Tehát adataim alapján én így állítom fel a Lehoczkyak családfáját 1230-tól:
1230-tól birtokolta Rechk comes és rokonai Wyfalut (Újfalut) és Soszóczot. Ugyancsak 1230-tól bírta Liptóban Beuch Hank Polko ága Magyarfalut.
( A Polko név "lengyelországit" jelent, mert követ volt Beuch Lenygyelországba!)
Újfalut később Rechk comessel elcserélte a király, Tóthprónát adta helyette, és Újfalut a Zólyomi ispán alá rendelte, aztán másnak lett adva várjobbágyi birtokként, a várispánnak katonai szolgálati kötelezetséggel
A fenti kis táblán Lork ága 1413-ban Jahodniki Jánosnak fia Lőrinccel hal ki! Lőrinc az utolsó családtag!
A fenti kis táblán úgy írtam, hogy Királylehotai György az vagy Hank Barnabás fia, vagy azonos Kisrákói Györggyel! SEMMIKÉPP NEM LEHET HANK BARNABÁS FIA, mert ha Barnabásnak lett volna fia, akkor Orosz Mihály Hradeki várkapitánynak eszébe se juthatott volna, hogy Hank Dorottya megszöktetésével próbálja meg Királylehota megszerzését, hiszen a fiú örököl. A Lány csak leénynegyedet kap, értékben kifizetve! Csak akkor örökölhet a lány férje, ha fiúsítják a lányt, mert nincs fiú testvére! Tehát 1410-ben és 1420-ban Királylehotán élő, és az aranybányák miatt a Szentiványiakkal pereskedő György, az Kisrákói Lőrinc (Laurencius de Rakouch) fia Györggyel azonos. Az 1388. évi lányrablás után azért kért megerősítő adományt Barnabás királylehotára, hogy örököseire hagyhassa, aki nem a lánya volt, hanema Kisrákói unokaöccsei!
A fenti kis táblán Egyed fiai: Barnabás, Miklós és Krisztián De Hank / az 1361- évi oklevélen De Ganh/
A "De" helyett "És" olvasása hibás! A nemzetség neve, melyből a Lehoczkyak is, a Prónayak is, és a Hank (Beuch) Polkótól származó: Pongrácz, Szentiványi, Pottornyay, Nádasdi Baán és Szmrecsányi családok neve HANK FAMILIA! ( HANK név jelentése , úgy ahogy a Heinrich név jelentése is= URALKODÓHÁZ!) Lásd I. oldalon Pessina cseh történetíró a nemzetséget Bohémiában mondja Mars Moravicus címzéssel, a Morvaország történetéről írt MARS MORAVICUS című munkájának a végén! 995-ben a Szlavnik (=Dicsőséges) hercegi ház fejét, és vele lévő családját a Prága közelében lévő Libice várában legyilkolja a Premysl (=Kitüntetett) hercegi ház feje, Bolesló, aki Miesko Krakkói herceg sógora volt, és elfoglalták a Szlavnik hercegi ház birtokait, melyek Cseh-Morvaország északi részétől a Krakkó és Beszkidek közti területen, a mai Ukrajnáig húzódtak. A család tokonsága volt a Hank familia , melyhez Szent Adalbert Prágai püspök is tartozott, ekkor Magyarországra, Géza fejedelem udvarába menekültek. A Kis-Lengyelországi birtokaikkal szemben, a Tátra innanső oldalán telepedtek le. Szent Adalbert megkeresztelte Szent István királyt, majd Géza feledelem 997. év februári halála után Nagy Lengyelországba ment hittéríteni, és még azon év áprilisában meggyilkolták Gnieznóban a pogány poroszok!
Többit lásd első oldalon! valamint a 11. oldalon, 12. oldalon, 13. oldalon és 26. oldalon!
Rechk comes testvére (vagy unokatestvére) Kozma.
__Kozma fiai:______
Csernyik = Urin= Vrin /1244/-Lork comes 1284 --Beke
Csernyik fiai: Ábrahám és (Vrin fia Péter) Péter elesik csatában apjának Csernyiknek (=Vrin) unokatestvérének, Rechk fia Pál mesternek (Tárnokmesternek) oldalán a csehek elleni csatában Pál mester anjyai nagybátyjával Krupech comessel együtt ezért a hősies tettért, valamint Pál mester lovagi dicsőséges tetteiért kapja megerősítésként az új adományt Tótprónára a családja.____
Beke fia:János 1324 Kapja familiárisi szolgálataiért Danch mester zólyopmi ispántól, Károly király nevében, Villa Bisztrichát, mai Bisztricskát. Melyet az anyai unokatestvéreivel közösen érdemelt ki hősies tetteivel Zólyom vára védelmében, mely várat megőriztek Csák Mátéval szemben Károly király számára. Ezért íratta Bisztricskát ( Villa Byszrtrichát) 1349-ben anyai unokatestvéreire, a Seniceiekre (Semlmeczi Tholtokra) akik így lettek örökösei. 1511. é1512-ben aztán 200-200 aranjyforint örökáron megvette a Tholtoktól Bisztrircskát Kisrákói, más néven Lehoczky Máté. Így került a mai Lehoczkyak birtokába Bisztricska, melyet II. László ága birtokolt a XX. század elejéig. (Utána a birtok, eladás útján, Michnikov kézbe került!) __
Lorknak utódai, a "Jahodnykiak": Unokája György és annak fia János (1391). Az ág kihal 1410-ben. Birtoka: Jahodnyk=Kisbisztricska, mely akkor felért Szklabinyáig, - visszaszáll a királyra. Utána birtokát a Neczpáliak kapják adományba, így kerül Kisbisztricska= Jahodnyk Blatnyicai uradalomhoz!
_ Ábrahám fiai: Pál és Egyed _____
Pál fiai: Jakab pap, Lőrinc 1391 Registrum, és Péter 1398
Lőrinc fiai: György, Jakab és Márton
Péter fia: János 1414. lány: Kisrákói Erzse 1410 Beniczkyné
__Egyednek fiai: Barnabás, Miklós de Hank és Kristin __
Hank Barnabás lánya Dorottya, 1388. akit elrabol, megszöktet Orosz Mihály Hradeki várkapitány.
Túrócban 1475 körül Jakab és Márton De Lehotka írvaKisrákón!
Ők az 1398-ban Lőrinc által említett fiai, György testvérei, öregen. Ez időtájt nevezik át Kisrákót Királylehota (=Lehota) után Kis-Lehotára (=Lehotkára) Tehát ekkor György élt Királylehotán, Jakab és Márton Kisrákón éltek.
Két fő ág indul 1460 körül I. András ága és I. György ága
1504-ben Lehoczky János Túrócban királyi kinevezéssel "királyi ember" (Homo regius)
A Lehoczky leszármazási táblák a XV. század végétől:
I. Tábla
/ „A” Tábla /
I. György szül kb. 1460 körül
_______________I____________________________________________________
Máté sz. kb.1480 körül Lőrinc Márton I. Imre/sz1490 körül
1511-12-ben megveszi ____I____ ____I_____ folyt. a III. táblán
a Tholtoktól Bisztricskai Márton + Bálint?
részeiket 200+200 arany alispán 1560-ban /?/
örök áron
______I_____________________________________________________________
I. László /Királylehotai ág/ II. György /Bisztricskai ág, folyt. a II. táblán
______I_____________________________________
Dániel+ Kristóf Lőrinc+ III. György /Nyitrába ágazás, Lihotzky de
Fiai: Lihotka 1575. folyt. a II./b. táblán
_____________I____________________________________________
István Mihály V. György
___I____ ___I_____ ____I_________
Dávid Mátyás Márton György +
___I__________ _________I_______________ __I_____
Pál Dávid Mihály+ János László + György
__I__ _I_____________ __I__ _______________I_____________
Imre Pál György István Gáspár György Márton András József
Ezredes I Szereden ___I___ ____I___ ? ? ? ?
/ Szahol/I Ferenc Miklós
I ? ?
_______I_______________________________________________
FentebbiImre ezredes és György testvéreek harmadik testvérének, Pálnak fiai:
____ Dávid Királylehotán ; András Szereden; György +____
A szálfa értékesítése: Királylehotán indítják útnak a tutajokat, a Vág partján lévő, Pozsony megyei, Szereden osztják szét az Árvából és Liptóból érkező tutajok szálfáit, és innen szállítják a környező vidékekre. Dávid a fák útnak indítását intézi, testvére, András és korábban György nagybátyjuk is Szereden a fa partra rakását és értékesítését intézi. A fentebbi sorokban kérdőjelezett, folytatandó ágak Királylehotán élnek. A III. táblán majd I. Imre fiai is, János a trencséni ág indítója kivételével, Királylehotán élnek, illetve a leszármazottak az országos nemesi összeíráskor 1754-55-ben itt jelentkeznek be, bár más városokban is élnek. Valószínűleg a I/b tábla 1754/55-ben élő személyei is Királylehotán vannak jegyezve az összeíráskor, mivel ekkor még nem iratkoztak át a Pest-Pilis-Ssolt-Kiskun vármegyei jegyzékbe, sem a Békési nemesi jegyzékbe!
Az I. Tábla /B táblája/ folytatás III. Györgytől /1575/
III. György fiai:
_____________I__________________________________________________
Ferenc VI. György + László /Nyitrában/ Dániel 1638. osztozik
___I____________ ____________I_____________ ____I_____________
László+ Ferenc+ Márton András János Nyitrából Pestbe
Báró, tábornok Nyitrai kanonok ____I_____________
________I_______ József Sáriban 1766.
N. Mária M. Terézia 1766-ban hírdeti ki
f.Spielenberg F.Br Mittrovszky nemességét Túróc vm.
Bizonyítványa alapján
______________________________________________I______________
János József István Mihály Mária Kata Veronika Anna
Fejérben birtokos Rácz-Almáson
Lehotzky István felesége Hrabovszky Ense
___________I________________________________________
János sz. 1764 jun. 5. József sz. Kecelen 1767.
Lakik Rácz-Almáson Birtokos Rácz-Almáson
________I_________ ____I_______________
Mihály János 1860. Danczer Bora
_______________________ ____________________________________
Apollónia Dániel Ilka Teréz László Erzse Hermina István Bora Ida Károly
Ezen az ágon vannak a Kecelen, Kiskunhalason, Soltvadkerten és Hartán élő ágazatok leszármazottai, valamint állítólag a békés-szentandrási és tótkomlósi egyik ág, s a nógrádi keszegi ág. /?/ Ezeken a helyeken a kihalt területek benépesítésekor, mint bérlők, jobbágytelkeket vesznek szerződéses használatba a leköltöző Lehoczkyak is.Egy-egy 40-50 holdas jobbágytelek kb. 200 méter X 1 kilométernyi terület, mely szőlővel, gyümölccsel foglalkozva jövedelmező. Ezért szerződnek a felvidéki rokonsághoz tartozó Huszár családdal Keszegen, A Rudnyánszkyakkal Békésben, Solt-Vadkerten Lukács Antallal stb. A földesúri kimutatásokban, a Könyvelésben, mint telkes jobbágy vannak ezeken a helyeken jegyezve, de ez nem azt jelenti, hogy ők ne lennének már nemesek, hanem mivel úrbéri területet bérelnek, ezért a korabeli szóhasználat és a feudális birtokviszony miatt neveztetnek így ezidőben a nemesi bérlők is. /A régi magyar nyelvben a „jobbágy” jelentése = „vazallus” / értsd:” urának jobb keze”, a török-magyar jogubi= jobbak, kapitányok szóból ered. Az országos főméltóságok voltak az Árpád-korban a „jobbágyurak”, mert a király legfőbb „jobbkezei”, ebből lett később az „ország bárója” kifejezés; a „királyi jobbágyok” voltak a király közvetlen familiárisai, a vármegyei nemes várjobbágyok voltak azok az előkelő vármegyei vezető réteghez tartozó helyi, partikuláris, nem országos nemesek, akik „Szent király szabadjainak is neveztettek” vagyis „akiket a Szent Király tett szabaddá” és adott nekik vármegyei várhűbéres birtokot. S végül a sima várjobbágyok azok voltak, akiket későbbi királyok tettek megyei helyi nemessé, de ezek „szállásadó várjobbágyoknak is neveztettek, mert a királyi kíséretnek, ha ott járt, akkor szállást és ellátást kellett biztosítaniok; - szemben a nemes várjobbágyokkal, akik csak katonáskodással tartoztak a királynak, a megyés ispán zászlaja alatt. – A későbbi értelmű paraszt-jobbágy is kezdetben a földesurának katonáskodó kivételezett parasztgazda volt, akinek jobbágytelke is a hűbéri láncolat része.. Ez a hierarchikus szerkezet és elnevezésrendszer állott fenn az Árpád-házi királyok alatt. Később a földesúri magánjobbágyok közé emelkedtek a felszabadított rabszolgák és a különböző szerződésekkel idegenből ideköltöző parasztok is, s XIV. század közepétől már az ő nevük lett a jobbágy. De a jobbágytelek hűbéri értelmezése megmaradt jelentésében később is. Így, mikor a töröktől visszafoglalt területekre beköltöztek a Németországból, Felvidékről , Erdélyből stb. helyekről ideköltöző új lakosok, akkor ők a visszaszerzett területek új földesuraival olyan szerződéseket kötöttek, amely alapján nem kellett nekik különböző jobbágyi szolgáltatásokat végezni, mint például a robot, az adót is sokszor egy összegben, bérleményi díjként fizették meg. /Mint korábban is, a földesúri függésű mezővárosok is, mint például Debrecen., melynek civisei jogilag jobbágyok voltak./ Ezek az elnevezések majd 1848. után szűnnek meg, amikortól már az úrbéri területek bérletét bérletnek nevezik majd. Az 1514. évi parasztlázadás büntetéseként elrendelt „örökös jobbágyság” fogalma, mely a Werbőczy törvénykönyvben is benne foglaltatik, rájuk nem vonatkozik. Ők a „szabad jobbágyok”, mert birtokuk úrbéri telek, de ők maguk születésük alapján szabadok. Ezen logika alapján költöznek nemes emberek is ekkor már a néptelen területekre, mint bérlő. Ez lesz az új kisnemesi jogviszony is. /Korábbi sorokban már mondottuk: Mivel a „jobbágy” szó a középkorban is vazallust jelentett, /értsed: „urának jobb keze”!/ A Lehoczky-család Alföldre költözött tagjai, mint nemesek, különböző méretű jobbágytelkek bérlői, a szerződésnek megfelelő éves, vagy egyszerre többéves bérletet fizetnek a földekért. Tudni kell azt, hogy egy „jobbágytelek” ez időben 40 hold körül van, mely 200 méterszer 1 kilométer körül van. Több ilyen terület egyben megfelelő jövedelmet biztosít! -
A Keceliekből száérmazik Dr. Lehoczky István ága, akinek lánya és unokái a XII. kerületi Orbánhegyi úton laknak, őket nem keresték meg Lehoczky Miklós és Lehoczki Henrik a családfa összeállításakor! Pedig ők is Keceli ág! Ők a Királylehotai előnevet használták, a falon pedig ott van náluk a nagy kovácsoltdomborművű szarvasos címer!
Egy ág a Felvidékről a Jászságba is költözött, Jász-Jákóhalmára, s felvették a jászkun jogokat.