A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

Az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatai alapján a nagy-családfán lévő személyek beazonosítása és hozzáfűzött megjegyzések jönnek: 

Baranya megyében: János =II. táblán I. Mátyásnak  fia János unokája Jánossal;

 

Gömör megyében: Mihály, Tóbiás, János nem azonosítható;

 

Hontban: József

 

Komáromban: Pál

 

Nógrádban: András és László =Nagy Iván könyvében a II. Táblán II. György János fiátóli László unokájának ága, mely elzálogosította bisztricskai birtokrészét és előbb Borsodba, majd Nógrádba költözött.

 

Nyitrában: György és Mátyás =II. Táblán álló II. László ágán, az ő unokájának Lászlónak az unokái, kik Nyitra-Ivánkán birtokoltak 1754/55-ben. Ez is katolikus ágazat.

 

Heves megyében: János = a III. táblán álló I. Imre György nevű fiának leszármazottja Jánossal, ki a táblán jelezve van Gyöngyösön 1754-ben. 

 

 Ez az ág 1560-ban Királylehotán birtokos volt a birtokjogi adatok szerint.

Csakúgy, mint György testvérei is:  János /, kinek fiai közül később György a trencséni ág alapítója lett, kinek 2 fia közül Gábor Felső-Vadicson vett magának birtokot, Márton pedig, Moyson lett birtokos, ezek a későbbiekben tisztán katolikus ágak. A fent említett Györgynek, a trencséni ág alapítójának Márk nevű testvére ága unokáiban kihalt, míg a harmadik testvér, Imre lett a liptói alsórásztóki ág alapítója.

 

Lásd az előbb mondottakat:

 

Trencsénben 1754/55-ben az összeírásban: Gábor, 2 György, Ádám, Gábor fiai = ők az előbbi bekezdésben említett Felső-Vadicson és Moyson birtokos ágazat.

 

Túrócban 1754/55-ben: István, Imre, Mátyás, Pál, Farkas özv.,András özv., György özv., Dániel, Mihály, Sándor, Gáspár, Ignác, János, Ferenc özv. és Márton élnek. / Ebből Farkas özv, Sándor és Imre azonosak a II. Táblán II. László fia Dánielnek László fiátóli unokákkal. István és Mihály azonosak András özv fiaival, kik a II. Táblán I. Mátyás János fiátóli dédunokákkal azonosak. Az itt említett András özv.-nek a testvére az a János, akit korábban már Baranyában említettünk szintén 1754-ben. György pedig azonos szintén I. Mátyás fiának, IV. Györgynek az unokájával. Dániel azonos-e  híres ügyvéddel,/?/ aki 1754-ben a prónai uradalomban birtokol, a Batthyányakkal, Okolicsányi, Gáffor családokkal. Dánielnek, a Hradeki és Liptóújvári kincstári uradalmak inspektorának fia volt, s miután apja a bocsi aranybányászat által javaiban tetemesen elszegényedett. Az előbbi Dánielnek a fia volt Lehotzky András, a híres Semmatografia írója, a magyarországi családtannak a megteremtője. Apja is volt Békés megyének a követe, ő is élt Békésben is , de Pozsonyban halt meg. Testvére Pál Békésbe telepedett, 1775-ben íratott be a nemesi lajstromba és megyei tisztviselő volt. Fiai : Antal főügyészi, Lajos főszolgabírói, István esküdti hivatalt viseltek.

 

Az 1754/55 évi jegyzékben szereplő többi Lehoczky Túrócban a IV. táblán álló teljesen katolikus ágazat.

 

 /Békésbe több ágazat is leköltözött, a töröktől elnéptelenedett birtokokra a földesurak lakosságot gyűjtöttek, akik bérlőként mentek az úrbéres telkekre, s különböző méretű birtoktesteket béreltek, tehetségükhöz mérten. Minthogy úrbéri telkeket béreltek, ezért a földesúri jegyzékekben telkesjobbágyként vannak jegyezve, de ez megtévesztő, ugyanis nemesi családok tagjai is idejöttek bérlőnek, így a Lehoczkyak egyes ágai is Békés-Szent-Andrásra és Tótkomlósra, valamint a Nógrád megyei Keszegre, ahol "telkes-jobbágyként "láthatók a jegyzékben, holott nemesek. Ez igaz a pest megyei Soltvadkertre és Hartára is, mely ágak az I. Táblán lévő III. György fiának Dánielnek a vonala, részben evangélikus és részben katolikus ágazatok. III. György László fiátóli unokája volt Báró Lehoczky Márton tábornok és testvére András nyitrai kanonok, akik katolikusok voltak, míg Dániel állítólag és keresztnevének stílusából következőleg is evangelikus. Az ő unokája József, Sáriban lakozótól származnak a keceli, hartai, soltvadkerti, kiskunhalasi ágak. Akik  részben katolikusok, részben evangélikusok. Ő közülük egyesek bérlők voltak itt úrbéri telkeken /a jegyzékben "telkes jobbágy"/, részben, mint a keceli ág a fejér megyei Rácz-Almáson birtokoltak, valamint az itteni Lehoczkyak közül voltak közbirtokosok a földvári uradalom közbirtokossági hitbizományában is. / Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyében Dávid Alberti lakos, fiai Pál és György és unokái 1762-ben; József Sárii lakos Túróc vármegye bizonyítványa alapján 1766-ban; János és József 1802-ben,János Izsáki lakos Liptó v.m. bozonyítványa alapján 1811-ben; Mihály, István és János Abonyi lakosok gyermekeikkel együtt Bars v.m. bizonyítványa alapján 1832-ben, György ügyvéd 1839-ben, Imre Bugyii lakos és fia Károly 1845-ben Pest v.m. nemesei lajstromába felvétettek és kihirdettettek. Ezek között az ágazatok között, mint mondtuk: van katolikus is, és evangélikus is. Van aki a daru címerrel élt, és van aki a szarvasos címerrel. - A címerekről már szóltam!/

 

Liptó vármegyében 1754/55-ben él még:

 

Alsó-Rásztókon: Imre, László, Sándor özvegy 3 fiával. Ők a Kisrákói és alsórásztóki előnévvel éltek. Tőlük származott a XX. században élt Lehoczky Oszkár volt kúriai, majd legfelsőbb bírósági bíró, vele az ő ága kihalt, de az 1754/55. évi Imre, László és Sándor testvérek közül nem tudom, melyik ágon volt ő, a többi ág tovább terjedt, sőt a leszármazási táblán van egy József nevű testvérük is, aki az összeírásban nincs jegyezve, vagy mert meghalt, vagy pedig, azonos lehet az ugyanezen évben Hontban jegyzett Józseffel.

 

Királylehotán 1754/55-ben: 21 János,2 József, Egyed, 6 György, Tamás, 3 Márton, 6 Dániel, 7 Mátyás, 5 Mihály, István, 5 András, Sámuel, 3 László, 2 Ádám, Ferenc, Tóbiás és 2 Pál  volt jegyezve.  összesen 68 fő. / Egy másik adat szerint ekkor: 2 Egyed élt,6 Tamás, 5 Sámuel.

 

   Láthatjuk, hogyha összeszámoljuk a vármegyékben lévő személyeket, Királylehotán 68 személy él, míg  más helyeken összesen 35. Egyből látszik a leszármazási táblák összevetésével,- ha megközelítőleges, 35 éves idősíkokra bontjuk a táblán a nemzedékeket -, hogy jóval több személy él ez időben annál, hogy külön családnak vehetnénk a királylehotai Lehoczkyt és a Lehotai /Lehotkai/ másként Kisrákói és Bisztricskai Lehoczkyt! / Figyelem! Az írásmód nem számít! Eredetileg így írták: Lihotszky de Lihotka, később magyarosodott a kiejtés és ebből következő írásmód Lehotzky De Lehotára, mely németes írásmódból helyenként már a XVIII. század végén, végül teljes általánosságban a XIX. század végén Lehoczky írásmódozatúvá lett az anyakönyvezés . Tz-vel már csak nagy ritkán esett meg ezután az anyakönyvezés, mely nem jelent semmit a leszármazástan és a családjog szempontjából. A soltvadkerti ág lett később egy ostoba pap miatt pontos i-vel Lehoczki. De térjünk még vissza a királylehotaiakhoz! Az 1754/55 évi adatban csak Királylehotán él Tamás keresztnevű. Az mellékes, hogy a másik adatban 6 Tamás van írva, mert az is Királylehotán, így a következő indoklásomban mellékes mennyi, csak az, hogy csak Királylehotán él ekkor, ebben az évben, Tamás,  és az egész az országban csak itt ! A Nagy Ivánnál látható nagy leszármazási táblán pedig, I. Imre fia Lénárd hatodik fokú utóda Ferenc, ki a táblán szerencsére évszámmal is jelezve van: "1780. Kecskemét", az ő apja pedig  a táblán Tamás, akinek mindenképpen élnie kell 1754/55-ben, ha a fia nagykorúként él Kecskeméten 1780-ban, ő pedig, mindenképpen azonos az összeírás Tamásával. / Vagy az akkor csak ott, Királylehotán élt egyik Tamással./

 

A korábban már megemlített 1552. évi beazonosítások a Nagy Ivánnál közölt családfán:

1551-ben karácsonykor súlyosan megsértette a családot Báthory Erzsébet, Hradek úrnője, mikor is ajándékba küldött nekik két süketfajdot és egy zergét, hogy fogyasszák ezt karácsonyra! Előzménye volt ennek, hogy a vár uradalma állandóan megsértette birtokjogaikat, erdőket bitorolt el, engedély nélkül vadásztak a Lehoczkyak erdőuradalma területén. Ezért kisebb háborúság is támadt a vár uradalmával. A család tiltakozott a jogsértések miatt, ezért küldte Báthory Ezsébet sértésként a"karácsonyi ajándékot".

A család megelégelte a jogsértéseket, és 1552. februárjában családi követség ment I. Ferdinánd királyhoz, aki új adományban megerősítette a család jogait. /Lásd az adománylevél szövegét a 11. oldalon!/

A családi követek voltak: Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambróz.

Az ő beazonosításuk a nagy családfán:

Lőrinc azonos az I. Táblán élen álló I. György fia Lőrinccel, Máténak Bisztricska urának legidősebb öccsével; - /Mint a követség legidősebb tagja!/

András azonos a IV. Tábla élén álló Andrással, az akkori másik fő ág legidősebb tagjával!

István előbbi Lőrinc öccsének Mártonnak fia lehet!

Mátyás pedig a IV. Tábla élén álló, már megemlített András unokája Mátyás ! /András fia Máténak fia!/

Ambróz nincs jelezve a táblán, de ott van a két ág valamelyikén! Így mind a két fő ág képviselve volt! Lásd a 11. oldalt!

 

  





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 37
Tegnapi: 18
Heti: 75
Havi: 480
Össz.: 101 918

Látogatottság növelés
Oldal: 21. oldal Az 1754/55. évi országos nemesi összeírás adatai alapján családfán történt beazonosítások
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2018 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: lehoczky név eredete - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »