai unokatesrvéreinek,a Selmeci Tholtoknak ajándékozta 1349-ben a Túróci Convent előtt (= Túróci Cisztercita szezetesi Körjegyzőség előtt! = A mai közjegyzőségek jogelődjei voltak a "Konventek körjegyzőségei", melyek mind egy-egy szerzetesi közösség felügyele alatt működtek, egészen az 1867-es kiegyezés utáni időkig!)) 1511-12-ben vásárolta vissza a Selmesi Tholtoktól a Lehoczkyak számára Bisztricskát Kisrákói Máté (= Lehoczky Máté!)

 A Beuch Hank Polkó utódai valószínűleg nem birtokoltak  a régi nagykiterjedésű ősi Rákó ( Zanasán) birtokon ( Bár a szomszédos település volt Bodófalva, mely a birtokuk volt!),  és  Rechk és Kozma utódai sem birtokoltak a liptói  Werbicz birtokon, mert amikor 1292-ben tanúskodtak a Pongrácz ős, Seraphil comes ősi birtokjoga mellett a Máriássyak ősével szemben, ott kijelentették, hogy az nem őket illeti. Mindezekből következtetem, hogy Beuch Hank Polkó nem Rechk és Kozma testvére volt, hanem csak unokatestvére.TTehát  két fő ág ez már! ( A Királylehota feletti Wachtár, és az alatta lévő föld, Királylehotától északra, az is ősi birtok volt!)

                           Hank familia 

                __________________

                                  I

     Beuch Hank Polkó                                        Rák

    ________________            ____________________________                       I                                                          I

Lőrinc csapatkapitány        Rechk comes  és Kozma ( Villa Kozmas     _________________        _______________________________                       I                                     I              vára Csremosnónál)

Pongrácz, Szentiványi,          Pál comes                  I

Szmrecsányi, Pottornyay,              I             Csernyik, Lork, Beke

Nádasdi Baán családok          Prónayak        Lehoczkyak

Liptóban                                         Túróczban

 

A fenti kis táblán Lork ága 1413-ban Jahodniki Jánosnak fia Lőrinccel hal ki! Lőrinc az utolsó családtag!

A fenti kis táblán úgy írtam, hogy  Királylehotai György az vagy Hank Barnabás fia, vagy azonos Kisrákói Györggyel! SEMMIKÉPP NEM LEHET HANK BARNABÁS FIA, mert ha Barnabásnak lett volna fia, akkor Orosz Mhály Hradeki várkapitánynak eszébe se juthatott volna, hogy Hank Dorottya megszöktetésével próbálja meg Királylehota megszerzését, hiszen a fiú örököl. A Lány csak leénynegyedet kap, értékben kifizetve! Csak akkor örökölhet a lány férje, ha fiúsítják a lányt, mert nincs fiú testvére! Tehát 1410-ben és 1420-ban Királylehotán élő, és az aranybányák miatt a Szentiványiakkal pereskedő György, az Kisrákói Lőrinc (Laurencius de Rakouch) fia Györggyel azonos. Az 1388. évi lányrablás után azért kért megerősítő adományt Barnabás királylehotára, hogy örököseire hagyhassa, aki nem a lánya volt, hanema Kisrákói unokaöccsei! 

A fenti  kis táblán Egyed fiai: Barnabás, Miklós és Krisztián De Hank / az 1361- évi oklevélen De Ganh/

A "De" helyett "És" olvasása hibás! A nemzetség neve, melyből a Lehoczkyak is, a Prónayak is, és a Hank (Beuch) Polkótól származó: Pongrácz, Szentiványi, Pottornyay, Nádasdi Baán és Szmrecsányi családok neve HANK FAMILIA!  ( HANK név jelentése , úgy ahogy a Heinrich név jelentése is= URALKODÓHÁZ!) Lásd I. oldalon Pessina cseh történetíró a nemzetséget  Bohémiában mondja Mars Moravicus címzéssel, a Morvaország történetéről írt MARS MORAVICUS című munkájának a végén! 995-ben a Szlavnik (=Dicsőséges) hercegi ház fejét, és vele lévő családját  a Prága közelében lévő Libice várában legyilkolja a Premysl (=Kitüntetett) hercegi ház feje, Bolesló, aki Miesko Krakkói herceg sógora volt, és elfoglalták a Szlavnik hercegi ház birtokait, melyek Cseh-Morvaország északi részétől a Krakkó és Beszkidek közti területen, a mai Ukrajnáig húzódtak. A család tokonsága volt a Hank familia , melyhez Szent Adalbert Prágai püspök is tartozott, ekkor Magyarországra, Géza fejedelem udvarába menekültek.  A Kis-Lengyelországi birtokaikkal szemben, a Tátra innanső oldalán telepedtek le. Szent Adalbert megkeresztelte Szent István királyt, majd Géza feledelem 997. év februári halála után Nagy Lengyelországba ment hittéríteni, és még azon év áprilisában meggyilkolták Gnieznóban a pogány poroszok!

 

 Többit lásd első oldalon! valamint a 11. oldalon, 12. oldalon, 13. oldalon és 26. oldalon!

 

 Rechk comes testvére (vagy unokatestvére)  Kozma. 

   __Kozma fiai:______

Csernyik = Urin= Vrin /1244/-Lork  comes 1284 --Beke

Csernyik fiai: Ábrahám és (Vrin fia Péter) Péter elesik csatában apjának Csernyiknek (=Vrin) unokatestvérének, Rechk fia Pál mesternek (Tárnokmesternek) oldalán a csehek elleni csatában Pál mester anjyai nagybátyjával Krupech comessel együtt ezért a hősies tettért, valamint Pál mester lovagi dicsőséges tetteiért kapja megerősítésként az új adományt Tótprónára a családja.____ 

 Beke fia:János  1324  Kapja familiárisi szolgálataiért Danch mester zólyopmi ispántól, Károly király nevében, Villa Bisztrichát,  mai Bisztricskát. Melyet az anyai unokatestvéreivel közösen érdemelt ki hősies tetteivel Zólyom vára védelmében, mely várat megőriztek Csák Mátéval szemben Károly király számára. Ezért íratta Bisztricskát ( Villa Byszrtrichát) 1349-ben anyai unokatestvéreire, a Seniceiekre (Semlmeczi Tholtokra) akik így lettek örökösei. 1511. é1512-ben aztán 200-200 aranjyforint örökáron megvette a Tholtoktól Bisztrircskát Kisrákói, más néven Lehoczky Máté. Így került a mai Lehoczkyak birtokába Bisztricska, melyet II. László ága birtokolt a XX. század elejéig. (Utána a birtok, eladás útján, Michnikov kézbe került!) __   

 Lorknak utódai, a "Jahodnykiak": Unokája György és annak fia János (1391), Fia Lőrnic. Az ág Lőrinccel kihal 1413-ban. Birtoka: Jahodnyk=Kisbisztricska, mely akkor felért Szklabinyáig, - visszaszáll a királyra. Utána birtokát a Neczpáliak kapják adományba, így kerül Kisbisztricska= Jahodnyk  Blatnyicai uradalomhoz! 

_ Ábrahám fiai: Pál és Egyed _____

Pál fiai: Jakab pap, Lőrinc 1391 Registrum, és Péter 1398

Lőrinc fiai: György, Jakab és Márton

Péter fia: János 1414. lány: Kisrákói Erzse 1410 Beniczkyné

 

          __Egyednek fiai: Barnabás, Miklós de Hank és Kristin __

Hank Barnabás  lánya Dorottya, 1388. akit elrabol, megszöktet Orosz Mihály Hradeki várkapitány.

Túrócban 1485 körül Jakab és Márton De Lehotka írva Kisrákón!

Ők nem az 1398-ban Lőrinc által említett fiai, György testvérei, öregen. Hanem:

1398-ban él  Kisrákón Jakab és Márton - György (Királylehota) testvérei, ők a Necpáli levéltár szerint 1411-ben király emberek is. De 1414-ben Kisrákói János elleni perbe csak Jakab van megidézve. Tehát Márton halott. Mivel ha élne, a bortokjogi per őt is érintené, tehát meg lenne idézve. De csak Jakab van megidézve. Ebből következik, hogy az 1485-ben Lehotkán jegyzett Jakab és Márton, az az életben maradt és 1414-ben perbe idézett Jakab fiai.

 

Ez időtájt nevezik át Kisrákót Királylehota (=Lehota) után Kis-Lehotára (=Lehotkára) Tehát ekkor György élt Királylehotán, Jakab és Márton Kisrákón éltek.  

 Két fő ág indul  1460 körül I. András ága és I. György ága

1504-ben Lehoczky János Túrócban királyi kinevezéssel "királyi ember" (Homo regius)

 

 Valóazínü  leazármazási tábla Csernyiktlől kezve:

               Csernyik (másként Urin =Vrin=Vorin =Uriel)

_________________________________________  

Ábrahám /Bubek/             Péter /Vriin= Urin= Uriel fia/Elesik 1292     

_________________________________        Prónayak oldalán/

 Egyed                                       Pál

fii:Barnabás,                       _________________________________

Kristián, Miklós                   Péter kir. udvarnok     Jakab pap és Lőrinc                                                                                                                                                                                                                     1391

Barnabás lánya Dorottya,        __________     _____________________  kitagadja apja, 1388.                 János 1414     György   Máron  és Jakab

örkösök 1390-ben a Kisrákóiak.     Erzse 1410      I       1411 +     1411

.                                                 /Beniczkyné/    I        Kinevezzett királyi

                                      folytatás lentebb        I           emberek

__________________________________________   _______________

György Királylehotán /Pereskedik a Szentiványaiakkal       Jakabnak fiai:

__________________                                                   Jskab és Márton

 Lehoczky János vitéz                    1486 öregen Kisrákón "De Lehotka"

Feketeerereg elöljárója +

                            Folytatás

 Péter fia János fia 1430 körül született  András IV. Tábla

_________________________________________________

 Máté szüetett kb. 1460 körül

 ___________________________________________

Ferenc  szül. kb. 1490.                                 Mátyás sz.kb 1490.

 ______________________________                _____________

 András        János +       Máté                      Menyhért, Ambróz

  Túróci ág Nagyrákón                                     Bálint alispán 1563.

                                                                          I

                Iv. táblán folytatás-------------  Bertosovje ág Királylehotán

 

 

 -------------

 1411-ben élt Jakabnak fiai: Jaka       b és Márton, 

___________________________

Jakab fia 1480-ban élt  Mihály királyi főember

_____________________________

János 1510  kirélyi föember (probus vir)

 

 ______________________

 

Mártonnak fia I. György  született kb 1460.

      I. Tábla /lásd folyt. II és III. táblán is/

____________________---------------------------

 

 

 

A Lehoczky leszármazási táblák a XV. század végétől:

                                        I. Tábla

                                          /  „A” Tábla /

         I. György szül kb. 1460 körül

_______________I____________________________________________________

Máté sz. kb.1480 körül          Lőrinc                 Márton           I. Imre/ sz 1490 körül

1511-12-ben megveszi         ____I____                                     folyt. a  III. táblán

a Tholtoktól Bisztricskai      Márton +              

részeiket 200+200 arany                                

örök áron

______I_____________________________________________________________

I. László /Királylehotai ág/            II. György /Bisztricskai ág, folyt. a II. táblán

______I_____________________________________

Dániel+        Kristóf       Lőrinc+         III. György /Nyitrába ágazás,  

             Fiai:                      1575. folyt. a II./b.  táblán       

_____________I____________________________________________

István                                          Mihály                                          V. György

___I____                                      ___I_____                                        ____I_________

Dávid                                         Mátyás                                         Márton    György +

___I__________             _________I_______________                __I_____

Pál          Dávid     Mihály+       János          László +                György

__I__       _I_____________         __I__              _______________I_____________    

Imre       Pál           György         István     Gáspár  György  Márton  András József

Ezredes    I             Szereden    ___I___    ____I___      ?                ?             ?            ?

/ Szahol/I                                   Ferenc      Miklós

                   I                                         ?                ?

    _______I_______________________________________________

FentebbiImre ezredes és György testvéreek harmadik testvérének, Pálnak fiai:

               ____  Dávid Királylehotán ; András Szereden; György +____

A szálfa értékesítése: Királylehotán indítják útnak a tutajokat, a Vág partján lévő, Pozsony megyei, Szereden osztják szét az Árvából és Liptóból érkező tutajok szálfáit, és innen szállítják a környező vidékekre. Dávid a fák útnak indítását intézi, testvére, András és korábban György nagybátyjuk is Szereden a fa partra rakását és értékesítését intézi.   A fentebbi sorokban kérdőjelezett, folytatandó ágak Királylehotán élnek. A III. táblán majd I. Imre fiai is, János a trencséni ág indítója kivételével, Királylehotán élnek, ők a "Lackovje ág", illetve a leszármazottak az országos nemesi összeíráskor 1754-55-ben itt jelentkeznek be, bár más városokban is élnek. !

 Az I. Tábla  /B táblája/ folytatás III. Györgytől /1575/

       

           III.  György fiai:

_____________I__________________________________________________

Ferenc                   VI. György +     László /Nyitrában/       Dániel 1638. osztozik   

___I____________        ____________I_____________         ____I_____________

László+    Ferenc+        Márton                          András         János Nyitrából Pestbe

                       .báró, tábornok  + 1712        Nyitrai kanonok        ---------------------------                                                                      ----------------------------------

          N.Mária          Mária Terézia                                                                                                                                                                                                     Itt a Nagy Ivánnál közölt táblázaton

                                       I                        Lehet , hogy 1 nsmzedék időrendbeli hézag van?

                                       I                                                                                                                                        _______II_______                                        József Sáriban 1766.         

                 N. Mária                M. Terézia                             1766-ban hírdeti ki     

        f.Spielenberg        F.Br Mittrovszky                          nemességét Túróc vm.

                                                                                                 Bizonyítványa alapján

                ______________________________________________I______________       

          János       József          István     Mihály     Mária     Kata    Veronika    Anna    

                                               Fejérben birtokos Rácz-Almáson

                                   Lehotzky István felesége Hrabovszky Ense

                              ___________I________________________________________

                               János sz. 1764 jun. 5.                                 József sz. Kecelen 1767.

                            Lakik Rácz-Almáson                                   Birtokos Rácz-Almáson

                             ________I_________                                   ____I_______________

                                      Mihály                                                János 1860. Danczer Bora

    _______________________                ____________________________________

Apollónia  Dániel  Ilka  Teréz     László  Erzse  Hermina  István Bora Ida Károly                         

 

Fentebb pirossal beírtam, hogy János, ki Nyitrából Pest vármegyébe költözött, utána lehet, hogy egy nemzedék hiányzik a táblázatból. De ez csak felületes látszat!

 Ha számolunk, jó a táblázat! 

Mert:

János apja, Dániel, 1638-ban osztozik testvéteivel! Ő ekkor kb. 30-40 éves!

János unokatestvére Márton báró és tábornok kb. 1650-1660  között születik, mert 1686-ban emelkedik Tábornokká, Esztergom, Buda és Szeged visszafoglalásakor. Ő előtte huszárkapiány, barátja és tán felettese Bottyán János, későbbi kuruc generális, akkor még császári ezredes, ők ketten tesznek alapítványt a nyitrai gimnázium alapításra. Tehát a török elleni nagy harcokban Márton tábornok 26-30 év körül van, 1705-ben kap bárói címet, Szászország és Bajorország generálisa a franciák elleni háborúban, 1712-ben hal meg párbajban, tehát ekkor még életerős katona, kb. 50-60 éves. 

Tehát:Unokatestvére, János vele egy nemzedék. születik szintén kb. 1650-1660 között. János fia József így 1690 körül születik, és 1766-ban hírdeti ki nemességét Túróc vm. bizonyítványaalapján, ekkor kb. 76 éves. Unokái, István fiai fel van tüntetve, hogy János Sárii lakos majd Rácz-Almási  birtokos 1764-ben születik, öccse József Keceli lakos 1767-ben születik.Tehát apjuk István, aki Fejérben, Rácz-Almáson birtokos 1720 körül születik. 

Tehát István testvérei: János, József és Mihály és lánytestvéreik is 1710-1720 körül születnek.

Ezen számítás alapján nincs hiányzó nemzedék a táblázaton.

1745-ben Soltvadkerten 7 , régen odaköltözött sváb család és 7 újonnan odaköltözött sváb család él, tehát ez a 14 sváb család népesítette újra a falut, melyet  Báró Orczy Lőrinc vett meg,  és szerződést kötött velök, hogy a bérlői legyenek. Ebből következik, hogy Soltvadkertre, majd Hartára is csak később költöztek át Kcelről és Sáriból a később ott szőlőket is bérlő és  jobbágytelkeket is bérlő, a nemességüket igazoló és azt kihírdető  Lehoczkyak. (Ma sok közülük Lehoczkinak írja magát. Albertibe más ágról, Nyitrából később költöztek le.(Láss Érsekújvári és Alberti Lehoczkyak!)

Csak később költöznek Soltvadkertre, Kecskemétre és Hartára. s tán János ágán is van  tótkomlósi ág. Mert Tótkomlóson is van Hrabovszky . István felesége Kecelen Hrabovszky Ense. 

1746-ban 8 Lehoczky van jegyezve Tótkomlóson. Tehát ha Kecelen János  1720 körül születik, akkor neki maximum 1 gyreke élhet 1746-ban. mert túl fiatal lenne ekkor még több gyerekhez.

Ebből logikusan következik, hogy a többiek mindenképpen Királylehotáról költöznek közvetlenül le. Az hogy a trencséni ágból lennének logikátlan, mert a Felső-Vadicson és Moyson birtokló trencsényi ág katolikus volt. A tótkomlósiak viszont lutheránusok. A többi ág közvetlenül Királylehota birtokközpontból való. Tehát a tótkomlósiak többsége Királylehotáról jött le Tótkomlósra.

Tehát részben az I. Táblán I. László ága: Lackovje ágon lehetnek, esetleg a III. Táblán: Lénárd  és Ferenc ágán vannnak. ( Lénárd egyik leszármazottja Tamás Királylehotán élt, fia : Ferenc 1780-ban Kecskenéten van jelezve a családfán!)

Tehát a Kecelen, Kiskunhalason, Soltvadkerten és Hartán élő ágazatok leszármazottai, az I. Táblán.  az 1766-ban nemességigazolást kihírdetett,  Sáriban élő József ágán vannak, valamint állítólag a békés-szentandrási és tótkomlósi egyik ágból is egy ág, a többi Királylehotáról leköltözött ág, de lehet hogy minden ág Királylehotáról települt ide.  Ezeken  a helyeken  a kihalt területek benépesítésekor, mint bérlők, jobbágytelkeket vesznek szerződéses használatba a leköltöző Lehoczkyak is.Egy-egy 40-50 holdas jobbágytelek kb. 200 méter X  1 kilométernyi terület, mely  szőlővel, gyümölccsel foglalkozva jövedelmező. Ezért szerződnek a felvidéki rokonsághoz tartozó Huszár családdal Keszegen, A Rudnyánszkyakkal Békésben, Solt-Vadkerten Lukács Antallal stb.     A földesúri kimutatásokban, a Könyvelésben, mint telkes jobbágy vannak ezeken a helyeken jegyezve, de ez nem azt jelenti, hogy ők ne lennének már nemesek, hanem mivel úrbéri területet bérelnek, ezért a korabeli szóhasználat és a feudális birtokviszony miatt neveztetnek így ezidőben a nemesi bérlők is.

_______

Keszegen, Nügrádban 1760 körül   "Miháy Jobbágy" és fia "zsellér " a hely földesúri jegyzékben. Ez a Mihály valószínáleg azonos a II. Táblán I. Mátyás ágán lévő azon Mihállyal, kinek a táblán a nagybátyja János 1754  Dunántúlon, Batranyában (1754.orsz. nemesi összerásban). Mihály a rokon Huszár családtól bérel szőlőbirtokot, melynek jogi elnevezése  " Úrbéri jobbágytelek." Ezért van a földesúri jegyzékben "Jobbágynak" írva, fia pedig "zsellér" mert önem bérel szőkőbirtokot, csak itt lakik.

Ők nem "jobbágyok", hanem ez csak a birtokjog neve. A Huszár család, mely itt földesúr, rokonuk, Túrócban is birtokos, nógrádi Keszegen szőlőbirtikot adott bérbe Mihálynak!  (Ne tévesszenek meg senkit a pontatlan történelem tanításból vett ismeretek!. Ez itt jogi kifejezés. Lásd lentebb a jogi elnevezésektől magyarázatomat!

 ________________________

Lehoczky András rendelkezik a tótkomlósi evabgélikusok egyházi anyakönyvi adataival 1746-ig visszamenőleg. Aki kéri az adatokat, azoknak megadja. email címe: lehobandi@gmail.com 

________________________

Figyelem! az alábbi listán a Pest vármegye nemesei sorába felvett és kihírdetett személyek vannak! A fenti leszármazási táblán  van József Sárii lakos, ki 1766-ban Túróc v.m. bizonyítványa  alapján hírdeti ki nemességét, és vétetik fel a megyei nemesek listájába. Az ő fiai, unokái már igazolva vannak, tehát nem kell igazolást kérniük és azt kihírdetniük.  

   Tehát a többi személy esetében aki az alábbi listán van, nagy valószínűség szerint, minden igazolás és kihírdetés egy-egy külön ágazatot jelent: 

 

 Borovszky: Magyarország vármegyéi:

 

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye:

 

 

 ____________________

 A KORABELI SZÓHASZNÁLATRÓL, A  JOGI ELNEVEZÉSEKRŐL  M AGYARÁZÓ JEGYZET: A régi magyar nyelvben a „jobbágy” jelentése = „vazallus” / értsd:” urának jobb keze”, a török-magyar jogubi= jobbak, kapitányok szóból ered. Az országos főméltóságok voltak az Árpád-korban a „jobbágyurak”, mert a király legfőbb „jobbkezei”, ebből lett később az „ország bárója” kifejezés;  a „királyi jobbágyok” voltak a király közvetlen familiárisai, a vármegyei nemes várjobbágyok voltak azok az előkelő vármegyei vezető réteghez tartozó helyi, partikuláris, nem országos nemesek, akik „Szent király szabadjainak is neveztettek” vagyis „akiket a Szent Király  tett szabaddá” és adott nekik vármegyei várhűbéres birtokot. S végül a sima várjobbágyok azok voltak, akiket későbbi királyok tettek megyei helyi nemessé, de ezek „szállásadó várjobbágyoknak is neveztettek, mert a királyi kíséretnek, ha ott járt, akkor szállást és ellátást kellett biztosítaniok; - szemben a nemes várjobbágyokkal, akik csak katonáskodással tartoztak a királynak, a megyés ispán zászlaja alatt. – A későbbi értelmű paraszt-jobbágy is kezdetben a földesurának katonáskodó kivételezett parasztgazda volt, akinek jobbágytelke is a hűbéri láncolat része.. Ez a hierarchikus szerkezet és elnevezésrendszer állott fenn az Árpád-házi királyok alatt. Később a földesúri magánjobbágyok közé emelkedtek a felszabadított rabszolgák és a különböző szerződésekkel idegenből ideköltöző parasztok is, s XIV. század közepétől már az ő nevük lett a jobbágy. De a jobbágytelek hűbéri értelmezése megmaradt jelentésében később is. Így, mikor a töröktől visszafoglalt területekre beköltöztek a Németországból, Felvidékről , Erdélyből stb. helyekről ideköltöző új lakosok, akkor ők a visszaszerzett területek új földesuraival olyan szerződéseket kötöttek, amely alapján nem kellett nekik különböző jobbágyi szolgáltatásokat végezni, mint például a robot, az adót is sokszor egy összegben, bérleményi díjként fizették meg. /Mint korábban is, a földesúri függésű mezővárosok is, mint például Debrecen., melynek civisei jogilag jobbágyok voltak./

 

Ezek az elnevezések majd 1848. után szűnnek meg, amikortól már az úrbéri területek bérletét bérletnek nevezik majd. Az 1514. évi parasztlázadás büntetéseként elrendelt „örökös jobbágyság” fogalma, mely a Werbőczy törvénykönyvben is benne foglaltatik, rájuk nem vonatkozik. Ők a „szabad jobbágyok”, mert birtokuk úrbéri telek, de ők maguk születésük alapján szabadok. Ezen logika alapján költöznek nemes emberek is ekkor már a néptelen területekre, mint bérlő. Ez lesz az új kisnemesi jogviszony is. /Korábbi sorokban már mondottuk: Mivel a „jobbágy” szó a középkorban is vazallust jelentett, /értsed: „urának jobb keze”!/  A Lehoczky-család Alföldre költözött tagjai, mint nemesek, különböző méretű jobbágytelkek bérlői, a szerződésnek megfelelő éves, vagy egyszerre többéves bérletet fizetnek a földekért. Tudni kell azt, hogy egy „jobbágytelek” ez időben az alföldön 40-50 hold körül van, mely 200 méterszer 1 kilométer körül van. Több ilyen terület egyben megfelelő jövedelmet biztosít!  - Békés-Szent-Andráson és  Tótkomlóson is a szerződött "jobbágytelkek" 40-60 körül votak darabonként!

A földek megművelés nélkül értéktelenek voltak, ezért adták bérbe a földeket akkori megnevezésként még "jobbágytelkeket", a török megszállás utáni időkben  a visszaszerzett területek örökösei, az új földesurak.

Pest vármegyében a Felvidékről leköltözött ágazatok az eredeti vármegyéktől nemességigazolást kértek, és Pest vármegyében kihírdették, így bizonyítottan már közismert nemesek lettek, és nemesi jogaikkal éltek. A "jobbágytelek" bérleti viszony csak megnevezés, régi jogi gondolkodás szerint, de a birtok szabad bérlemény!

 Ugyanez  volt igaz Békés vármegyében is, Békés -Szent-Andráson és Tótkomlóson, - Szarvason pedig vásárolt Lehoczky birtokok voltak.

 Békés vármegyében az ideköltözött rész-ágazatok külön nem kértek az eredeti vármegyéktől nemesi igazolást, mivel Békés vármegyében a Lehoczky családnak kihírdetett nemességű megyei hivatalokat betöltő tagjai is voltak, akik bizonyították, a tótkomlósi és szent-andrási birtokbérlők nemességét!

A megyei hivatalokat a II.Táblán lévő II.Lszló vanalán, a Bisztricskai ágon lévő  Lehoczky Dániel megyei követ és híres ügyvéd fiai András( Stemmatographia) írója és testvére Pál töltöttek be. A szarvasi és tótkomlósi Lehoczkyak nemességét ők igazolták, így nem kellett  a felvidéki vármegyéktől nemeségigazolást kérniük és az kihírdetniük, mert nemességük köztudott volt.

Közülük lásd alább: 

Lehoczky Dániel, a híres ügyvéd Békés Vármegyének követe volt a pozsonyi országgyűlésben. 

Előbbi András, Stemmatographia  írója a dunántúli kerületi tábla bírája is volt, sok vármegye tiszteletbeli táblabírája is, és Pozsony vármegye országgyűlési követe is.

 

 

Lehoczky József:A királylehotai, kisrákói és bisztricskai

Lehoczky család története 

Országos Széchényi Könyvtár: ISBN 978-615-02-0132-0  -   az Országos Elektronikus Könyvtárban (MEK) Letölthető és másolható!  

A Könyv itt olvasható az Országos Elektronikus Könyvtárban,  letölthető és másolható:

A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky család története / Lehoczky József

 https://mek.oszk.hu/25600/25647/

 Magyar lovagkönyv : a feudalizmus kézikönyve / Lehoczky József

 https://mek.oszk.hu/25600/25646/

 

 

Itt is olvasható: A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség  http://lehoczkykronika.hupont.hu/

 Lehoczki Henrik és Lehoczky Miklós munkájában a soltvadkerti ágazat leszármazási adatai és a Pest vármegyében 1762-ben kihírdetett, Túróc vrmegyétől kért  nemességigazolás iratai láthatók. Továbbá a Csernyiknek adott IV. Béla király általi oklevél két példányának két fényképe. Az okleveleket Lehoczki Henrik fordította magyarra, Dr. Kredics László könyvtárigazgató lektorálta. Tehát számos értékes adatot tartalmaz a PDF -ben olvasható munka. Sok adat lett itt összegyűjtve. De régebbi más téves munkák tévedései is, és azokból eredő hibás következtetések is itt át lettek véve.-A fenti könyv, ezen hibákat is korrigálja:

Lehoczki Henrik és Lehoczky Miklós fentebb említett munkája itt érhető el:

(PDF) A Kisrákói, bisztricskai és alsórásztokai,lehoczkykronika.hu/lehoczkycsaladfa.pdf · A Kisrákói, bisztricskai és alsórásztokai, másnéven lehotkai Lehoczky nemzetség szétágazása - DOKUMEN.TIPS

 

 (PDF) A Kisrákói, bisztricskai és alsórásztokai,lehoczkykronika.hu/lehoczkycsaladfa.pdf · A Kisrákói, bisztricskai és alsórásztokai, másnéven lehotkai Lehoczky nemzetség szétágazása - DOKUMEN.TIPS

https://dokumen.tips/documents/a-kisrki-bisztricskai-s-alsrsztokai-a-kisrki-bisztricskai-s-alsrsztokai.html?page=12

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: 3.oldal Lehoczky családfák IV. Béla idejétől és az I.TÁBLA (I.György, III. György)
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat