A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség

A /lehotkai/ másképp: Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség, Kisrákónak és Bisztricskának nemesura, Királylehotának, Királyhavasnak és Basnehnek szabad ura története az Árpád-kortól, címerei és leszármazási táblái.

 

  Kedves Rokonok! Kedves Lehoczkyak! Illetve mindazok aki ebben a
témában érintettek, illetve érdeklődnek a Lehoczky-nemzetség története után!
   Lehoczky József vagyok, a http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/
weboldal írója.

 


    Tudomásomra jutott, hogy a MACSE / Magyar Családtörténészek Egyesülete/ oldalain, melyet én nem látogatok, de egy barátom igen, ezért tőle tudom, hogy egy bizonyos úgynevezett "professzor" kritikával szólt az írásomról.

 

      Nos, neki szeretnék itt megválaszolni!
     A megállapításaim sok év alatt alakultak, sok adattal, és
természetesen logikai úton, ami elengedhetetlen az ilyen régi korral
foglakozó nyomozáshoz. A forrásaimat a honlapomon is feltüntettem, gyakorlatilag minden lényeges információ ott van, de a sok szövegben
esetleg elvész a lényeg, ezért itt, most a lényeget kiemelve írom ezt a választ. Kérem, olvassák el, és juttassák el minden
érintettnek!!!

           TEHÁT, A VÁLASZOM EZ:

   Annak a hozzászólásnak, miszerint a Királylehotai és a Lehotkai
Lehoczky család nem azonos, mert MÁS A NÉV ÍRÁSMÓDJA ÉS MÁS A CÍMER… -
 Ezt tudom válaszolni:

   1. része a válasznak az ÍRÁSMÓDRÓL:

     A Lehoczkyak családtörténete szempontjából, régebbi időre tekintve a helyesírás nem jelent semmit!  A Lehotzky régebbi
változatot váltotta fel a XIX.- XX. század fordulójára a Lehoczky
változat. A legtöbb esetben, csak néhány  személynél maradt meg a régi változat!
 Sőt korábban:
     Írták a "Z" betút még német "Z"-vel is. Tehát, aki az
anyakönyvezéshez igazodik, és azt szentnek veszi,  az azt mutatja
mennyire tudatlan a témában!
     Az anyakönyveket vezetők nyelvi műveletlensége az elsődleges ok. A pontos "i"-vel történt anyakönyvezés is ilyen ok. Ez elsősorban a
soltvadkerti-hartai ágazatnál fordult elő. Mint Dr. Lehoczky Gyula II.
Világháború előtti rendőrtiszttől tudom /már meghalt/ - Ő az 1930-as
években, egy ügyben járt  Soltvadkerten. Akkor az ottani egyik Lehoczki családnál szállt meg, akik panaszkodtak neki, hogy a pap nem hajlandó 'Y'-nal írni a nevüket az anyakönyvbe, mert parasztnak mondja őket, mivel elszegényedtek, pedig megvan a nemeslevelük is. – Ugyan innen származó Lehoczki András, volt postaműszaki tanácsos írta nekem 1980-ban, hogy ő ezen az ágon született, de nagyszülei Hartán, a II. Világháború előtt olyan szegények voltak, hogy „egy ló fejében tartották el.”  - Tehát itt már a szegénység miatt sértették meg a családot az anyakönyvezők.
     Egyébként előbbi Lehoczki András írta nekem, hogy az ősei "Királylehotáról tutajoztak le ide, Hartára". - Példa ez arra, hogy a valóság a mesével kiszínezve miként keveredik.
    Tehát, mint mondtam, itt az ok az anyakönyvvezetők műveletlensége, és rosszindulata. Ez az elírás oka. Semmi
más!  

 

       De mielőtt folytatnánk a 'tz" és "cz" írásmódok eltérésének okait, meg kell jegyezni a következőket is!
     Az 1848 előtti időben élt közjogi szokás szerint, a család nemesi hitelességét az eredeti lakhelyű vármegye nemesi közössége bizonyította.

 

     Minden nemes ismerte egymást a nemesi vármegyében! Ha elköltözött valaki másik vármegyébe, akkor az eredeti lakhelyű vármegyétől nemesi bizonyítványt kértek ki.

 

     Ezt a bizonyítványt azután az új lakhely vármegyéjében kihirdették, s miután kihirdettettek, felvétettek az odaköltözők a megye nemesei közé. Csak ekkortól volt a megyében kétségtelen nemes az odaköltöző.
    Ez a közismertség bizonyított és nem az írásmód! Ez csak ma áll fenn!
    Ferenc József Király és Császár idejében lett a Lehoczky / Lehotzky /
név királyilag védetté nyilvánítva, mint néhány más név is! Korábban
csak a szokásjog védte. Az egész család egy családnak minősült! Nagy
Ivánnál még általában Lehotzky írásmód szerepel 1867 körül,  a bécsi
Wappenbuchban szintén! Majd a század végére a milleniumkor már általánosan Lehoczky az írásmód. Az 1900-as években a Királyi Könyvekben, valamint Kempelen Béla  Magyar nemes családok című könyvében már mindenki „Lehoczky”. A Milleniumkor megjelentetett,  Borovszky által szerkesztett, Magyarországi
vármegyék sorozatban már általánosan, minden vármegyénél „Lehoczky” írásmód szerepel. . / A Liptó és Túróc kötetek sajnos az I. Világháború miatt már nem jelentek meg ! /

 

     A legtöbb vármegyénél általánosan minden ottani ág Lehotai előnévvel van a nemesi listában jegyezve. Ettől csak a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötet esetében van annyi eltérés, hogy a megyei nemesi listában így van vezetve a család: "Ősnemes Királylehotai, másként Kisrákói Lehoczky család" . Itt közölve vannak a nemesi igazolások is, hogy ki és melyik vármegye nemesi
bizonyítványa alapján hirdettette ki itt a nemességét! /Lásd ezt a felsorolást is közölve, a  21. oldali „beazonosítások” közé beillesztve! /    

 

     Továbbá egyedül Bihar vármegye kötetében van az ottani ág már  a
többi vármegye kötettől eltérően Királylehotai előnévvel bejegyezve, s egyedül itt van leközölve a szarvasos címer is, sehol máshol. / A valóságban ez az ág is, Biharban Királylehotai Lehotai Lehoczky nevet használt! - lásd! -IV. Táblán!/Tehát az
elköltözők általában a „Lehotai” előnevet és a rák hátán álló daru címert használták, azért, mert ez a királyi udvar által elsődlegesen elismert, "királyilag adományozott címer". Ugyanis 1563-ban, mikor ezt a reneszánsz címert adományozta a király az I. Táblán álló I. Imre fiainak Jánosnak és Lénárdnak, akkor arra hivatkozott az adománylevél, hogy már a darut IV. Béla adományozta a tatárjárás után a család eleinek. De ez csak egy szóbeli adományozásról szóló hagyomány volt. Akkor még oklevélben címeradományozások nem történtek. 1326 előtt önként felvett címerek a daru is és a szarvas is! Melyek idővel egymásra lettek helyezve, a daruból nyilazó vitéz lett. Körvanaluk azonos. A vitéz feje felett a hold és csillag szintén az éberség jelvénye, a sisakdísz szarvasa melletti sasszárnyak, valójában eredetileg daruszárnyak! - Erről ezen az oldalon még szólok!    

 

Visszatérve Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez: - A keceli ág, mely általános ismerte szerint, kimutathatóan I. táblán álló Dánieltől , Máté leszármazottjától jön le, ők a szarvas címert használják, "királylehotai" előnévvel! De a királylehotán élt Lukácstól is mondják magukat, ott az ágon /10.oldal a honlapomon, tótul / Zsuzsa az utolsó tag. Lehet, hogy itt is rokonházasság történt, mint sokszor? - Nincs levezetve rendesen a családfájuk.

 

    Egyedül a Bihar kötetben történik említés Királylehota 1361-es,
1390-es és 1552-es adatairól. A címerrel összehasonlítja a szerző itt
a "Lehotai címert", de rosszul! Itt a daru nyaka nyíllal át van lőve.
Valószínűleg ez is egyik összevonási kísérlete a két címernek, a
szarvasnak és a darunak! Csak a most, 2008-ban megjelent Dr.Vitek-Bizub könyv foglalkozik Királylehotával alaposabban, így, ha vitatkozom is vele néhány ponton, akkor is jelentős könyv!
   Most még egy kis visszatekintés:
     Eredetileg 1487-ig családnévként „Kisrákóit” írtak Kisrákón.
Királylehotán előbb "Soldót", majd már 1420-ban „Királylehotait”. A
családnevek minden családnál egész Európában csak a XVI. századtól
állandósultak. Addig a családtagok minden családnál a saját birtokuk
alapján nevezték magukat! Így Beke fia János 1324-től Bisztereczi
János volt!
  Majd:
      „Lihotsky de Lihotkát alias De Kisrákó et in Bisztricskát” írtak,
Királylehotán pedig Lehotai Lehotskyt írtak /1600-as évek/, majd
németesen Lehotzkyt.

 

      Dédnagyapám, Lehotzky Libor, Vince, Pál is még / Hegybányán, Selmecbánya elővárosában/ „Lehotzky” volt, nagyapám Lehoczky Károly ítélőtáblai bíró már 1882-ben anyakönyvezve „Lehoczky” a magyarosító helyesírási törekvések miatt!!! - Lehotay Árpád színész a nagyapámnak az "unokatestvére" volt, de nem közeli, nem mutatható
nálam ki a kapcsolat. Többször meglátogatta Szegeden. Az ő neve múvésznév,  a többi Lehotay nevű azonban csak elvétve lehet Lehoczky /Lehotzky/, akkor ha  téves felfogással  "magyarosított".
 A Lehottay /alias Obeszlo/ , Sculthéty / alias Lehotay/ s az egyik
Kossuth ág is /alias Skultéty alias Lehotay/ más családok!/
    Tehát, mint az előbbiekben mondtam, a XIX. század végi magyarosító helyesírási törekvések miatt általánosan áttértek a család tagjainak anyakönyvezésénél a németes „tz”-vel történő írásmódról a magyarosabb „cz”–vel történő írásváltozatra! Így ma már majdnem mindenki a Lehoczky nemzetségből így írja: „Lehoczky”, ritka a „Lehotzky” változat. Ez nem jogi kérdés, legfeljebb manapság !!!

      A család neve királyilag volt védett, mindegyik változat ide tartozott.
     Ezért nem találhatnak az Országos Levéltárban "Lehotkai" előnévre
vonatkozó adatot, csak "Királylehotait", mert minden ág ugyanide
tartozik! Valószínűbben Egyed ágán!!! - Ezt azért gondolom mostmár
így,/ míg korábban azt hittem, hogy a Pál ágazat maradt fenn a
Kisrákói név miatt /, mert ha a Pál ág maradt volna fenn, akkor
megmaradt volna az örökösök ösztönös tudatában a Kisrákóra vonatkozó adománylevél jelentősége az 1244-es dátummal, és nem felejtődött volna el!  Ugyanis Pál ágának unokái sokat pereskedtek a Rakovszkyakkal 1391 és 1414 között, melyet mindig megnyertek.   

 

     Ellenben a későbbi időben az akkori örökösök, mintha erről nem is tudnának, bekerül a köztudatba a Beke fia Jánostól öröklés, ami pedig a Bisztricskára vonatkozó jogviszonynál volt érdekes!
     De mint kimutatható a Túróci Regisztrumból, Bekének fia Jánosnak
nem volt fia. / Az ott szereplő Szenicei János másik személy, a Tholt
család tagja. Lásd a honlapomon a 12-13. oldalakon!-/
     Kisrákó kicsi, Királylehotához és Bisztricskához mérten jelentéktelen birtok volt, a jelentősége csak a család első birtokadományozása miatt fontos, mert ezáltal a birtokadományozás által lett a család "független" szabad országos nemessé. -
    Lásd a korabeli jogot! Könyvemben az összefoglalása olvasható
ennek!- Keresd a Google keresőben! -  Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve!

      Tehát mint mondom, a Kisrákói birtok a tradíció miatt lényeges
és nem azért, mert túl nagy értékű, míg a Királylehota erdőuradalom 68 ezer magyar holddal olyan jelentős, hogy nemhiába próbálták a szomszédok oly sokszor elbitorolni. / Lásd a Királylehotán megjelent Dr. Vitek-Bizub féle könyvet! -/
      Tehát, ha a másik, a Pál  ág örökölte volna  a birtokot az Egyed
ág kihalása után, akkor a beiktatásnak nyoma lenne, a birtok
jelentősége miatt.
       Mint 1553-ban is az 1552. évi megerősítő, új adomány után!
            Kisrákó pénzértékbeli jelentéktelensége miatt viszont az Egyed ági utódok öröklésekor a beiktatás nem kellett, hogy szembetűnő legyen! Sőt, mint Csernyik fia Ábrahám fia Egyed utódai a királylehotai ág is egyenesági leszármazottja Csernyiknek, tehát nem is kellett ez esetben külön beiktatás, hiszen, jogi értelemben, birtokban voltak itt eddig is!  Míg ellenben, ha a Pál ágazat örököl Királylehotán, akkor az oldalági öröklés miatt mindenképp jogi követelmény lett volna a ”beiktatás”, mert enélkül nincs érvényes birtokviszony. / Lásd a Werbőczy törvénykönyvet! /
       Így valószínűleg 1487-ben már az Egyed ág örökösei keresztelik
át Kisrákót Királylehota neve után Kislehotára, Lehotkára / Jakab és
Márton de Lehotka, 1487. Révay. Doc. ad Nob./
     1552-ben minden Lehoczky bírt királylehotán közbirtokossági
joggal. 1585-ben az összeíráskor a 12 nemesi birtoktalan porta
megjelölés a szokásos statisztikai pontatlan megjelölés. A Közbirtok
Hitbizomány /Kompozitorátus/ tagjai ugyanis nem "önálló birtokosok"
nincs saját birtokuk, de tagjai a közbirtoknak. 1552-ben a családi
követeknél kimutatható egy kis számolással és „idősíkokra „ kivetítéssel, hogy Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambróz közül:
      Lőrinc azonos az I. tábla ágazatán I. György fia Lőrinccel, mint
legidősebb családtag, aki a Bisztricskát megvásároló Máté testvére.
     András itt azonos a IV. táblán élen álló Andrással, aki az akkori
másik fő ág feje.

 

     István az I. táblán Lőrinc unokaöccse.

 

     Mátyás a IV. táblán álló előbb mondott Andrásnak az unokája;-  András fia Máténak fia!  / De a latin Mathias név Mátyás helyett időnként Máténak is fordítható! /     

 

    Ambróz nincs feltüntetve, de ott kellene lennie! -

 

    Mint már mondtam a honlapomon, unokatestvér az Aranybulla 1351. évi változatának megfelelő jog szerint  nem örökölhetne, míg a másik ág él. Legfeljebb örökbefogadással! Tehát az előbbi és későbbi adatok logikai levezetéséből következően vagy teljességében Pál örököseinek, vagy teljességében Egyed örököseinek ágán van ma minden Lehoczky! -
     Mint előbb kifejtettem, valószínűleg Egyed ágán áll mindenki!
       Lásd még Kempelen Béla : Magyar nemes családok könyvénél a
Lehoczky címszót, ahol ő mindenkinek az előnevét Lehotkainak veszi!
Helyesen, mert mindenki egy ágon van, s a Kisrákói  "Lehotkai"
birtokadomány az első kimutatható adománylevele a családnak
1244-ből. Így mindenki Kisrákói majd 1487 utántól Lehotkai /Lehotai/.
    Kempelen Béla az előbb említett könyvben közli az 1754/55 évi országos nemesi összeírás adatait, mely nevekből többen beazonosíthatóak a nagy családfán, illetve számolással látszik, hogy a létszám és a családfa  idősíkbeli létszáma azonos.
/Honlapom 21. oldalán olvasható a lista./
   Most néhány ide vonatkozó megjegyzésemet írom ide, hogy darabjaiban is áttekinthetőbbek legyenek az adatok. Majd utána írok megint összefüggően:

    -   A királyi könyvekkel száll vitába az úgynevezett "professzor"?

    - Ezért az alap előnév: Lehotai. S birtoklásként különböztették meg később Kisrákói Lehotainak, vagy  a "másik ágon", mely nem másik ág: Királylehotai Lehotainak, vagy Királylehotai Kisrákóinak a
család különböző helyen lakó tagjait. / Ezek az előnév változatok lettek azután hosszú előnév változatokra kicifrázva! /

 

     -   Egyébként 1487-ben írják magukat először Jakab és Márton
"De Lehotka", addig a falu neve Kisrákó volt. Révay Péter koronaőr,
Lehoczky Zsuzsanna férje írta ezt az 1600-as években a Révay Doc. Ad.
Nob. könyvben. - Az örökösök ekkor keresztelték át Királylehota után
Kis-Lehotára, azaz Lehotkára a korábbi Kisrákót.
      - Valószínúbb, hogy a Pál ág halt ki, mert ezért nincs meg, legalább is lappang, az 1244. évi adománylevél, melynek csak a rövid kivonata olvasható a Túróci Registrum hiteleshelyi igazolásában 1391-ből, amit fordítottam és közöltem a honlapom  első oldalán!  http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/
     -  Az I. táblán /3. oldal/ álló I. György valószínű, hogy az 1420-ban élt Györgynek az unokája. / A számozás csak a megírt családfára vonatkozik! /

 

    - A IV. táblán /6. oldal/ álló I. András ága és I. György fia Máté ága birtokolt 1512 után Kisrákón is!


     2.  RÉSZRE A VÁLASZ

   A "professzor" jó lenne, ha mielőtt kritizál, tanulna egy kis
jogtörténetet, értene a joghoz is, legalább is annyira, hogy jogászi
logikával is gondolkodjon! S a heraldikához is kéne egy kicsit jobban
értenie! És a címerrajzok esetében egy kis művészettörténeti érzék is
kell! Nemcsak az okleveleket kell bújni, hanem gondolkodni is kell, és az adatokat össze is kell vetni!  Nézze meg mindenki az ábrákat! -
   A szarvasos címer, mely önként felvett címer, alá lett téve a daru,
mely átalakult nyilazó vitézzé. Rajzolja le részletezés nélkül, s
bárki láthatja, ha nem vak, hogy a fél lábon álló daru és a vitéz
körvonala azonos. Egyik a másikból lett!!! Nézzünk és Lássunk!
    És ne dobjuk félre a tradíciókat se! - A család minden ágában
korábban is mindig egynek tartották a családot!!!  /A szarvasos címer
egyébként még Egyedet is jelenti, mert az egyházi ikonosztáziában
Szent Egyed atributuma szarvasünő nyíllal. Bár a címer esetében
hímszarvas van a címerben/. Mind a két címer, a szarvas és a daru is
eredetileg önként felvett címer, mely egymásra lett illesztve. A rák
hátán álló daru 1563-ból való csak!!! Lásd alább!!!

    A CÍMEREK, HOGY ELTÉRŐEK?
         - Nézzen már utána egy kicsit a heraldika történetének! / Ha
máshol nem olvasta volna, benne van a könyvemben! Lehoczky József: Magyar lovagkönyv, a feudalizmus kézikönyve, keresse a Google-keresőben, olvassa el! /
    Címeradományokat szóbeli leírással csak 1326-tól adtak ki
Magyarországon, a korábbira datált ilyen okleveleken kimutatható, hogy hamisítványok! Pajzs és ábra valamint stílus, szövegtartalom alapján ez könnyen kimutatható! - Ezt így fogadja el a heraldika mai tudománya is!!!
  / A Rák hátán álló daruval díszített címer pajzsa, sisakja
egyértelműen 1500-as évek stílusa szerinti reneszánsz pajzs és sisak.
Ha egy ilyen ábrát datálna valaki  korábbra, akkor látható lenne a
stílusból a hamissága a datálásnak. Más pajzs- és sisakformákat használtak a
különböző időkben stb./
      Ábrát a címeres-levélre, csak a XIV. század végétől, Zsigmond király idejéből kezdtek festeni!!!

 

      Az 1326 előtti időben az idegenből bejött lovagok, német szokás szerint, saját maguknak választottak címert. Ezek a "hagyomány címerek". A családtörténeti hagyomány szerint a darut IV. Béla adta a Znió váránál tett őrködési szolgálatokért! /A királylehotai Vachtár=Őrhely is Znió alá tartozott!/ IV. Bélától azonban címeres oklevél, az előbbi okokból következőleg, nem lett soha kiadva! Ez csak hagyomány!!! Annyiban viszont igaz lehet, hogy IV. Béla élőszóban adományozta a címert, mikor az „éberség lovagjának” nevezte az ősöket. Ennek a királyi kijelentésnek az önként felvett ábrája az „éberség jelvénye”! Mint ahogy a Frangepánok két, kenyéren marakodó, ágaskodó oroszlánját is a hagyomány szerint így adta IV. Béla: " Megfogott egy kenyeret és kettétörte. S ezt mondta: „ - Én is olyan hűséges leszek mindig hozzátok, mint ahogy ti is hűségesek voltatok énhozzám. Összetartozunk hűségben egyként, mint ennek a két cipónak a két fele!” -A Frangepánok címerének ez volt a családi hagyománya !!!

            Valójában 1563. december 10-én adta I. Ferdinánd király
és a már szept. 28-án megkoronázott Miksa király az akkor Királylehotán élt János és Lénárd testvéreknek, I. Imre fiainak, s unokatestvérüknek Mártonnak a család "Kisrákói" előnevére célzólag a rák hátán álló darut, a család ősi törzsökös nemességének a megerősítésével. Ők is birtokjoggal bírtak Királylehotán, csakúgy, mint apjuk I. Imre is!  / I. Imre testvére  az a Lőrinc  , aki az 1552. évi I. Ferdinánd királyhoz forduló küldöttségben fel van sorolva. Lásd a honlapomat! Szintén testvére Máté, aki megvette a bisztricskai birtokokat! /

    Az 1563. évi új címeradomány nemességmegerősítő szövegében van benne az, hogy már IV. Béla adta az éberség jelvényét a darut:"prestitas, nobilitate et grue" = előkelőséget, nemességet és darut" , s ennek szimbólumaként Kisrákó, alias Lehota földjét, ahol már Beke, Csernyik és Lork birtokoltak 1286-ban és 1324-ben. /A család Mars Moravicus de Pessina eredete mellett ez a szöveg olvasható Lehotzky András Semmatographiájában! /Ez az 1563. évi oklevél szövege, de ez csak egy tradíció oklevélbeli megerősítése és arra szolgál, hogy jogerőre emelje az adományozottak nagybátyjának, Máténak a birtoklását Bisztricskán, ugyanis a Selmeczi Tholt családtól /Nagy Iván: Tholt családnál olvasható/ megvásárolta 1511-ben 200 aranyforintért az egyik negyedrészüket, majd a következő évben a következő negyedrészüket is 200 aranyforint örök áron!
     Ugyanis, korábban itt első birtokos Lork volt , aki 1283 -86-ban kapta IV. László királytól a területet. Majd örököse, Beke fia János és a
Tholtok birtokoltak itt, miután 1324-ben, majd 1349-ben, 1358-ban /stb. dátumok/új adományt kaptak ide Dancs mestertől, a  Zólyomi ispántól Károly király nevében, Beke fia /Bisztereczi/ János / a Lehoczkyakhoz tartozó /; - és Péter "fiai" Poch utódai / Poch= Kristóf/ Szenicei János és fia és testvérei. A most idézett szöveg nem pontos, benne van fordítással együtt a honlapom a 12. 13. oldalakon folytatólagosan.

    Én fordítottam, s logikailag összevetettem az adatokat. Ott olvasható!

   Beke fia János joga és a Tholt családtagok birtokjoga van igazolva itt
még 1347-ben és 1358-ban. Valószínűleg /ez csak adatnélküli
következtetés/ Beke fia János örököseiként birtokoltak később itt később Csernyik unokái / Ábrahám fiai/ Pál és Egyed, s utódaik. De valószínűleg csak részben,aTholtokkal közösen.

/Jan Sykura: Miestopicne za Turca helytörténeti adataiból vannak meg az apa fia keresztnevek. Itt olvasható az is, hogy 1286-ban Terra Rakouchot elfoglalta hatalmaskodólag Lóránd, Urinnak bátyja, de IV. László visszaadatta a területet a Rakovszkyaknak, akik eladták Porsch fia Latibor fia Jakabnak. Lóránd itt Lorkkal azonos, Urin pedig Csernyikkel!/Csernyik=Urin=Uriel változatban is! /

 

     - Csernyik fia Ábrahám, fia: Pál, Egyedről itt nincs említés, de a későbbiekből következő logika alapján ide illeszthető.! / Magyarázó megjegyzés: Csernyik= Fekete = Uriel= a Tartaros /Alvilág/fölé helyezett arkangyal!/
   Pál fiai: Jakab pap és Lőrinc /1391. Túróci Registrum igazolása, latin és magyar szöveg a honlapom első oldalán!!!, valamint Péter / mert 1391-ben a Rakovszkyak perbe idézik a kisrákói birtokrésze eladása miatti követelésükben, itt ki van írva, hogy ő Kisrákói Pál fia!!!/ - Később 1414-ben perbe idézik szintén a Rakovszkyak Kisrákói Lőrinc fiát: Jánost. Tehát ez a családfa-ág idáig le van írva  !!! -

        Ugyanezen a helyen, Bisztricska melletti Trebosztón "a Szerafil család kihalása után, a koronára visszaszállott Trebosztó birtokot  a Liptói Soldó Egyed is fiai: János és Márton" kapták Mária királynőtől 1383-ban, majd mert nem tudtak birtokba kerülni, 1389-ben ismételt adományban.
     Ezt a birtokot is 1459-ben a Tholtok örökölték! / Ezért kellett
Máténak 1511-12-ben megvásárolnia tőlük! Lásd a szövegem elejét! - /
     Ez a Soldó Egyed Királylehotai Egyeddel azonos, akit már előbb
Csernyik unokájának, Ábrahám fiának mondtam! / Soldó= Soltész= Erdőbirtokos= Királylehotai!!! - "Fiai" alatt utódait kell érteni, vagyis
Jánost  és fiát: Mártont. / Latin szöveg így:" Martinus filius Johannis filii Aegidii Soldó". Magyarul: Márton, János fia, Soldó Egyed fiai". Ez mutatja, hogy a következő sorokban majd következő Királylehotai adománylevelekben szereplő "Ganh" /1361/ és "Hank"/
1390. évi oklevélben így!/ János névvel azonos és nem a /Királylehotai/ tót könyvben újabban fejtegetett Hauckkal, aki 1200-as években élt és a Hradeki várat építette, s félremagyarázva  a szöveg értelmét Dr. Vitek a testvért "Fratert" nagyapává teszi. – Ez igen feltűnő zagyválás. – Egyébként a tradíció szerint nem azonosak a Lehoczkyaknak és a Pongráczoknak-Pottornyayaknak az ősei, mint ahogy a tót szerző zagyválja: de  ez ott van a honlapomon a  http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/ 2. oldalán!

    Tehát ezen a másik ágon, szintén Csernyik fia Ábrahám fia Egyed ágán, mely eredetileg szintén Kisrákói, az 1361. évi oklevélben /fényképe és szövege latinul, magyarul a honlapom 1. és 11. oldalán/ az
adományt adja Nagy Lajos király,  a vadászatokon tett bátor
szolgálatokért "Egyednek, Miklósnak és Barnabásnak, Krisztiánnak Ganhhoz /hasonlóan!/ ugyancsak Egyed fiainak." A latin szövegek és a fordításai az okleveleknek az 1. oldalon és a 11. oldalon. A tót
könyv fordításának a kritikája a 2. oldalon!  - Tehát itt a családfa
szintén feláll, mint: Egyed fiai: Barnabás, Hank /Ganh = János/  és Kristin. Ganh=Hank= János fia Márton! Továbbá a királylehotai tót könyv adataiból kijön, hogy valószínűleg Barnabás fia György aki 1420-ban említve van,  és valószínűleg az ő húga Dorottya, akit 1388-ban megszöktetett a hradeki várnagy Orosz Mihály.- Eddig az adatok.

     Majd adat a "Fekete Sereg" honlapjáról hogy hadtörténeti állítás, hogy Lehoczky János vitéz 1459-ben lép Mátyás király szolgálatába, s ő alapítja a Fekete Sereget. / Halmos Ferenc: Száz relytély a magyar történelemben. Nem olvastam, de utána néztem, hogy megtalálható a X. kerületi Szent László téri könyvtárban, ott helyben olvasható!/
       /De lehet, hogy ha belebonyolódunk, itt is zagyválások lesznek a történészek részéről, s azonosítják majd Haugvitz Jánossal, aki sziléziai születésű zsoldos volt. Semmiképp sem Lehoczky. Ő 1488-ban lett a Fekete Sereg fővezére és II. Ulászló idejében elhagyta a Kinizsi Pál által szétvert, akkor már rablóhadaival az országot, s az osztrák főherceg szolgálatába állván, tőle származik valószínűleg a gróf Haugvitz család!  Itt időrendben sem felel meg, hogy ő azonos lenne az 1459-ben szolgálatba lépett Lehoczky Jánossal, mert az a János 1459-ben lehet 25 és 40 év között, 1492 után 57-70 éves. Nem valószínű, hogy Ausztriában új családot alapít!!!

   Eddig  eljutottunk a család XVI. századi idejéhez. A leágazások a
családfákon, ott olvashatóak a honlapon! http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/
Láthatóak a 3-10. oldalig. Máté ága II. György ága, a és IV. Táblai másik fő ág I. Andrástól lejövő ága birtokol a későbbiekben Kisrákón,
Bisztricskán és Túrócban./ De ők is birtokolnak a későbbiekben is
Királylehota kompozitorátusában "részvényesként"!
   Máté I. László fiának / II. György testvérének/ III. Györgynek  fiai közül való Márton tábornok ága is és a Dániel fiától lejövő  Keceli-Soltvadkerti stb. ágazatok.- Míg III. György testvére, I. László /"Lackovje ág"/ fia Kristóf fiátóli ágak már Királylehotaiak. Az I. táblán lévő I. György fia Lőrinc testvére I. Imre fiaitól, Jánostól jön le a
trencsényi "Kisrákói és Bisztricskai" ág, valamint a liptói "Kisrákói és Alsórásztóki " ág. Testvérüktől, Györgytől a gyöngyösi ágazat,
Lénárdtól, aki szintén a rák hátán álló daru egyik szerzője volt
1563-ban, a királylehotai "Leonardi" ágazat jön le.
    A Királylehotai "protokollkönyvben" jegyzett Lehotzky-Somody Dániel és apja András, akinek a  királyi megbízóleveleit őrzi a királylehotai ládában őrzött "levéltár", azonos a II. György ágán lévő Lehoczky András és fia Dániellel, aki a Hradeki és Liptóujvári Kincstári Uradalmak Inspektora volt! / A Shemmatographia írójának nagyapjával !!!./
   Erről ennyi összefoglalót ajánlok mindenki figyelmébe, kiemelésképpen!!! A többi minden, és ez is ott van a
http://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/ honlapomon!
   Zárom ezt a hozzászólást, kérem juttassák el kedves rokonok mindenkihez, akit még érdekel. Másolják be a MACSE beírásai közé is!
Kérem, hogy juttassák el a "professzornak" nevezett hozzászóló úrnak is, hogy értesülhessen a válaszomról!
   Üdvözlettel mindenkinek: Lehoczky József

2013. 01.31.

 

 

 

 

 

 

 

 





Weblap látogatottság számláló:

Mai: 30
Tegnapi: 18
Heti: 68
Havi: 473
Össz.: 101 911

Látogatottság növelés
Oldal: 20. oldal Válasz némely hiányos tudású áltudományos okoskodónak!
A lehotai vagy királylehotai,kisrákói és bisztricskai Lehoczky nemzetség - © 2008 - 2018 - lehoczkynemzetseg.hupont.hu

A HuPont.hu az ingyen weblap készítés központja, és talán a legjobb. Ingyen weblap

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: lehoczky név eredete - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »