Ezen az oldalon a Túróci Registrum Bisztricska "Super BYstricia" szövegének a fordítása olvasható. /A Kisrákóra vonatkozó "Terra Rakouch" szövegidézet és annak magyar fordítása az első oldalon már közölve volt! A Kisrákóra és Királylehotára vonatkozó 1361. és 1390. évi adománylevelek fényképe is, latin szövege is, és magyar fordítása is, és I. Ferdinánd király 1552. évi adománylevelének magyarra forditott szövege, és átiratának a fényképe  a 2. oldalon található!/  

 Az ezen a  12. oldalon említett adatokhoz  nézd meg a 13. oldalon közölt túróci birtoktérképeket is! 

Továbbá nézd meg a 26. oldalon lévő Rechk comes rokonsága lervéltárhoz írt jegyzeteimet is!

        A következő rövid összefoglaló írásom ismerteti a családtörténeti röviden összefoglalt adatokat, valamint a könyvekben és némely helyeken megjelent tévedések korrigálását.

    Felhívom a figyelmet, egyes megjelent tévedésekre; mint pld. A családról több régi könyvben így írták:" Lehoczky /lehotai vagy kisrákói és bisztricskai, valamint királylehotai/ család egyike Túróc-megye legrégebbi családainak, melyet IV. Béla nemesített meg." - Ez így nem pontos! - Nem "megnemesítette", hanem csak "megerősítette" a korábban is nemes családot. Csernyik korábban is nemes volt, pontosabban "királyi jobbágy"  azaz királyi hűbéres! Aki IV. Bélától, azért kapott adományt, mert fiatal kora óta híven szolgálta őt, mint "hírvivő"/=" nunc"/ és kitartott mellette a nehéz napokban is / értsd az osztrák herceg fogságában is!/ Méltó adományként adta a Mefrik halála után gazdátlanná és a királyra visszaszállt birtokot: Terra Rakouchot! Vagyis szabad birtokot kapott, melyen még katonai szolgálat kötelezettsége sem volt.

 

Abban az időben még nem "adományoztak nemességet", ez csak a későbbi idők terméke, amikor már birtok nélkül adományozták azt, különösképpen az armalista nemesek korában, a XVII. század végétől.

 

Az Árpádok korában a birtok adományozása volt a nemesítés, ez adta a jogokat. A birtok jogi helyzete adta azt, hogy országos nemes-e valaki, vagy a birtok jogállása alapján a várispánság fennhatósága alá tartozik.

 

A várispánsághoz tartozó birtokon birtokló neve "várjobbágy" volt. Aki várjobbágy volt, ha teljesen szabaddá lett, és a várispánságtól független birtokot kopott, akkor a király kiemelte a várispán szolgálata alól.

A várispán alá tartozás csak annyiban tért el az igazi "királyi jobbágytól", - a nemestől,- hogy a várispán zászlaja alatt kellett hadba vonulnia amikor háború volt.

 

A "királyi jobbágy", akinek a birtoka nem tartozott a várispán fennhatósága alá, az háború esetén a király oldalán ment hadba! A megyében voltak olyan "királyi  jobbágyok" is, akiknek a földjén "feltételes szolgálat kötelezettsége" is volt,  a birtoklás kötelezettsége volt az, hogy hadba kellett menni a király oldalán! 

  Túróc megyében jogállásuk szerint voltak várjobbágyok is, akik a Zólyomi ispán alá tartoztak, és a király alá közvetlenül tartozó "királyi jobbágyok" is, azaz királyi hűbéresek,--- ők összességében voltak a " jobbágyfiuk" ,-helytelen forditással, mert a " filii jobbagii" helyes forditása: " jobbágyok fiai",- vagyis "hűbéresek fiai" ! A SZÖVEGEK A KIRÁLYI JOBBÁGYOKAT ÉS A VÁRJOBBÁGYOKAT IS A" FILII IOBBAGII" KÖZÖS NÉVVEL NEVEZIK.

 

Csernyik az adománylevélben nem lett "kiemelve" sem a "várjobbágyi szolgálat alól", sem a birtok nem lett "Kiemelve a várpispán fennhatósága alól", mert szabad volt, nem tartozott a várispán fennhatósága alá! És a birtok amit kapott, egy katonai kötelezettségtől is mentes, szabad birtok volt, tehát országos nemesi birtoknak tekinthető. Bár a Zólyomi várispánság alá tartozó megyékben: Túróc, Liptó, Árva területén a birtokosok akkoriban  még egy elkülönült külön tartományban birtokoltak, mivel ez nagy erdők övezte terület volt, még nem volt kialakulva teljesen a közigazgatás.  Túróc élén a zólyomi ispán alá tartozó  megyés ispán volt már ugyan megnevezve 1001-ben is, de ő a Procurator Zolomiensis =Zólyomi Procurator = Zólyomi Kormányzó   alá tartozó comes volt. Inkább katonai előljáró, mert az itt élő királyi jobbágyok és várjobbágyok is a határ védelmét látták el elsősorban!

   Ezért ebben a külön tartományában az országnak, még nem tekinthetőek emiatt teljesen országos nemesnek a legelőkelőbb családok sem, mint a Hank nemzetséghez tartozó családok: Rechk / Raak/ rokonság, Hank rokonság, Senicei rokonság sem, bár "királyi jobbágyok", tehát a várispántól függetlenek, szabadok, csak a király alá tartoznak. De vendég nemesek , mint ahogy azt 1263-ban a Pongrácz, Szentiványi, Pottornyay, Szmrecsányi, Nádasdi Baán család  ősének adott oklevélben írja is a király, hogy a" kiemeli a vendég nemesek számából, és az ország eredeti / originalis/ nemeseinek  a sorába sorozza",  valószínűleg ugyan csak megerősítőleg, de oklevélben ez ott először van megfogalmazva. A család már bírt 1230-ban is Magyarfalun is királyi adománylevélben! / Beuch Hauch Palik/ van adományozottnak írva az adománylevélben!/ Rechk is már bírta 1230-ban Soszócot és Újfalut Túrócban. Lásd a  részleteket a Rechk comes levéltárnál, a 26. oldalon!  

Liptó ez időtől, a XIII. század végétől kezd külön megye lenni, de továbbra is még a Zólyomi Procurátor alatt. Bagomer comes aki az előbbi adománylevélben szerepelt a Liptói kásőbbi jegyzőkönyvekben már " liptói főispánnak" van írva. Liptó területe korábban Znió alá, a Túróci vár alá tartozott. / Mely szintén a Zólyomi Procurator alá tartozott!/

Visszatérve Csernyik adományleveléhez, ő már azzal az adománnyal országos nemesnek tekinthető, de mint mondtam, korábban is tényleges nemes volt, mint az itteni többi vendég nemes "királyi jobbágy" is. Csak a király mellett ment hadba. És nem az ispán oldalán! Ráadásul, előkelő volt, mert a király szárnysegédje volt fiatal kora óta. Az adománylevélből ez kiderül, mert a "nunc"= "hírvivő" szó azt jelenti, hogy a királynak hozza a híreket, és a király parancsait  továbbítja,- azon kívül a király mellett volt "még a nehéz napokban is",- vagyis az osztrák herceg fogságában is, tehát ez a hírvivői szolgálata az szárnysegédi szolgálat volt, -ami csak előkelő embert illetett meg!

   Az adománylevélben nincs szó címeradományozásról, mert ez abban az időben nem volt szokásban,- először címert oklevélben Magyarországon 1326-ban adtak. Lásd az első oldalon erről már írtam!

  Csernyik testvérei: Lork és Beke nincs említve az oklevélben. De az 1293. évi iraton, a Rechk -levéltárban / 26. oldal. és ezen az oldalon lenn!/ Látható, hogy Lork, azaz Kozma fia Lauren comes tanúnak úgy van kijelölve a birtokperben, hogy  "60 hozzá hasonló túróci, sárosi és szepesi nemessel " együtt kell esküt tennie. És 1284-ben mint nemes kap birtokot Kisbesztercén, nem kell külön kiemelni a várjobbágyok közül. Ugyanígy kap adományt Beke fia János is 1324-ben Besztercére. Tehát a család 1244 előtt is nemes volt. Lásd a feudális hierarchiát, itt a 27. oldalon, és még az ide vonatkozó  egyéb jegyzeteket a 26. oldalon!

 A Terra Rakouch birtok korábbi földesura Mefrik volt, akinek örkös nélküli halála után került "Rákóc birtok" (Terra Rakouc) IV. Béla király kezébe, és így adja a birtokot, "mint gazdátlanná vált birtokot" Csernyiknek. (Csernik=Cernek= Urin=Vorin =Vrin néven is máshol!)

    Mefrik, neve alapján, mely a Metód keresztnév változata, valószínűleg szintén a Hank familia rokonsághoz tartozott. Csernyik testvére, Lork (Lauren comes) valószínűleg erre a régi  öröklési jogalapra hívatkozva foglalta el a Zanasán birtokot 1283-ban a Rakovszkyak őseitől, erőszakkal.((A Zanasánra vonatkozó iratok a Túróci regesztrákban: "Urinnak bátyja (Frater), Lorand hatalmaskodólag elfoglalta a területet!)) Ezért lett ennek a területnek, Zanasánnak, a neve Nagy Rákó.  De aztán Lork nagybátyja, Rechk comes, akkori blatnyicai várnagy és Túróci főispán közbenjárására IV. László király cserébe Lauren comesnek adta Kis-Bysztricskát (Jahodnikot) 1284-ben,- miután visszaadta Zanasánt a Rakovszky ősöknek, akik aztán annak a visszadott birtoknak egy részét adták el Latibor fia Jakabnak, a Féja család ősének. (Ez lett tévesen úgy írva Bél Mátyás Notitia Nova című munkájában, hogy ez a terület lett " Kisrákó". Mely téves állítás. Kisrákó birtok eredetileg az egész a Terra Rakouch terület, az amit Csernyiknek adott IV. Béla 1244 nov. 22-én. Ez a mai Nagyrákó falu északi határától a mai Valentfalva északi határpontjáig tartott. ( Olvasd Csernyik Terra Rakouch adománylevelét!) A Zanasán birtok, melynek későbbi neve Nagyrákó birtok lett, félkörívben körül ölelte Terra Rakouchot. Ennek a déli része a "Nagyrákói Féja család" része, melyet szintén, később is Nagyrákónak neveztek! 

 A mai Kisrákó falu, pontosabban település, ma már csak udvarház, 1475-ben szerepel először Lehotka néven, ahol Jakab és Márton De Lehotka vannak írva a Lehoczkyak akkori itt élő ősei. A település Királylehota neve után lett átkeresztelve ezidőben Kis-Lehotára (Lehotkára),- mivel a család központja ekkor már Királylehota lett! 

Miután 1388-ban Hank Barnabás lányát, Dorottyát (Dorothea) megszöktette a Hradeki várkapitány, Orosz Mihály, aki így próbálta megszerezni Királylehotát,- Hank Barnabás Zsigmond királytól 1390-ben új megerősítést kért Királylehota birtokára örök időre, melyet azelőtt, 1361-ben Nagy Lajos király adott a örök időre a családnak. Ezután Hank Barnabás unokaöccsei, a Rákón élő "Rákói Pálnak fia" Lőrinc fiai: Jakab, Márton és György, valamint  Lőrinc testvérének, "Kisrákói Pálnak" fia Péternek János fia örökölték Királylehotát. 

(Lásd. Túróci registrum " Super Terra Rakouch" birtokigazolást: Item domini Jacobus sacerdos et Laurentius filii Pauli= Itt urak Jakab pap és Lőrinc, Pálnak fiai. Terra Rakouchot IV. Béla király adta Csernyiknek"- mely szöveg mutatja, hogy ők a Lehoczkyak ősei, és nem a Rakovszkyakhoz tartoznak! Továbbá lásd:  a Túróci Convent irataiban:

"Rákói Pál fia Lőrinc,- Jakab, Márton és György fiai neveiben eltiltja Pétert, Kisrákói Pálnak fiát, kisrákói birtokrésze eladásától!

 A Rakovszkyaknak semmi joguk nem volt Kisrákón, tehát ők nem tilthattak el senkit a birtok eladásától, csak Csernyik leszárnazottai! Tehát itt mind Lehoczky ősökről van szó. Ők örökölték Királylehotát is! 1475-ben Lehotán Jakab és Márton De Lehotka,- ezen személyek közül ketten, már öregen.  

KisBysztricska( Jahodnik birtokába 1284-ben Lauren comest, nagybátyja, Rechk comes, mint királyi megbízott, akkori Túróci főispán iktatta be.

Lork leszármazottai már nem örökölték királylehotát, mert a XIV. század végén kihalt az ágazat.

 

Továbbá korrigálnom kell a Túróci Registrum  Super Bystricia fejezetben a szöveg rossz értelmezéséből következett azon tévedést, hogy „Péternek a fia Beke”. Az is tévedés, hogy vásárolta 1286-ban Kisrákót a Rakovszkyaktól.” Nemcsak hogy nem vásárolta, de Beke testvére Csernyik kapta azt adományba 1244-ben, fél évvel korábban, mint a Rakovszkyak Zanasánt!  / Nagy Iván:  Magyarország családai, pótkötetében ez áll a "draskóczi Laszkáry család" címszó alatt: „Túrócban Laszkár helységet 1255-ben Porschnak fia, Latibor kapta IV. Bélától adományba, Latibor fia Jakab 1286-ban Kisrákót, vagy Lehotkát is megszerezte, mint ezt Bél Mátyás Notitia nova Hung. II.340. és 341. lapján olvasható, de ezektől a Laszkáry család eredetét nem lehet venni.” –  Ezt az adatot nem szabad a Lehoczky családhoz sem értelmezni! – Továbbá nem Kisrákót szerezte meg Porch fia Latibor fia Jakab, hanem az akkori Zanasán falu felé eső részt, Laszkár mellett! / vagy a mai Nagyrákó melletti részt! /

A Rechk comes és rokonsága levéltár és a  Vladár családnál közölt, Vladár Károly által a XIX. század elején összeállított családfa összevetéséből kitűnt nekem, hogy a Szász Lovagi eredetű ágazatban, vagyis a Kiscsepcsényi és Középmuthnai vonalon az egyik személy akkoriban Porch,/ Poruch/ tehát lehet, hogy ide kapcsolódik a Zanasáni birtokrész eladásánál szereplő Latibor fia Jakab nagyapja Porch! 

Továbbá ugyanitt olvasható a Nagy Iván: Mo. Családai pótkötetben a következő Lehoczky címszó alatt: „ 1245-ben a Rakovszky család elődei Márton és László udvari káplán a nagy kiterjedésű Zanasánt, vagy Zakuzsánt kapták. Utóbb 1286-ban Rakow birtoka egy részét Bekének eladván e rész Kis-Rákónak neveztetett el, másképpen Lehotkának, s a család, amely azt megvette, innen Lehoczkynak hívattatott és a Lehoczky családnak megalapítója lett.” – Nos, ez egy teljes valótlanság! Mivel Kisrákót, amely az időben, 1244-ben, mikor Csernyik kapta adományba IV. Bélától, még Terra Rakouchnak neveztetett, és fél évvel korábban kapta azt adományba, mint a Rakovszky ősök Zanasánt, más néven Zakuzsánt, mely a hatalmas területnek, melyet Nagy Rákónak is neveztek, egy települése volt. Az igaz ugyan, hogy adtak el belőle 1286-ban, de nem Bekének / ráadásul nem „Péter fia Bekének”, mint azt helyenként tévesen olvasható/, hanem Porsch fia Latibor fiának, Jakabnak adták el Zanasán birtok déli részét, / vagy a mai Nagyrákó melletti részen, - ez ma már pontosan nem tudható/ annak aki 1255-ben Laszkárt kapta IV. Bélától, mint fentebb Bél Mátyás Notitia nova Hung. című munkájára hivatkozik Nagy Iván , és igenis lehet, hogy Laszkáry család őseiről van szó, mert semmiképpen sem a Lehoczkyak őséről. Lásd, néhány mondattal feljebb, az ide fűzött megjegyzésemet! Mert lehet, hogy így ezen rokonság által összefüggés van a Raak nemzetséggel is! Lásd Rechk comes / Raak más néven/ és rokonsága már birtokolt 1230 előtt is, a délebbre lévő szomszédos területen, Soszócon és Újfalun! 

A család nem vásárolta Kisrákót a Rakovszkyaktól! Hazugság!   A Csernyiknek szóló 1244. év nov. 22- i adománylevél  szövege szerint Terra Rakouch, azaz Kisrákó felért a Blatnyica patak és  a Túróc folyó összefolyásáig, elhaladt keleten a "Ribe vize" mentén egy "Vörös Fenyőnek" nevezett helyig, itt  dél felé, majd nyugatra fordulva érte el egy Hradek nevű kis földvárnál a Túróc folyót ismét! Ettől a ponttól délre volt Zanasán falu és a mai Laszkár is, ami  szomszédos volt Zanasánnal! A mai Nagy Rákó, Terra Rakouch területén volt!

 

   Megjegyzem még, hogy ami Nagy Ivánnál Rakovszky fejezetben, Rakovszky közlés alapján így van írva: "1363-ban I. Lajos király Rákói Mátyásnak, Rákói Pál fiának / Rak et Palus  filii Mathiae de Rakow/ nemességét megerősíté."  -- nemcsak, hogy a fordítás helytelen, mert a szöveg fordítása helyesen:" Rák és Pál fiai Mátyás de Rakownak" hanem a valóságos adat ez a Túróci Registrum  82. oldalán is szerepel: 

 1363. okt. 3. Nagy Lajos Király Mátyás fiait Rákot és Pált a nemesek közé sorozza, és nagyatyjának, Latibor fia Jakab által László fia Lászlótól 9 márkáért vásárolt Zanasán birtokában fekvő területet a feltételes szolgálat alól felszabadítja!" 

Értsd ez alatt a "feltételes szolgálat" alatt, hogy voltak a megyében olyan birtokok, melyekhez az adományozáskor katonai szolgálat kötelezettségét is feltételül szabták! /Tehát Porch fia Latibor fia Jakab utódjáról esik itt szó, de az irat benn van a Rakovszky levéltárban!/

 Tehát mégegyszer:

A Rakovszky család ősei: Márton és László udvari káplán csak  IV. Béla királytól a Lehoczkyak ősének, Csernyiknek Terra Rakouchra tett adománya után fél évvel később, 1245-ben, év elején, kapták a nagy kiterjedésű Zanasánt, vagy Zakuzsánt, mely körül ölelte a Csernyiknek adott Terra Rakouch birtokot. A XIV. században a helynevek változásakor a Kisrákótól délre lévő Zanasán falu eltűnt és az északi birtokdarab lett Rakow= Nagyrákó, -míg Terra Rakouch neve volt= Rákóc-föld= Kisrákó= Rakovec. A Mai Nagyrákó falu is Lehoczky birtokon volt! A Rakovszkyak birtokcsere szerződéseket írtak, osztozkodtak, és a  Kisrákóiakkal / Lehoczkyakkal/ is pereskedtek. Mindenesetre ez vezetett későbbi félreértelmezésekre a családok részéről is, és később a történészek részéről is. Ez vezetett a XIV. század végén azon pereskedésekre is, mely pereskedésekből, és a korábbi birtok adás-vételekből ismerjük a családok tagjainak keresztneveit, és tudjuk felállítani a korabeli családfát. - Fontos adat erről a Túróci és Liptói Registrum, mely 1391-ben vizsgálta a Túróci Convent előtt a birtokadományok és az oklevelek hitelességét, Bebek Imre országbíró elnöklete alatt. /

 

1283-ban Zanasán  földjének  egy részét " Lóránd, Urinnak bátyja! /"frater"= testvér!/ "Wrin bátyja  Lóránd"- más helyen írva// hatalmaskodólag elfoglalta, de azt IV. lászló király nekik visszaadatta!

Ugyanazt a birtok egy részét aztán 1286-ban Lászlónak fia László eladta Latibor fiának Jakabnak!

/Itt Urin = Csernyik= Uriel és bátyja Lóránd= Lork,= Kozma fia Lauren comes? Mivel a szöveg logikájából ez következik, hogy: Urin egy itt lévő személy, akinek a testvére Lóránd,--- különben egy  nem itt birtokos, vagy nem itt szereplő személy miért lenne megnevezve, hogy az ő bátyja az aki elfoglalja a területet! Urin név pedig itt sehol máshol nem szerepel! Csernyik neve = Fekete, - és Urin = Uriel keresztnév= Uriel Arkangyal a Tartaros / Pokol/ felett őrködő Arkangyal! Tehát a keresztnév lehet azonos!   Csak annyiban kérdéses ez a felvetésem, hogy amikor 1293.  03. 17-én kelt oklevélben a Rechk comes fia Seraphil comesnek adományozott oklevélben  az érdemek mellett írva van "Vorin fia Péter" hősies halála is,- és az ő érdemeiért és Pál fia István hősihaláláért is kapja a megerősítő adományt Tót -Prónára Seraphil comes!

   "Keltezés: 1293-03-17
DL-DF: 57153
Regeszta: III. András király felkeresvén Zoulum, Turuch és Liptou királyi uradalmakat (praedia nostra) elhatározta az ezektől bármi módon elidegenített földek felülvizsgálatát és többet az uradalmakhoz vissza is csatolt, Rechk comes fiait: Pál mestert és Serefil-t, továbbá idősebb rokonukat: Kupruch-ot azonban hűséges szolgálataikra való tekintettel meghagyta a turóci kerület nyugati határán Visegrád mellett fekvő Prouna birtokban azokkal a határokkal, amelyekkel IV. Lászlótól adományba kapták és azzal a feltétellel, hogy nem tartozik a Zoulum-i ispán, hanem csak a király, az országbíró vagy a nádor joghatósága alá. Nevezettek a királyt Magyarországba érkeztétől személyüket és vagyonukat nem kímélve szolgálták, főleg mert a király rokonának László Sandomeria-i és Siradia-i hercegnek megsegítésére Lengyelországba küldött seregben más bárókkal és nemesekkel együtt dicséretesen harcoltak, s testvérük: János elesett, amint azt László herceg a királynak élőszóval elmondta; az osztrák herceg ellen Bécs város előtt Pál comes dicséretesen harcolva egy német vitézt leterített, miközben harci lovát megölték, amiről a bárók és a nemesek tettek jelentést; végül Vorin fia: Péter és Pál fia: István haláláért, akik Pál mesterrel a koronázás után a turóci királyi népeket védték egyes bárók ellenében. — D. p. m. discr. viri mag. Theodori Albensis eccl. prepositi, au. n. vicecanc. dil. et f. n. a. D. millesimo ducentesimo nonagesimo tertio, decimo sexto Kai. Apr., r. aut. n. a. tertio, indict. sexta.

  Krupech az anyai nagybátyja Seraphil és Pál comeseknek / Rechhk comes fiainak/, mint kifejtettem az első oldalon is már, és akkor az előbbi  Urin = Csernyik következtetésből az is következne, hogy Vorin fia Péter is Csernyik fia, akárcsak Ábrahám is. Mert a Vorin azonos név lehet a Vrin és Urin névvel! De ez esetben ezért az érdemért ugyanott

miért nem kap adományt a hősihalott testvére is, ez esetben Csernyik fia Ábrahám is,- a szokás szerint?

    Azonban itt az idézett iratban egy birtokban megerősítésről van szó, Krupech és Pál és Seraphil is a meglévő birtokukban erősíttetnek meg! És ide veszik érdemnek akkor még a  rokonuk,  Vorin fia Péter hősihalálát is!

   Ez a következtetésem  kérdéses, hogy  helyes-e, de valószínű az összefüggés!!

   Bár kettő "Vrin"= Urin  személy is lehetséges egy időben, csak egyik sem szerepel máshol leírva.

  Azonban a Rechk -levéltárból látszik a Kozma fia Lauren comes említésénél a közelebbi rokonság. 

 / Csernik / Cernek/ neve kapcsalatban lehet Chernakou helység nevével, a Muthna erdőben! Mely ma Csremosno, és a neve  eredetileg Körmöc város nevével / Kremnic nevével/ is kapcsolatba hozható. Kremnic neve is az égetés, szóból származhat. Lásd rokon szóként a Krematórium szót!  Az aranybányászatnál olvasztó kemencék is működnek!

Villa Chernakou neve  kapcsolatban lehet Cernyik nevével azért is, mert a Vladár családfán is Gudrum de Chernakou név szerepel, innen nevezi magát Gudrum, aki a Rechk rokonsághoz kapcsolódik!   Lehet, hogy Csernyik neve ezt is jelenti, hogy ide való!  

41. §.) Zanasánról /A
Hasonlóképen Lajos, Miklósnak fia bemutatott nekünk három kiváltságot.
Elsőként Béla, Magyarország egykor uralkodó királyának ajándékozásáról és parancsára a Zanasánnak nevezett,
( -Turóc -…..) folyó menti területnek uralkodó Béla király által megerősített adományozásáról Márton papnak,
hitbuzgó káplánjának és annak testvérének Lászlónak folytonos szolgálataikért, és törvényben elrendelve
határainak meghatározását. Kelt 1245. okt. 15. után
Másodikként továbbá Lászlónak, Magyarország egykor uralkodó királyának parancsát, melyben helyreállította
és visszaadatta Lászlónak tulajdonába a Zanasánnak nevezett földterületet, amelyet Lóránt,  Urin testvére, Lászlótól
és testvérétől Márton paptól mint első birtokadományosoktól elbitoroltak.
Kelt az ő uralkodásának 11. évében 1283-ban
Harmadikként valóban a székhelyi érdekeltek és a Turóczi Konvent előtti, szerződésbeni
megegyezésről az István szerzetes és Jakab meg Dénes, János fiai, együtt Lászlóval, Miklós fiával, Miklós és István,
elöbb nevezettnek fiai részéről és éppen így Domonkos és Péter, Újfalui Károly fiai közötti, a valóságos határok
szétválasztásának megállapodására a zsakuzsáni birtok és az újfalui birtok között, 20 Márka perkötelezvény ellenében
szerződésszegés esetén a felek közt, valóságos és igazságos. Kelt 1377. április 4.
Érvényes, többje nincs (- már mint birtoklevele).

 

Jan Sikura: Túróc megye helytörténete /1944/ munkájában a helytörténeti vizsgálatok során olyan adatot nem említi, és a Túróci Regisztrum sem említi hogy Bekének adtak volna el a Rakovszkyak Zanasán területéből, mely birtok északi részének csak egy évszázad múlva lett a neve Nagy-Rákó, s ez időre lett a Terra Rakouch terület neve Kis-Rákó helység . Az állítás, hogy ők kapták teljes egészében a birtokot, az csak a Rakovszkyak XIV. század végi birtok-elperelési próbálkozásainak tűnő iratokban jelenik meg. Azonban a Rakovszky levéltárban az erre utaló adatok másként értendőek! Így:

Pál fiai: Jakab pap, Lőrinc 1391 Registrum, és Péter 1399.

1399-ben Rakói Pál fia Lőrinc,- Jakab, Márton és György fiai neveikben eltiltja Kisrákói Pétert, Pál fiát, Kisrákói birtokrésze eladásától.

Ez alapján lehet, hogy ezen Jakab és Márton azonos 1475-ben Kisrákón jegyezve, mint Jakab és Márton de Lehotka! És lehet, hogy ezen György azonos már Királylehota birtokában az 1410 és 1420 közti időben, az aranybánya határa miatt, Szentiványiakkal pereskedő Királylehotai Györgygel!

Lehet, hogy ezen Péter azonos azzal a Péterrel, aki 1358-ban,  akkor kb. 20 évesen adományba kapja Nagy Lajos királytól Zólyom vármegyében Alsó-Lehotát, soltész bírósági jogokkal együtt; a falu neve egy ideig Petrik-Lehotaya; mellette Felső-Lehota a XV. században Lehotka és Lehota regis néven szerepel majd!  s ezért akarja eladni a birtokrészét! 

1414-ben Zsigmond király meghagyja a Túróci Conventnek, hogy Jakabot, Rakoi Lőrinc fiát, a kisrákói birtok iránt Kisrakói János ellen támasztött pörében idézze meg! És az ügy kivizsgálására Tarnóczy Márk fiát Jánost, Nagy-Rakói Tamás fiát Istvánt, vagy pedig Valentfalvgy Lászlót küldje ki!

Ez is a Rakovszky levéltárban Rakovszkynak van véve! De csak azért, mert Nagy-Rákói Tamás fiát Istvánt bízza meg a király az ügy kivizsgálásával! A királyi megbízólevél van a családi levéltárban! Egy családtag ügyében ez a vizsgálat részrehajló lenne az érintettség miatt! Tehát a per érintettjei nem lehetnek Rakovszkyak, hanem  ők Kisrákóiak, de a Csernyiktől örökölt Terra Rakouch birtok két részre oszlott, a Kisrákó nevű falu területére és a Nagyrákó nevű falu területére. A Nagyrákó falu birtokosa magát Laurentius filius Pál De Rako nevezte, míg a  perben idézett János Johannes filius Pál De Kisrákó nevezte magát a Terra Rakouch birtokon lévő Kisrákó faluról! Ugyanazon Terra Rakouck birtok urai mind, mely birtok "Super Terra Rakouch" címszó alatt szerepel az 1391. évi Túróci registrumban lévő birtokigazolásban, melyben ott van az is, hogy ezt a birtokot IV. Béla király adta az ősnek Csernyiknek, 1244. nov.22-én.)

 Rakovszky  Tamás fia István pedig De Nagy-Rákó nevezte magát, a Nagyrákónak nevezett Birtokról, melynek a régi neve Zanasán volt! (Ő nem a faluról nevezte magát, hanem a Terra Rakouch birtokot körülölelő Nagyrákó =Zanasán birtokról!)

A IV. Béla által a Rakovszkyak ősének Márton udvari káplánnak és Lászlónak 1245-ben adományozott birtok eredeti neve Zanasán, vagy Zakuzsán volt, a Túróci Registrumban is így van nevezve. Ez a birtok délről indulva, a hajdan létezett, de később eltűnt, Zanasán falutól indulva, kelet felől és északon, Pribóc határánál körül ölelte Csernyik birtokát! A mai Nagy-Rákó falu Csernyik birtokán volt, de a Zanasán birtok csücske érintette. Zanasán falu XIV. század elején megszűnt, és a Rakovszkyak a mai Nagy- Rákó faluban kezdtek élni. A Zanasán birtokot ezidőtől nevezték Nagy-Rákó birtoknak, és  a birtokosai magukat Nagy-Rákóinak ez időtől nevezték, később Rakovszkynak. 

Tehát három birtoktestre kell itt gondolnunk! (1).A Rakovszkyak Nagy-Rákó birtokára, amit  régen Zanasánnak neveztek, ami körülölelte Terra Rakouchot, és régen Zanasán volt, - és  Csernyik örököseinek, Terra Rakuch birtokán lévő két birtoktestre, mely (2.) Rákónak és (3.)  Kisrákónak különült el! Ez a két birtoktest marad fenn a XVIII. században is,- az egyik Kisrákón, II. György ágának birtokában, - a másik rész Nagyrákón I. András ágának birtokában volt, amelynek ura 1754-ben Lehoczky Ignác szolgabíró volt!  A mai Lehotka volt Kisrákó-birtoktest, melyet ma a Velicsek vissszakaptak, mert a XIX. század végén  Lehoczky lány által örökölték!  

IV. Béla adománylevele szerint Terra Rakouch területe:

1356-ban ( Sabbatho prox. ante fest. b. Jakobi ap.) Rakovszky Miklósnak (Nicolai De Rakov) fiai Pál és Demeter maguk és testvéreik Jakab, János és Lőrinc neveikben is egy részről, és András Nagy-Rakói ( De Rakov) István fia maga és Pál, valamint István, Miklós fia nevében is más részről birtokcserérőli szerződésüket  a szent-Benedeki Convent előtt bevallják! Ők a Rakovszkyak! 

Túróci Reristrum:(41. §.) Zanasánról /A
Hasonlóképen Lajos, Miklósnak fia bemutatott nekünk három kiváltságot.
Elsőként Béla, Magyarország egykor uralkodó királyának ajándékozásáról és parancsára a Zanasánnak nevezett,
( -Turóc -…..) folyó menti területnek uralkodó Béla király által megerősített adományozásáról Márton papnak,
hitbuzgó káplánjának és annak testvérének Lászlónak folytonos szolgálataikért, és törvényben elrendelve
határainak meghatározását. Kelt1245. okt. 15. után
Másodikként továbbá Lászlónak, Magyarország egykor uralkodó királyának parancsát, melyben helyreállította
és visszaadatta Lászlónak tulajdonába a Zanasánnak nevezett földterületet, amelyet Lóránt és testvére Urin Lászlótól
és testvérétől Márton paptól mint első birtokadományosoktól elbitoroltak.
Kelt az ő uralkodásának 11. évében 1283-ban
Harmadikként valóban a székhelyi érdekeltek és a Turóczi Konvent előtti, szerződésbeni
megegyezésről az István szerzetes és Jakab meg Dénes, János fiai, együtt Lászlóval, Miklós fiával, Miklós és István,
elöbb nevezettnek fiai részéről és éppen így Domonkos és Péter, Újfalui Károly fiai közötti, a valóságos határok
szétválasztásának megállapodására a zsaluzsáni birtok és az újfalui birtok között, 20 Márka perkötelezvény ellenében
szerződésszegés esetén a felek közt, valóságos és igazságos. Kelt 1377. április 4.
Érvényes, többje nincs (- már mint birtoklevele).

 

A Nagy-Rákói előnév is megtévesztő lehet, mert a későbbi Nagy-Rákó faluból származott el a Nagyrákói Féja család is, ők valószínűleg a Porsch fia Latibor fia Jakab leszármazottak, akikről szó van az előző, fehér-sárgával jelölt szövegben! Akik ősének eladta Zanasáni László, azaz Rakovszky László azt a földet amit előtte elfoglalt tőle 1283-ban Urinnak a bátyja Lóránd. / Lehet, hogy Urin = Worin = Wrin= Csernyik és testvére Loránd=Lork=Kozma fia Lauren comes!/ De a birtokot vissza adatta  IV. László király, és lehet, hogy ezért kárpótolta 1284-ben Kis-Bisztrichával! Zanasán falu az a mai Bálintfalva helyén lehetett. Déli határán Laszkár egy kilóméterre sincs, és a mai Kisrákó = Lehotka határa is itt nagyon közel van, ezért volt az 1283. évi birtok-konfliktus. Ezért írta úgy Beél Mátyás, hogy ez a terület volt Kisrákó! 

Az előbbi kékkel jelölt szövegben szereplők 1356-ban a Szent Benedeki Convent előtt vallják be  szerződéseiket! Terra Rakouch és Zanasán birtok az a Túróci Convent hiteleshelyi területére esik! Ellenben a Rakovszkyakkal rokon Jeszenszkyeknek a Túróc vármegye délnyugati csücskében lévő birtokai, mint Jeszenő és Kelemenfalva és Budis is Nyitra vármegye határánál van, és közel esik a bajmóci várhoz! A megye déli részén lévő  birtokok annak idején a bajmóci uradalomtól lettek elhatárolva a régi időkben, ugyanúgy, mint a Muthna erdő is. Bajmóc eredetileg a Szent Benedek-Rendi szerzeteseké volt. Garam-Szent-Benedek Bars vármegyében van, és hiteleshelye ezért a Túróc vármegye déli részén lévő birtokokat tartotta nyilván!

Tehát itt a Rakovszky és Jeszenszky család birtokszerződéseiről esik itt szó, nem Rákóról. És az előbbi kék-fehér kijelölésű szövegben pedig 1377-ben a Zanasán és Újfalu közti határigazításról van szó, ez kb.- a mai Károlyfalva / Karlova / körüli rész!

Rákótól északra a pribóci legelők  és kaszálók cserszerződései és eladási szerződései léteznek még! Így kerültek a mai Nagy-Rákó faluba a Rakovszkyak, akiknek a Jeszenszky-Rakovszky ága lett itt a XV. század közepétől birtokos! És itt éltek még az előbb említett Nagyrákói Féja család tagjai is.- Az a rész amit elfoglalt annak idején Lorant, Urinnak bátyja, az a mai Bálintfalva, /Valentova/ részen volt, ettől kicsit délebbre volt Zanasán falu, ami később  eltűnt. Ezt a részt adták el a Rakovszky ősök a laszkári birtokosnak, Poch fia latibor fia Jakabnak!

 

Tehát Terra Rakouch / Lehoczky/birtokra semmiféle szerződéssel nem tarthattak jogot, így az itt fentebb lévő adatok a Lehoczky ősök családon belüli pereskedéséről szólnak!  

Mindezekből az következik, hogy az állításom igaz, és az itt felállított családfa a helyes! AZZAL A KIEGÉSZÍTÉSSEL MÉG, hogy 1414-ben Kisrákói János akkor nem Lőrinc fia, hanem Péter fia, és unokatestvére Lőrinc fia Jakab pereli.

 

 

 

 Pribóc eredetileg a Beniczkyeké volt, majd kapott ide királyi adományt a Madách család is, - de a határoknál részben Beniczky-Thúróczy ősöké is, és részben a Lehoczkyak és a Rakovszkyak őseié is,- adománnyal, örökléssel, eladással ismételten cserélődnek a birtokrészek tulajdonosai, így a Lehoczkyak, akkori nevükön még Kisrákóiak is örökölnek itt részeket:

 Adatok Túróci Registrum.69. oldal.

  1326. a Túróci Convent előtt  Csernyik fia Ábrahám, Isow fiai Benedek és Pongrácz, Bodor fia Lukács, a Blatnyica folyó és a Rakouch patak közt fekvő rétjük felél 5 ezüst márkáért Madách fiainak, Benedeknek és Pálnak, Mike fiainak Jánosnak és Dresknek, Tóbiás fiának Zabrachánnak, Fülöp fiainak Péternek és Tomposnak, végül Wachot fia  Miklósnak eladják!

   1363. május 20.  László Csanádi Prépost Nagy Lajos király kancellárjának ispánja és titkár előtt  András fia Benedek, Ábrahám fia Pál, Báthor fia Lukács, és Rakowi Ewren fia Ravasz Miklós Pribóc birtoka egy részét  Mike fia István fiainak és  Pribóczi János fiainak Lászlónak és Jánosnak adja!

--------------------------------- 

. – Az sem igaz, hogy ez időtől nevezték volna magukat az őseink, Kisrákó Lehotkára keresztelése után Lehoczkyaknak. Ez a névhasználat majd csak 1487-ben jelenik meg, mikor Jakab és Márton már De Lehotka írják magukat, átkeresztelve a helység nevét Királylehota után Kis-Lehotára, azaz Lehotkára. Addig a falu neve Kisrákó, másként Rakovec volt, s a birtokló családtagok magukat az ideig „De Kisrákó” írták./ Révay Doc. Ad Nob.-Nemesi dokumentumok!/ - Viszont Királylehotán, az ott birtokló ágazat Királylehotainak, vagy Lehotainak nevezte magát már 1421-ben is, a kor szokása szerint, egy család különböző helyeken birtokló tagjai, birtokaik alapján más és más néven nevezték magukat. /Királylehota nevében a "Királyhavas" :”Alpinia Kiraly” neve a régi név, az alatta létrejött Lehota a hegységről kapta  "király" jelzőjét, mely később eggyévált a falu nevével!/ Az állandó családnév csak a XVI. századra jön szokásba! Így pld. Beke fia János, Bisztricska nemesura 1324-ben és 1349-ben Bisztereczi  Jánosként szerepel. 

 

Oldal: 12. oldal Túróci Registrum:" Super Bystricia"igazolások magyarra fordítása, megjegyzésekkel
A lehotai másképp királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2024 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat