Tehát adataim alapján én így állítom fel a Lehoczkyak családfáját 1230-tól:
A fenti kis táblán Egyed fiai: Barnabás, Miklós és Krisztián De Hank / az 1361- évi oklevélen De Ganh/
A "De" helyett "És" olvasása hibás!
Mint az első oldalon írtam a nemzetség neve Hank, rokonok a Hank "Polkó"/ "Lengyel"/ Bence utódok a liptói: Szentiványi, Pongrácz, Pottornyay, Smrecsányi és Nádasdi Baán családok, valamint a túróci Prónay család és a későbbi +körmöci uradalom+ eredeti és jogos urai, a Csepcsény-Muthnna- erdei családok!
Többit lásd első oldalon! valamint a 11. oldalon, 12. oldalon, 13. oldalon és 26. oldalon!
Rechk comes testvére vagy unokatestvére Kozma.
__Kozma fiai:______
Csernyik/1244/-Lork comes 1284 --Beke
Csernyik fia: Ábrahám_
Beke fia:János 1324 __
Lorknak fia vagy unokája Egyed, másik unokája György és annak fia Kisbesztercén Jahodnyki János 1391____
_ Ábrahám fia: Pál __
Pál fiai: Jakab pap, Lőrinc 1391 Registrum, és Péter 1398
Lőrinc fia János 1414. Kisrákói Erzse 1410. Beniczkyné
Beke fia János örökösei Senicei Tholtok.
__Egyednek fiai: Barnabás, Miklós de Hank és Kristin __
Hank Barnabás fia Királylehotai György 1420 és lánya Dorottya, 1388. akit elrabol, megszöktet Orosz Mihály Hradeki várkapitány.
Túrócban 1475 körül Jakab és Márton De Lehotka Kisrákón!
Ez időtájt örökli a Kisrákói ág királylehotát
Két fő ág indul 1460 körül I. András ága és I. György ága
1504-ben Lehoczky János Túrócban királyi kinevezéssel "királyi ember"
A Lehoczky leszármazási táblák a XV. század végétől:
I. Tábla
/ „A” Tábla /
I. György szül kb. 1460 körül
_______________I____________________________________________________
Máté sz. kb.1480 körül Lőrinc Márton I. Imre/sz1490 körül
1511-12-ben megveszi ____I____ ____I_____ folyt. a III. táblán
a Tholtoktól Bisztricskai Márton + Bálint?
részeiket 200+200 arany alispán 1560-ban /?/
örök áron
______I_____________________________________________________________
I. László /Királylehotai ág/ II. György /Bisztricskai ág, folyt. a II. táblán
______I_____________________________________
Dániel+ Kristóf Lőrinc+ III. György /Nyitrába ágazás, Lihotzky de
Fiai: Lihotka 1575. folyt. a II./b. táblán
_____________I____________________________________________
István Mihály V. György
___I____ ___I_____ ____I_________
Dávid Mátyás Márton György +
___I__________ _________I_______________ __I_____
Pál Dávid Mihály+ János László + György
__I__ _I_____________ __I__ _______________I_____________
Imre Pál György István Gáspár György Márton András József
Ezredes I Szereden ___I___ ____I___ ? ? ? ?
/ Szahol/I Ferenc Miklós
I ? ?
_______I_______________________________________________
FentebbiImre ezredes és György testvéreek harmadik testvérének, Pálnak fiai:
____ Dávid Királylehotán ; András Szereden; György +____
A szálfa értékesítése: Királylehotán indítják útnak a tutajokat, a Vág partján lévő, Pozsony megyei, Szereden osztják szét az Árvából és Liptóból érkező tutajok szálfáit, és innen szállítják a környező vidékekre. Dávid a fák útnak indítását intézi, testvére, András és korábban György nagybátyjuk is Szereden a fa partra rakását és értékesítését intézi. A fentebbi sorokban kérdőjelezett, folytatandó ágak Királylehotán élnek. A III. táblán majd I. Imre fiai is, János a trencséni ág indítója kivételével, Királylehotán élnek, illetve a leszármazottak az országos nemesi összeíráskor 1754-55-ben itt jelentkeznek be, bár más városokban is élnek. Valószínűleg a I/b tábla 1754/55-ben élő személyei is Királylehotán vannak jegyezve az összeíráskor, mivel ekkor még nem iratkoztak át a Pest-Pilis-Ssolt-Kiskun vármegyei jegyzékbe, sem a Békési nemesi jegyzékbe!
Az I. Tábla /B táblája/ folytatás III. Györgytől /1575/
III. György fiai:
_____________I__________________________________________________
Ferenc VI. György + László /Nyitrában/ Dániel 1638. osztozik
___I____________ ____________I_____________ ____I_____________
László+ Ferenc+ Márton András János Nyitrából Pestbe
Báró, tábornok Nyitrai kanonok ____I_____________
________I_______ József Sáriban 1766.
N. Mária M. Terézia 1766-ban hírdeti ki
f.Spielenberg F.Br Mittrovszky nemességét Túróc vm.
Bizonyítványa alapján
______________________________________________I______________
János József István Mihály Mária Kata Veronika Anna
Fejérben birtokos Rácz-Almáson
Lehotzky István felesége Hrabovszky Ense
___________I________________________________________
János sz. 1764 jun. 5. József sz. Kecelen 1767.
Lakik Rácz-Almáson Birtokos Rácz-Almáson
________I_________ ____I_______________
Mihály János 1860. Danczer Bora
_______________________ ____________________________________
Apollónia Dániel Ilka Teréz László Erzse Hermina István Bora Ida Károly
Ezen az ágon vannak a Kecelen, Kiskunhalason, Soltvadkerten és Hartán élő ágazatok leszármazottai, valamint állítólag a békés-szentandrási és tótkomlósi egyik ág, s a nógrádi keszegi ág. /?/ Ezeken a helyeken a kihalt területek benépesítésekor, mint bérlők, jobbágytelkeket vesznek szerződéses használatba a leköltöző Lehoczkyak is.Egy-egy 40-50 holdas jobbágytelek kb. 200 méter X 1 kilométernyi terület, mely szőlővel, gyümölccsel foglalkozva jövedelmező. Ezért szerződnek a felvidéki rokonsághoz tartozó Huszár családdal Keszegen, A Rudnyánszkyakkal Békésben, Solt-Vadkerten Lukács Antallal stb. A földesúri kimutatásokban, a Könyvelésben, mint telkes jobbágy vannak ezeken a helyeken jegyezve, de ez nem azt jelenti, hogy ők ne lennének már nemesek, hanem mivel úrbéri területet bérelnek, ezért a korabeli szóhasználat és a feudális birtokviszony miatt neveztetnek így ezidőben a nemesi bérlők is. /A régi magyar nyelvben a „jobbágy” jelentése = „vazallus” / értsd:” urának jobb keze”, a török-magyar jogubi= jobbak, kapitányok szóból ered. Az országos főméltóságok voltak az Árpád-korban a „jobbágyurak”, mert a király legfőbb „jobbkezei”, ebből lett később az „ország bárója” kifejezés; a „királyi jobbágyok” voltak a király közvetlen familiárisai, a vármegyei nemes várjobbágyok voltak azok az előkelő vármegyei vezető réteghez tartozó helyi, partikuláris, nem országos nemesek, akik „Szent király szabadjainak is neveztettek” vagyis „akiket a Szent Király tett szabaddá” és adott nekik vármegyei várhűbéres birtokot. S végül a sima várjobbágyok azok voltak, akiket későbbi királyok tettek megyei helyi nemessé, de ezek „szállásadó várjobbágyoknak is neveztettek, mert a királyi kíséretnek, ha ott járt, akkor szállást és ellátást kellett biztosítaniok; - szemben a nemes várjobbágyokkal, akik csak katonáskodással tartoztak a királynak, a megyés ispán zászlaja alatt. – A későbbi értelmű paraszt-jobbágy is kezdetben a földesurának katonáskodó kivételezett parasztgazda volt, akinek jobbágytelke is a hűbéri láncolat része.. Ez a hierarchikus szerkezet és elnevezésrendszer állott fenn az Árpád-házi királyok alatt. Később a földesúri magánjobbágyok közé emelkedtek a felszabadított rabszolgák és a különböző szerződésekkel idegenből ideköltöző parasztok is, s XIV. század közepétől már az ő nevük lett a jobbágy. De a jobbágytelek hűbéri értelmezése megmaradt jelentésében később is. Így, mikor a töröktől visszafoglalt területekre beköltöztek a Németországból, Felvidékről , Erdélyből stb. helyekről ideköltöző új lakosok, akkor ők a visszaszerzett területek új földesuraival olyan szerződéseket kötöttek, amely alapján nem kellett nekik különböző jobbágyi szolgáltatásokat végezni, mint például a robot, az adót is sokszor egy összegben, bérleményi díjként fizették meg. /Mint korábban is, a földesúri függésű mezővárosok is, mint például Debrecen., melynek civisei jogilag jobbágyok voltak./ Ezek az elnevezések majd 1848. után szűnnek meg, amikortól már az úrbéri területek bérletét bérletnek nevezik majd. Az 1514. évi parasztlázadás büntetéseként elrendelt „örökös jobbágyság” fogalma, mely a Werbőczy törvénykönyvben is benne foglaltatik, rájuk nem vonatkozik. Ők a „szabad jobbágyok”, mert birtokuk úrbéri telek, de ők maguk születésük alapján szabadok. Ezen logika alapján költöznek nemes emberek is ekkor már a néptelen területekre, mint bérlő. Ez lesz az új kisnemesi jogviszony is. /Korábbi sorokban már mondottuk: Mivel a „jobbágy” szó a középkorban is vazallust jelentett, /értsed: „urának jobb keze”!/ A Lehoczky-család Alföldre költözött tagjai, mint nemesek, különböző méretű jobbágytelkek bérlői, a szerződésnek megfelelő éves, vagy egyszerre többéves bérletet fizetnek a földekért. Tudni kell azt, hogy egy „jobbágytelek” ez időben 40 hold körül van, mely 200 méterszer 1 kilométer körül van. Több ilyen terület egyben megfelelő jövedelmet biztosít! -
A Keceliekből száérmazik Dr. Lehoczky István ága, akinek lánya és unokái a XII. kerületi Orbánhegyi úton laknak, őket nem keresték meg Lehoczky Miklós és Lehoczki Henrik a családfa összeállításakor! Pedig ők is Keceli ág! Ők a Királylehotai előnevet használták, a falon pedig ott van náluk a nagy kovácsoltdomborművű szarvasos címer!
Egy ág a Felvidékről a Jászságba is költözött, Jász-Jákóhalmára, s felvették a jászkun jogokat.