A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

Tehát adataim alapján én így állítom fel a Lehoczkyak családfáját 1230-tól:

lehoczky_csaladfa_1200.png

 

A fenti  kis táblán Egyed fiai: Barnabás, Miklós és Krisztián De Hank / az 1361- évi oklevélen De Ganh/

A "De" helyett "És" olvasása hibás!

Mint az első oldalon írtam a nemzetség neve Hank, rokonok a Hank "Polkó"/ "Lengyel"/ Bence utódok a liptói: Szentiványi, Pongrácz, Pottornyay, Smrecsányi és Nádasdi Baán családok, valamint a túróci  Prónay  család és a későbbi +körmöci uradalom+ eredeti és jogos urai, a Csepcsény-Muthnna- erdei családok!

 Többit lásd első oldalon! valamint a 11. oldalon, 12. oldalon, 13. oldalon és 26. oldalon!

 

 Rechk comes testvére vagy unokatestvére  Kozma. 

   __Kozma fiai:______

   Csernyik/1244/-Lork  comes 1284 --Beke

Csernyik fia: Ábrahám_ 

 Beke fia:János  1324    __   

 Lorknak fia vagy unokája Egyed, másik unokája György és annak fia Kisbesztercén Jahodnyki János 1391____

_ Ábrahám fia: Pál __

Pál fiai: Jakab pap, Lőrinc 1391 Registrum, és Péter 1398

Lőrinc fia János 1414. Kisrákói Erzse 1410. Beniczkyné

Beke fia János örökösei Senicei Tholtok. 

          __Egyednek fiai: Barnabás, Miklós de Hank és Kristin __

Hank Barnabás fia Királylehotai György 1420 és lánya Dorottya, 1388. akit elrabol, megszöktet Orosz Mihály Hradeki várkapitány.

Túrócban 1475 körül Jakab és Márton De Lehotka Kisrákón!

Ez időtájt örökli a Kisrákói ág királylehotát

Két fő ág indul  1460 körül I. András ága és I. György ága

1504-ben Lehoczky János Túrócban királyi kinevezéssel "királyi ember"

 

 

 

A Lehoczky leszármazási táblák a XV. század végétől:

                                        I. Tábla

                                          /  „A” Tábla /

         I. György szül kb. 1460 körül

_______________I____________________________________________________

Máté sz. kb.1480 körül          Lőrinc                 Márton           I. Imre/sz1490 körül

1511-12-ben megveszi         ____I____            ____I_____          folyt. a  III. táblán

a Tholtoktól Bisztricskai      Márton +           Bálint?   

részeiket 200+200 arany                                   alispán 1560-ban /?/

örök áron

______I_____________________________________________________________

I. László /Királylehotai ág/            II. György /Bisztricskai ág, folyt. a II. táblán

______I_____________________________________

Dániel+        Kristóf       Lőrinc+         III. György /Nyitrába ágazás, Lihotzky de

                        Fiai:                                                 Lihotka 1575. folyt. a II./b.  táblán       

_____________I____________________________________________

István                                          Mihály                                          V. György

___I____                                      ___I_____                                        ____I_________

Dávid                                         Mátyás                                         Márton    György +

___I__________             _________I_______________                __I_____

Pál          Dávid     Mihály+       János          László +                György

__I__       _I_____________         __I__              _______________I_____________    

Imre       Pál           György         István     Gáspár  György  Márton  András József

Ezredes    I             Szereden    ___I___    ____I___      ?                ?             ?            ?

/ Szahol/I                                   Ferenc      Miklós

                   I                                         ?                ?

    _______I_______________________________________________

FentebbiImre ezredes és György testvéreek harmadik testvérének, Pálnak fiai:

               ____  Dávid Királylehotán ; András Szereden; György +____

A szálfa értékesítése: Királylehotán indítják útnak a tutajokat, a Vág partján lévő, Pozsony megyei, Szereden osztják szét az Árvából és Liptóból érkező tutajok szálfáit, és innen szállítják a környező vidékekre. Dávid a fák útnak indítását intézi, testvére, András és korábban György nagybátyjuk is Szereden a fa partra rakását és értékesítését intézi.   A fentebbi sorokban kérdőjelezett, folytatandó ágak Királylehotán élnek. A III. táblán majd I. Imre fiai is, János a trencséni ág indítója kivételével, Királylehotán élnek, illetve a leszármazottak az országos nemesi összeíráskor 1754-55-ben itt jelentkeznek be, bár más városokban is élnek. Valószínűleg a I/b tábla 1754/55-ben élő személyei is Királylehotán vannak jegyezve az összeíráskor, mivel ekkor még nem iratkoztak át a Pest-Pilis-Ssolt-Kiskun vármegyei jegyzékbe, sem a Békési nemesi jegyzékbe!

 Az I. Tábla  /B táblája/ folytatás III. Györgytől /1575/

       

           III.  György fiai:

_____________I__________________________________________________

Ferenc                   VI. György +     László /Nyitrában/       Dániel 1638. osztozik   

___I____________        ____________I_____________         ____I_____________

László+    Ferenc+        Márton                          András         János Nyitrából Pestbe

                                   Báró, tábornok        Nyitrai kanonok   ____I_____________  

                               ________I_______                                        József Sáriban 1766.         

                 N. Mária                M. Terézia                             1766-ban hírdeti ki     

        f.Spielenberg        F.Br Mittrovszky                          nemességét Túróc vm.

                                                                                                 Bizonyítványa alapján

                ______________________________________________I______________       

          János       József          István     Mihály     Mária     Kata    Veronika    Anna    

                                               Fejérben birtokos Rácz-Almáson

                                   Lehotzky István felesége Hrabovszky Ense

                              ___________I________________________________________

                               János sz. 1764 jun. 5.                                 József sz. Kecelen 1767.

                            Lakik Rácz-Almáson                                   Birtokos Rácz-Almáson

                             ________I_________                                   ____I_______________

                                      Mihály                                                János 1860. Danczer Bora

    _______________________                ____________________________________

Apollónia  Dániel  Ilka  Teréz     László  Erzse  Hermina  István Bora Ida Károly                         

 Ezen az ágon vannak a Kecelen, Kiskunhalason, Soltvadkerten és Hartán élő ágazatok leszármazottai, valamint állítólag a békés-szentandrási és tótkomlósi egyik ág, s a nógrádi keszegi ág. /?/ Ezeken  a helyeken  a kihalt területek benépesítésekor, mint bérlők, jobbágytelkeket vesznek szerződéses használatba a leköltöző Lehoczkyak is.Egy-egy 40-50 holdas jobbágytelek kb. 200 méter X  1 kilométernyi terület, mely  szőlővel, gyümölccsel foglalkozva jövedelmező. Ezért szerződnek a felvidéki rokonsághoz tartozó Huszár családdal Keszegen, A Rudnyánszkyakkal Békésben, Solt-Vadkerten Lukács Antallal stb.     A földesúri kimutatásokban, a Könyvelésben, mint telkes jobbágy vannak ezeken a helyeken jegyezve, de ez nem azt jelenti, hogy ők ne lennének már nemesek, hanem mivel úrbéri területet bérelnek, ezért a korabeli szóhasználat és a feudális birtokviszony miatt neveztetnek így ezidőben a nemesi bérlők is. /A régi magyar nyelvben a „jobbágy” jelentése = „vazallus” / értsd:” urának jobb keze”, a török-magyar jogubi= jobbak, kapitányok szóból ered. Az országos főméltóságok voltak az Árpád-korban a „jobbágyurak”, mert a király legfőbb „jobbkezei”, ebből lett később az „ország bárója” kifejezés;  a „királyi jobbágyok” voltak a király közvetlen familiárisai, a vármegyei nemes várjobbágyok voltak azok az előkelő vármegyei vezető réteghez tartozó helyi, partikuláris, nem országos nemesek, akik „Szent király szabadjainak is neveztettek” vagyis „akiket a Szent Király  tett szabaddá” és adott nekik vármegyei várhűbéres birtokot. S végül a sima várjobbágyok azok voltak, akiket későbbi királyok tettek megyei helyi nemessé, de ezek „szállásadó várjobbágyoknak is neveztettek, mert a királyi kíséretnek, ha ott járt, akkor szállást és ellátást kellett biztosítaniok; - szemben a nemes várjobbágyokkal, akik csak katonáskodással tartoztak a királynak, a megyés ispán zászlaja alatt. – A későbbi értelmű paraszt-jobbágy is kezdetben a földesurának katonáskodó kivételezett parasztgazda volt, akinek jobbágytelke is a hűbéri láncolat része.. Ez a hierarchikus szerkezet és elnevezésrendszer állott fenn az Árpád-házi királyok alatt. Később a földesúri magánjobbágyok közé emelkedtek a felszabadított rabszolgák és a különböző szerződésekkel idegenből ideköltöző parasztok is, s XIV. század közepétől már az ő nevük lett a jobbágy. De a jobbágytelek hűbéri értelmezése megmaradt jelentésében később is. Így, mikor a töröktől visszafoglalt területekre beköltöztek a Németországból, Felvidékről , Erdélyből stb. helyekről ideköltöző új lakosok, akkor ők a visszaszerzett területek új földesuraival olyan szerződéseket kötöttek, amely alapján nem kellett nekik különböző jobbágyi szolgáltatásokat végezni, mint például a robot, az adót is sokszor egy összegben, bérleményi díjként fizették meg. /Mint korábban is, a földesúri függésű mezővárosok is, mint például Debrecen., melynek civisei jogilag jobbágyok voltak./ Ezek az elnevezések majd 1848. után szűnnek meg, amikortól már az úrbéri területek bérletét bérletnek nevezik majd. Az 1514. évi parasztlázadás büntetéseként elrendelt „örökös jobbágyság” fogalma, mely a Werbőczy törvénykönyvben is benne foglaltatik, rájuk nem vonatkozik. Ők a „szabad jobbágyok”, mert birtokuk úrbéri telek, de ők maguk születésük alapján szabadok. Ezen logika alapján költöznek nemes emberek is ekkor már a néptelen területekre, mint bérlő. Ez lesz az új kisnemesi jogviszony is. /Korábbi sorokban már mondottuk: Mivel a „jobbágy” szó a középkorban is vazallust jelentett, /értsed: „urának jobb keze”!/  A Lehoczky-család Alföldre költözött tagjai, mint nemesek, különböző méretű jobbágytelkek bérlői, a szerződésnek megfelelő éves, vagy egyszerre többéves bérletet fizetnek a földekért. Tudni kell azt, hogy egy „jobbágytelek” ez időben 40 hold körül van, mely 200 méterszer 1 kilométer körül van. Több ilyen terület egyben megfelelő jövedelmet biztosít!  -

kepkivagas_honlap_vegere.png

A Keceliekből száérmazik Dr. Lehoczky István ága, akinek lánya és unokái a XII. kerületi Orbánhegyi úton laknak, őket nem keresték meg Lehoczky Miklós és Lehoczki Henrik a családfa összeállításakor! Pedig ők is Keceli ág! Ők a Királylehotai előnevet használták, a falon pedig ott van náluk a nagy kovácsoltdomborművű szarvasos címer!

 

 

Egy ág a Felvidékről a Jászságba is költözött, Jász-Jákóhalmára, s felvették a jászkun jogokat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 40
Tegnapi: 11
Heti: 77
Havi: 590
Össz.: 132 995

Látogatottság növelés
Oldal: 3.oldal Lehoczky családfák 1. lap
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2020 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »